szépirodalom
„Pokolba a tudományoskodó irodalommal!” – Még, még, még Gombaszögi Nyári Tábor
Petőfi-kvíz, irodalmi táncház, slam poetry vs. költészet vita, azaz hogyan lesz 2023-ban fesztiválképes a szépirodalom? Zsille Gábort, Bene Zoltánt és Regős Mátyást kérdeztük.
A mesterséges intelligencia feleslegessé teszi az írókat?
A mesterséges intelligencia zenét szerez, grafikát készít, blogol, verset, forgatókönyvet és regényt is ír. A gépek az emberi alkotókat segítő eszközökből kreatív entitásokká váltak. A következő bestseller szerzője talán már nem is ember lesz?
„Megfulladnék, ha bezárnám magam egy formába” – Bartis Attilával beszélgettünk
Bartis Attila író, fotográfus szerint az alkotói pálya nem a megjelenéssel, hanem a munkával, azon belül is egy fordulattal kezdődik. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett szerzőt Jáváról hazatérve újság-nemírásról, műveinek átértékeléséről, felháborodott kritikáról is kérdeztük.
Szécsi Noémi: Nyughatatlanok
Szécsi Noémi Nyughatatlanok című regénye az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigráció ismeretlen oldalát mutatja be.
Milyen gyerekkönyv kerüljön a fa alá?
Karácsonyi gyerekkönyvajánlónkban az óvodásoknak, a kisiskolásoknak és a kamaszoknak is ajánlunk klassz olvasmányokat a fa alá.
„A Vera a legszemélyesebb könyvem”
A Libri irodalmi közönségdíjat idén Gercsó Krisztián Vera című regénye kapta. A könyv beavatástörténet: az első szerelemé, az önmagával bajlódó tinédzseré és körülötte a homályban hagyott, mégis pontosan érzékelhető valóságé. A díjazottal Turi Tímea beszélgetett. Beszámoló.
Fércművekkel nem építhető identitás
„Azt hiszem, sikerült megérteni és megértetni, hogy az irodalom elsősorban nyelv, és csak ezen keresztül identitást meghatározó tényező. Fércművekkel nem lehet identitást építeni, csak fércelni, és egyre kevésbé számít, hogy hol lakik vagy hol született az író” – mondja Vida Gábor író, a marosvásárhelyi Látó című folyóirat frissen kinevezett főszerkesztője. A váltás okairól, a lap múltjáról és a tehetséggondozásról beszélgettünk vele.
A tehetséggondozás negyedik foka
„Arra tanítjuk a pályát most kezdő fiatalokat, hogy menjenek ki a világba, ismerkedjenek, pályázzanak, barterbe fordítsa egymást egy spanyol és egy magyar költő, ruházzanak be a saját tehetségükbe" – mondja Pál Dániel Levente, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának oktatója. Az akadémia nemzetközi szerepléseinek megszervezésével megbízott költő-író-szerkesztő-műfordítóval, cirkuszi dramaturggal tehetséggondozásról és a magyar szépirodalom nemzetközi lehetőségeiről az origo beszélgetett.