színházkritika
Molnár Piroska elhelyezi a nézőket a történelemben
Amikor Molnár Piroskát láthatjuk a színpadon abban az előadásban, amelyet számára írtak, akkor egy legenda születésének tanúi lettünk.
Liliomfiék botcsinálta menekülési kísérletüknél a nézők jóindulatában bíznak
Ifjabb Vidnyánszky Attila Lilomfi-rendezésének erőssége csaknem tíz évvel ezelőtt az az ifjonti hév volt, amelytől izzott a budaörsi előadás. A Vígszínházban is szellemes ötletek és remek színészi alakítások sorakoznak, mégsem sikerül a hatalmas térben bensőséges-zajos örömünneppé varázsolni az estét.
Halász Rita Mély levegője a színpadon még fojtogatóbb
A sikerkönyvet most monodrámaként állították színpadra, amelyben a néző együtt hörög, szenved, majd lélegez fel Pálos Hannával.
A közösség, amely megtart, elpusztít vagy magyarázatot keres
Előadások Újvidékről, Marosvásárhelyről és Sepsiszentgyörgyről, amelyek témában, formában nagyon különböznek, de az identitás kérdéseinek vizsgálatában talán mégis van közös nevezőjük.
Papírízű valóság – Játék a kastélyban a Centrálban
Alföldi Róbertnek és László Zsoltnak jól áll ez a klasszikus komédia.
Carmen mindenekelőtt szabad akar maradni
A Budapesti Operettszínházban Homonnay Zsolt állította színpadra a Carmen jelenkorba helyezett musicalváltozatát.
Mucsi Zoltán stand-up-estjén ő maga a hős
Nemcsak mesél, hanem kihasználja, hogy a legtöbb humoristával szemben ő színész: olykor bele is bújik egy-egy felelevenített karakter bőrébe.
Az emberek közötti harmónia csakis időleges
A székelyudvarhelyiek Parasztopera-produkciójában sikerül megteremteni a próza, a muzsika és a koreográfia egységét, így fokozatosan kerül a publikum a történet hatása alá.
Gogoli groteszk, orosz–ukrán háborúval
Polyák Anita képes a vállára venni Gogol Háztűznéző című színdarabját, azonban a középkori komédia izgalmas műfajához szükséges lendület hiányzik.
A nő magának szül, hiába állnak mellette a rokonok
Szülni fogunk, halljuk a felütésben. Ijesztőnek ijesztő a kezdet, különösen úgy, hogy hamarosan kapunk útmutatót, hogy mire számítsunk.
Erdélyi színháztörténet egy felvonásban
„Uram, ha sarokba szorították a kérdésekkel, és nem tud azonnal válaszolni, akkor szakítsa félbe a próbát valamilyen ürüggyel, menjen föl az irodába, és másnap igyekezzék válaszolni.”
Csákányi Eszter és Znamenák István pokollá teszik ezt a karácsonyt
A vendégségbe érkező szülők egészen kiválóan és a közönség számára élvezetesen egészítik ki egymást az Örkény István Színház Stúdiójában.
Fejének belseje – A Kamra Jóccakát című előadásáról
Fontos esemény előtt áll a férfi. Vállig érő, hullámos hajában itt-ott látszanak már az ősz hajszálak. Öltözete viharvert és divatjamúlt, ám nyakkendőjét komoly műgonddal köti meg. Mikor mindezzel végzett, mellényét villámgyors mozdulattal gyűri farmernadrágjába (ruhák: Szakács Györgyi). A gondos előkészületek után váratlanul így hatástalanítja az előzményeket. A fiatalabb Szabó testvérnél látszólag minden rendben, de elszólások, gesztusok árulkodnak arról, hogy emberünknek mind nagyobb erőfeszítésébe kerül alkalmazkodni az úgynevezett normális világhoz.
Hív a vasút, vár a MÁV
Bár a MÁV-val kapcsolatban sokunknak van negatív élménye, szívesen felszállnánk azonban arra a vonatra, amelyen hőseink utaznak, mert önmegismerésbe tartanak a kalandjaik. Kritika a Soltis Lajos Színház Magyar Álomvasutak című előadásáról.
Akit megkínzott a 20. század
A két világháború közötti társadalmi regények szerzője, Zsolt Béla Kilenc koffer című önéletrajzi prózája a szenvedés infernális bugyraiba kalauzol bennünket.
Vak vezet világtalanokat a Vígszínházban
Dino Benjamin rendezte meg Schwajda György Csodáját a Vígszínház Házi Színpadán. A rendező magabiztosan bonyolítja a történetet, a tragikus paródia azonban csak részben valósul meg a színpadon. Kritika.