portré
Sztárt csinált Tom Cruise-ból, és még Magyarországon is forgatott
Nyolcvan éve, 1944. június 21-én született Tony Scott, a Top Gun, Az utolsó cserkész, A közellenség és a Kémjátszma című sikerfilmek rendezője, aki akciódús alkotásaiban az emberi lélek finom rezdüléseire is oda tudott figyelni.
Ha nem játszhatom el Júliát, eljátszom a dajkát
Tábori Nóra, a briliáns humorral, remek karikírozó tehetséggel megáldott színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1928-ban ezen a napon született.
Csak órai magyarázatai alatt tette le a szivart az Alzheimer-kór névadója
Százhatvan éve, 1864. június 14-én született a bajorországi Marktbreitben Alois Alzheimer német orvos, pszichiáter, aki elsőként írta le a később róla elnevezett Alzheimer-kórt. A mára népbetegséggé vált állapot áldozatai között olyan hírességek voltak, mint Ronald Reagan vagy Margaret Thatcher.
Az Országház tervezője indította el Róth Miksa pályáját
Nyolcvan éve, 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő, a szecessziós magyar üvegművészet legnagyobb mestere. A róla elnevezett, Nefelejcs utcai emlékház és múzeum emlékévet tart a jubileum alkalmából.
Szegény családból az orvosi Nobel-díjig jutott James Whyte Black
Száz éve, 1924. június 14-én született Sir James Whyte Black Nobel-díjas skót kutatóorvos, farmakológus, a béta-blokkoló szívgyógyszerek felfedezője. A gyógyszeres kezelés fontos alapelveit érintő felfedezéseit 1988-ban orvostudományi Nobel-díjjal jutalmazták.
Hat évtized a Madách Színházban – Lőte Attila 90
Jóvágású, csinos fiatalemberként lépett színpadra 1959 őszén, és nyugalomba vonulása estéjén egy angol lord diszkrét eleganciájával hajolt meg több mint hatvan év színjátszás után a Madách Színházban, számtalan remek alakítására emlékező közönsége előtt. Lőte Attila júnus 13-án kilencvenéves.
A gyötrődő zseni, a lélekrajz páratlan mestere
Kétszáztíz éve, 1814. június 12-én született Alvincon Kemény Zsigmond író, publicista, politikus, a reformkor, majd a kiegyezés korának jelentős alakja. Leghíresebb regényeiből – így az Özvegy és leányából, a Zord időből, illetve A rajongókból sikeres tévés és színpadi adaptációk készültek.
Szerencsés fajta vagyunk mi, muzsikusok
Negyven éve, 1984. június 12-én halt meg Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester, a magyar és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő egyénisége, aki több mint három évtizedig volt a Magyar Állami Hangversenyzenekar – a mai Nemzeti Filharmonikusok jogelődje – fő-zeneigazgatója.
A baseballkapitányból lett amerikai elnök, aki kilencvenévesen ejtőernyővel ugrott
Száz éve, 1924. június 12-én született George H. W. Bush, az Egyesült Államok 41., 1989 és 1993 között hivatalban lévő, republikánus elnöke. Népszerűségéhez hozzájárult, hogy olyan történelmi események estek ciklusának idejére, mint a berlini fal leomlása vagy a Szovjetunió szétesése.
Talán sosem tudjuk meg, valójában ki mászta meg először a Mount Everestet
Száz éve, 1924. június 8-án halt meg a Mount Everesten George Mallory brit hegymászó, akiről ma sem tudni, sikerült-e elsőként feljutnia a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsára. Noha évtizedekkel eltűnése után megtalálták holttestét, földi maradványai és személyes tárgyai sem döntik el a kérdést.
Csinszka: költő, feleség és múzsa
Százharminc éve, 1894. június 7-én született Boncza Berta, Csinszka néven Ady Endre és Márffy Ödön felesége és múzsája. Habár elsősorban viharos magánéletéről ismeri az utókor, ő maga is sokat és szívesen gyakorolta magát a művésztekben: festett, fényképezett és verseket írt.
Ken Follett gyerekként nem nézhetett tévét, így kénytelen volt történeteket kitalálni
Június 5-én hetvenöt éves Ken Follett brit író, számtalan sikerkönyv szerzője. Leghíresebb művei a Kingsbridge-trilógia darabjai: A katedrális, Az idők végezetéig és A tűzoszlop. A második kötetből készült tévésorozat többek között Magyaroroszágon, a Korda Filmstúdióban forgott.
Ronald Reagan westernhősből lett teflonelnök, és még Budapesten is szobra van
Húsz éve, 2004. június 5-én halt meg Ronald Reagan, aki filmsztárból lett az Egyesült Államok 40. elnöke, és „csillagháborúsnak” nevezett fegyverkezési programjával gazdaságilag kifullasztotta az általa „a gonosz birodalmának” tekintett Szovjetuniót.
A kis Valentinótól az Eldorádóig
Kardos Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, kiváló művész, a nemzet művésze június 4-én nyolcvanéves. Olyan legendás filmek fényképezése fűződik nevéhez, mint A kis Valentinó, A tanítványok, az Eldorádó vagy a megjelenése után azonnal betiltott Álombrigád.
Zongorista is lehetett volna, de inkább fizikai Nobel-díjat szerzett
Százhuszonöt éve, 1899. június 3-án született Békésy György (Georg von Békésy) Nobel-díjas biofizikus, akusztikus, a hallás mechanizmusának megfejtője. Magyar állampolgárságát élete végéig megtartotta, habár utolsó éveiben – ekkor Hawaiin élt – már nem látogatott haza.
Jókai-regényből is operettet írt a keringőkirály
Százhuszonöt éve, 1899. június 3-án halt meg ifjabb Johann Strauss, a mára klasszikussá vált Kék Duna keringő komponistája, a bécsi keringő legnagyobb mestere. 2018 óta október 25-én, az ő – és Georges Bizet – születésnapján ünneplik az opera világnapját.