népszokás

Két ünnep, egy univerzális emberi tapasztalás

A halloween és a halottak napja látszólag két külön világ, valójában mégis ugyanabból az ősi emberi tapasztalatból táplálkoznak: a halállal való szembenézésből. Hogyan fonódik össze félelem és emlékezés, szórakozás és gyász?

Sarló, kaláka, áldás és varázslat

Péter-Pálkor kezdődött, vagy Sarlós Boldogasszony napján. Sarlóval, kaszával, kalákában. Van olyan vidék, ahol a kaszálókaláka ma is eleven hagyomány. Aratási népszokások és hiedelmek.

Pünkösdi Örökség Ünnep a Skanzenben

Június 8–9-én immár 14. alkalommal rendezi meg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Pünkösdi Örökség Ünnepet. Az idei évben a szellemi kulturális örökségek, tájházi közösségek és helyi hagyományőrzők közös találkozója zajlik majd a múzeumban, így a két nap során lehetőség nyílik mindenki számára, hogy részletesen megismerkedhessen a sokszínű magyar kultúra változatos hagyományaival és a szokásokat őrző közösségekkel.

Mi van ma? Mi van ma?

<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="31_MEME_MOBIL" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/685315ef1a4baacf18906967" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>

Miért haragszik Pongrác, Szervác és Bonifác?

A fagyosszentek egy hét lehűlést hoznak évszázadok óta májusban – nemcsak a Kárpát-medencében. Idén mintha előbb jöttek volna!

Zöldellő majális a Skanzenben

Májusfadíszítéssel, gombócfőző szerelmi varázslással és fenntartható kerti praktikákkal várja látogatóit május 1-én a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Meseelőadások és a Kerekes Band koncertje színesíti a programokat.

Boszorkányok, kígyónyelv és rontás elleni varázs

Április 24-e Szent György és az állatok első kihajtásának napja, tisztító és rontáselhárító nap a néphagyományban. De mi közük a boszorkányoknak Szent Györgyhöz és a sárkányhoz?

A lélek nem pusztul el, hiszen Jézus legyőzte a halált

Aki látott már húsvéti tojáskereséskor rohangáló, ragyogó tekintetű gyerekeket, könnyen megértheti azokat a családokat, amelyeknek a húsvét egyik fő eseménye a nyuszi által elrejtett ajándék és édesség felkutatása.

Sanyarúhét, szenvedőszerda, zöldcsütörtök

A nagyhét nem volt a magyar nép kedvenc hete – sanyarúhétnek hívta a népnyelv. Vajon mitől volt szenvedő a szerda és zöld a csütörtök? És mi is van eredetileg a húsvéti kosárban?

Miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?

A farsang utáni első nappal megkezdődik a böjt időszaka. De vajon miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?

Cibere vajda ma legyőzi Konc királyt

Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzd meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győz – és kezdődik a farsang. Húshagyókedden pedig Cibere vajda – vagyis kezdődik a böjt. Ma van húshagyókedd.

Medvetáncoltató és didák űzi el a bajai telet

Idén is megrendezik március 1-jén Baján az alvégi bunyevác népcsoport hagyományos télűző farsangi eseményét, a maszkajárást. A népszokás fő alakjai a medve (medo) és a medvetáncoltató (a bosnyák), valamint a didák és a botos.

Nincs fagy – lesz tavasz?

Mátyás-napi hiedelmek és a tavasz ígérete.

Vigyázat: ha Zsuzsanna napján befagy a pacsirta szája, tovább tart a tél!

A pacsirta dala Zsuzsanna napján tavaszt hoz. Ma még nem hallotta? Kattintson!

Luca napján hajnalban a legjobb megpiszkálni a tyúkokat

Mágia, varázslat, boszorkányok, sötét erők és támadásuk kivédése. A népi hiedelemvilágban Luca termékenységet hoz, de ha nem vigyázunk, átkot is szór…

Borbála napján vigyázz, el ne söpörd a szerencsét!

Hogyan és miért lett egy mártírhalált halt hajadonból a lőportornyok, tüzérek, bányászok védőszentje? Cikkünkből kiderül!