Tersánszky Józsi Jenő
Június 12-én történt
„Sokan félnek attól, hogy a komolyzenei közönség kiöregedik. Én azonban sosem hittem abban, hogy a húsz-harminc évesek körében kellene erőltetni a hangversenyre járást. Ugyanis nem most öregedik a közönség, hanem soha nem is volt fiatal. Az a tapasztalatom, hogy a negyvenes korosztálynál jellemző az, hogy elkezd hangversenyekre járni, főleg akkor, ha gyerekként köze volt a zenéhez” – mondta egy interjúban a ma negyvennyolc éves Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, Kelemen Barnabás, a Fesztivál Akadémia Budapest művészeti vezetője.
Június 12-én történt
1943-ban ezen a napon született Benkő László, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas billentyűs, zeneszerző, az Omega zenekar tagja. Igaz, hogy a legendás formáció tagjai közül ő játszott a legtöbbet önállóan – és számos szólólemeze is megjelent –, de sem ez, sem a betegsége nem akadályozta meg abban, hogy egy kivételével az együttes minden koncertjén fellépjen.
Szeptember 12-én történt
Aligha van természetesebb hangú és kedélyű írónk, mint az 1888-ban ezen a napon született Tersánszky Józsi Jenő. Vallotta, az irodalom ne keveredjen a politikába, hagyja azt az újságra, de minden írása arról tanúskodik, hogy az elesettek és megnyomorítottak sorsa érdekelte, az ő pártjukon állt.
Ady vette el a kedvét a verseléstől a Nyugat első főszerkesztőjének
Hetvenöt éve, 1949. augusztus 3-án hunyt el Ignotus (Veigelsberg Hugó) kritikus, költő, író, a Nyugat egyik alapítója, első főszerkesztője. Korának fontos irodalomszervezője volt, olyan tehetségeket fedezett fel és támogatott, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond vagy József Attila.
Június 12-én történt
Az 1943-ban ezen a napon született Benkő László zenei pályafutása szervesen összefonódott az Omegával. Igaz, hogy a banda tagjai közül ő játszott a legtöbbet önállóan, de sem ez, sem rákbetegsége nem akadályozta meg abban, hogy egy kivételével az együttes minden koncertjén fellépjen.
Misi Mókus a RaM-ArT Színházban
Tersánszky Józsi Jenő népszerű regényéből, a Misi Mókus kalandjaiból 2022-ben született családi musical, amelynek szövegkönyvét Peller Károly, zenéjét Nyitrai László, dalszövegeit Cseh Dávid Péter írta. A zenés darabot még abban az évben színpadra tűzte a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház.
Avar síp és svájcisapka – Tersánszky Józsi Jenő
Tersánszky azt tartotta, hogy az irodalom ne keveredjen a politikába, hagyja azt az újságra, de minden írása arról tanúskodik, hogy az elesettek és megnyomorítottak sorsa érdekelte, az ő pártjukon állt. Társadalombírálata, az erkölcstelenség uralmának kritikája soha nem didaktikus, hanem ahogy Tarján Tamás nevezte: életpéldákkal érzékeltető.