MNMKK Országos Széchényi Könyvtár
Február 12-én történt
Görög sorstragédiára emlékeztető módon halt meg 1951-ben ezen a napon Bajor Gizi, a huszadik század színészlegendája. Orvos férje attól félve, hogy felesége súlyos beteg, neki és magának is halálos adag morfiuminjekciót adott be. A tragédia első évfordulóján – 1952. február 12-én – a színésznő egykori budai villájában, Gobbi Hilda kezdeményezésére megnyílt a Bajor Gizi Színészmúzeum.
Február 11-én történt
1926-ban ezen a napon született Leslie Nielsen. Az amerikai filmszínész dán és walesi szülők gyermekeként a kanadai Reginában született. Karrierje az ötvenes években indult, számos szerepben próbálta ki magát, de legemlékezetesebb alakítását a helyzetkomikumokban és képi poénokban bővelkedő Csupasz pisztoly című bűnügyi filmvígjáték-trilógia Frank Drebin hadnagyaként nyújtotta.
Február 10-én történt
1853-ban ezen a napon kezdődött meg a budai Váralagút építése. A munkálatok során hét és fél hónap alatt fúrták át a budai Várhegyet. A hegyet alkotó kemény kőzet felrobbantásához 800 mázsa lőport használtak fel, de az építőknek a Várhegy üregeiből megállíthatatlanul csordogáló vízzel szembeni védekezés is nagy kihívást jelentett. Az elkészült Váralagutat 1857. április 30-án adtak át a forgalomnak.
Február 9-én történt
Ma van a 2. magyar hadsereg pusztulásának emléknapja. A II. világháború egyik legnagyobb magyar katasztrófája volt a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban. 1943 januárjában a szovjet hadsereg általános támadást indított. Ennek esett áldozatául a Voronyezs térségében harcoló 2. magyar hadsereg; negyvenezren vesztették életüket, hetvenezer katona került fogságba, akik közül szintén tízezrek pusztultak el. A rendszerváltás előtt nemigen lehetett megemlékezni a katonákról, akik mint a németekkel szövetséges haderő tagjai a Szovjetunió ellen harcoltak. Tragikus sorsuk, „feláldozásuk története” a magyar történelem egyik legszomorúbb fejezete.
Ex libris kiállítás a H13 Kultpontban
Gyűjtés – hobbi – ex libris címmel különleges kiállítás látható a H13 Kultpontban, amely az MNMKK OSZK munkatársa, Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész sokezres ex libris gyűjteményének egyedülálló válogatását mutatja be.
Február 8-án történt
1956-ban ezen a napon állt forgalomba London ikonikus piros emeletes busza, a Routemaster. A London Transport tervezte jármű prototípusát 1954-ben készítették el és 1968-ig gyártották. A Routemasterek 2005. december 9-i kivonásukig meghatározó szerepet töltöttek be a brit főváros közlekedésében, jelenleg csak a 15-ös nosztalgiabusz vonalán lehet rendszeresen találkozni velük.
Petőfi verseit már csak kritikusan olvashatjuk
Az MNMKK OSZK és az Universitas Kiadó társkiadásában, a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatásával megvalósult nemzeti klasszikusunk, Petőfi Sándor versei kritikai kiadásának utolsó, hatodik kötete.
Február 7-én történt
2000-ben ezen a napon született Pap Bianka kétszeres paralimpiai, ötszörös világ- és hatszoros Európa-bajnok úszónk, aki a 2016-os riói paralimpián egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett, a 2021-es tokiói paralimpián bajnok lett, illetve arany-, ezüst- és bronzérmekkel tért haza, a 2024-es párizsi paralimpián pedig 400 méter gyorson bronzérmet szerzett, 100 méter háton megvédte címét, és másodszorra is paralimpiai bajnok lett, 200 méter vegyesen pedig ezüstérmes lett.
Február 6-án történt
1918-ban ezen a napon hunyt el Gustav Klimt osztrák festőművész, a szecessziós stílus egyik legismertebb képviselője. Klimt kibontott hajú, kihívó tekintetű nőalakjai egyszerre sugároznak erotikát és veszélyt, festményei napjainkban is népszerűek, komoly összegekért cserélnek gazdát.
Február 5-én történt
1919-ben ezen a napon alapította meg Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks és D. W. Griffith a United Artists filmstúdiót, hogy független gyártású filmjeiket forgalmazhassák. A vállalkozás az aranykorát az 1920-as években élte, de később is számos emlékezetes mozi – többek között a Hair, a Rocky, az Annie Hall, az Esőember, a Hét mesterlövész, valamint a James Bond-sorozatot elindító Dr. No – fűződik a nevükhöz.
Február 4-én történt
1902-ben ezen a napon született Charles Lindbergh amerikai pilóta, író, feltaláló és felfedező, aki 1927. május 20-án, huszonöt évesen elsőként repülte át az Atlanti-óceánt, másodpilóta vagy navigátor segítsége nélkül. Lindbergh New Yorkból indult Spirit of Saint Louis nevű, Ryan NYP típusú repülőgépével, majd 33 és fél óra múlva, 5810 kilométer megtétele után május 21-én szállt le a párizsi Le Bourget repülőtérre.
Egyetlen adatbázisba kerülnek a nemzeti emlékhelyek
Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány (TLA) és a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI), melynek célja a NÖRI által kezelt Magyar Nemzeti Névtér Emlékhely Névterének határon túli magyar emlékhelyeket tartalmazó adatbázisának és a TLA által gondozott határainkon túli magyar vonatkozású műemlékek kataszterének bővítése.
Drakuláról röplapon terjesztették az álhírt
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) különleges ritkaságai mostantól még szélesebb közönség számára válnak hozzáférhetővé. A Régi Ritka elnevezésű digitális gyűjtemény mintegy 1400, eddig elérhetetlen, történelmi értékű röplappal bővült, miközben a platform új, felhasználóbarát keresőfunkcióval és korszerű képnézegetővel is gazdagodott.
Február 3-án történt
1997-ben ezen a napon hunyt el Bohumil Hrabal cseh író, a kelet-közép-európai groteszk nagymestere, a Sörgyári capriccio, az Őfelsége pincére voltam és a Szigorúan ellenőrzött vonatok szerzője. Hősei, „az önvilágámítók” sokat beszélő, látszólag lehetetlen figurák, ám különös képzelőerejük a gyakran visszataszító valóságot varázslatos szépségű művészi alkotássá formálja át.
Február 2-án történt
Ma van Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. A Biblia szerint e napon mutatták be Jézust a jeruzsálemi templomban. E naphoz fűződik a legelterjedtebb időjóslás: ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától és visszabújik, tehát hosszú lesz még a tél, ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz.
Február 1-jén történt
„Az ember, aki sohasem nevet” – így hívták a nevettetés egyik halhatatlanjának, a burleszk klasszikusának tartott Buster Keatont, aki 1966-ban ezen a napon hunyt el. A némafilmkorszak egyik legkiválóbb komikusát – aki színész, humorista, rendező, forgatókönyvíró és producer is volt – 1999-ben az Amerikai Filmintézet a klasszikus hollywoodi filmgyártás 21. legnagyobb férfi filmszínészeként rangsorolta.