Műút
Esztergatokmány versus kortárs magyar széppróza
Bazsányi Sándor irodalmi munkásként definiálja magát. Napjaink kiemelkedő esztétája, irodalomtörténésze első máig emlékezetesnek megmaradt könyvélményéről, életkori ellenzékiségről, művészetközi kalandozásról és „az írástudatlanok árulásáról” mesélt. Interjú.
A titok neve: Műút – Sikertörténet és viharfellegek
„Levezethető-e” a Műút Miskolcból? Fontos-e, hogy Miskolcon szerkesztik, vagy ez akár egy űrállomáson is történhetne? Az aranycsinálás receptjéről Borkuti Lászlót, az önkormányzat kulturális tanácsnokát, Jenei László főszerkesztőt és Kőrizs Imrét, a szépírásrovat szerkesztőjét kérdeztük.
„Nem nehéz, nem szürke” – Zemlényi Attila költő a közös miskolci sorsról
Soha senkit nem bosszantottam még annyira fel a kérdéseimmel, mint Zemlényi Attilát. Az interjúra csak két részletben adatott lehetőség, és mindvégig bizonytalan volt, lesz-e belőle végül is valami. Most, hogy leírva látom, mégis úgy érzem: érdemes volt megküzdeni érte.
Miskolci szív
A Műút főszerkesztője, Jenei László a Kultúra.hu megbízásából felkért öt Miskolcról származó alkotót, hogy írjanak a városhoz fűződő mai viszonyukról és „miskolciságuk” összetevőiről. Mindarról, amit a szülővárosuk jelent számukra.
„Őrizni kell mindent, ami érték” – Veres Pál polgármester Miskolc vonzerejéről
Egy óra Veres Pállal nemcsak Miskolcra, hanem úgy általában az életre vonatkozóan is bizakodóvá teszi az embert. Talán mert nem hurráoptimizmusban utazik, hanem a nehézségek kimondásában és felvállalásában.
„Mészöly-áradás” – A Mészöly-centenárium online nyitóeseményéről
A pécsi Jelenkor folyóirat és a Mészöly Társaság január 27-ére megszervezte a száz éve, 1921. január 19-én született író centenáriumi emlékévének (online) nyitó eseményét. A mintegy háromórás Zoom-konferencia főként a Jelenkor januári és a miskolci Műút decemberi számára épült.