fbpx

Feldolgozzák Schmidt Éva nyelvész-néprajzkutató hagyatékát

hírek 2022. 09. 05.

Elkezdődött Schmidt Éva nyelvész-néprajzkutató hagyatékának feldolgozása az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) és az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) összefogásában.

Ünnepi folklórgálát rendeznek Andrásfalvy Bertalan tiszteletére Pécsen

Programajánló 2022. 08. 21.

A néptánckutatói életút legfontosabb állomásait és az azt szegélyező szakmai-közösségi üzeneteket megidézve köszönti a magyar népzenei és néptáncélet egy gálaest keretében a 90 éves Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót augusztus 24-én Pécsett – közölte a Janus Pannonius Múzeum.

Jelentős adománnyal bővült az egri vármúzeum néprajzi gyűjteménye

kultpol 2022. 03. 08.

Jelentős számú népviselettel, valamint textil- és kerámiaadománnyal bővült az egri Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteménye – közölte kedden az intézmény.

Alkalmazott néprajzi konferenciát tart a Hagyományok Háza

Programajánló 2022. 01. 20.

Konstrukció – Rekonstrukció – Adaptáció címmel csütörtökön és pénteken alkalmazott néprajzi konferenciát tart a Hagyományok Háza.

Kiállítással köszöntik a 90 éves Andrásfalvy Bertalant Pécsen

Programajánló 2021. 11. 12.

Jövőnk gyökerei címmel kiállítással tisztelegnek Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató előtt. A tárlat november 17-én, szerdán nyílik meg a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán.

Tárkány Szücs Ernőre, a jogi néprajz kutatójára emlékeznek Hódmezővásárhelyen

kultpol 2021. 09. 29.

Kiállítással, konferenciával, könyvbemutatóval és koszorúzással emlékeznek Tárkány Szücs Ernőre, a magyar jogi néprajz nemzetközi hírű kutatójára születésének századik évfordulója alkalmából Hódmezővásárhelyen.

Hungarikum lett a karikás ostor

galéria 2021. 08. 10.

A Hungarikum Bizottság kiemelkedő nemzeti emlékeink közé sorolta a karikás ostort a magyar népművészet kiemelkedő értékeként.

Kertekben őrzött hagyomány

Art&Design 2021. 08. 04.

Nem mindegy, hogy éljük a hagyományt vagy őrizzük. Amikor karácsonyfát állítunk, bejglit sütünk, kokárdát tűzünk, húsvéti sonkát kínálunk, barátaink egészségére koccintunk, egyszóval éljük az életünket, azaz hogy éppen úgy éljük az életünket, ahogy a miénk lett, s eszünkbe sem jut, hogy hétköznapi vagy ünnepi dolgaikat mások másképp csinálják, s akár mi is tehetnénk másképpen, hát akkor benne vagyunk, ki sem látunk a hagyományainkból. Ha meg úgy teszünk, ahogy nem szoktunk, ahogy a szomszéd sem szokott, ahogy csak valamikor régen volt szokásban – táncházba járunk, nyeregbe szállunk, kiszebábut égetünk tavasszal, nos, akkor őrizzük. Hogy megmaradjon, hogy lássák, megtapasztalják majd azok is, akik utánunk jönnek. Fontos ez is, fontos az is.

„Az érzéseket nem lehet száraz tudományként átadni, csak művészetek által”

Art&Design 2021. 07. 06.

Három fenyőfa áll az udvaron, arról felismerik, hogy jó helyen járnak – mondja Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, amikor felhívom, hogy a megbeszéltek szerint elindultunk hozzá Hosszúheténybe. Naprakész, nagy tudású professzort faggathatok hamarosan. Köztudott, hogy édesanyja révén Petőfi Sándor rokona: ükanyja, Hrúz Judit a költő édesanyjának unokatestvére volt. Induláskor még csak reménykedem abban, hogy kézbe vehetem majd azokat az evőeszközöket, amelyeket egykor talán maga Petőfi is használt.