tudomány
A semmi fotózása, avagy mi volt egykor ikonikus épületeink helyén?
A Fortepan fotóarchívuma nemcsak a város meghatározó épületeiről őriz fotókat, de annak az emlékét is, hogy mi volt a helyükön, mielőtt megépültek volna.
Sürgetik a favágókat a madárvédők
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményben hívja fel az önkormányzati és állami szervek, kivitelezők és a lakosság figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek március-áprilistól veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.
A mocsári nőszőfűt választották az év vadvirágának
Az idén szakmai kuratórium választotta meg az év vadvirágát.
Ipari szinten inaktiválják a vírusokat Pécsett
Új korszak nyílik a járványok elleni védekezésben: az UV-inaktiváción alapuló technológia ipari szintre emelése olyan megoldást kínál, amely forradalmasíthatja a vírusok elleni kutatási és fejlesztési munkákat, miközben jelentősen növeli a virológiai és vakcinfaejlesztési kutatások lehetőségeit, és csökkenti a költségeket.
Pálinka vagy aszalvány?
Kovács Gyula pomológus adomái és kis körtetörténet a Petőfi Akadémia új videójában!
Elhunyt Sohár Pál kémikus, az MTA rendes tagja
Életének 89. évében, vasárnap elhunyt Sohár Pál Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta az MTA az MTI-vel hétfőn.
Szegeden bizonyították, hogy az antibiotikumok nem mindig hatásosak
Az új antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okait vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, és arra a következtetésre jutottak, hogy gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben. A hírt a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján tették közzé.
Ampère-t méltán nevezik az elektrodinamika Newtonjának
Kétszázötven éve, 1775. január 20-án született André-Marie Ampère francia fizikus és matematikus, az elektromosság kutatója, az elektrodinamika egyik alaptörvényének kidolgozója, akinek nevét őrzi az elektromos áram erősségének SI-mértékegysége.
Meglepő állatokat is mentettek a budapesti állatkertben
Tavaly 127 faj 2606 egyedét mentették meg a Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentői. Az állatok legnagyobb része madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt köztük.
Népbankról és föderatív világtársadalomról álmodozott az anarchizmus atyja
Százhatvan éve, 1865. január 19-én halt meg Párizsban Pierre-Joseph Proudhon francia szocialista gondolkodó, az anarchizmus elméletének megalapozója, az első teoretikus, aki anarchistának nevezte magát.
Hófehérke, a négy törpe és a kisegér különös esete az önismerettel
Színes sapkák, személyiségtípusok, lélektani kalandok: Piczkó Katalin könyve a DISC-rendszer segítségével írja újra Hófehérke és az olvasók történetét.
Hogyan hat a klímaváltozás a növényvilágra?
A MEBT ÓEB Növények és éghajlat címmel az MNMKK Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal és a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal együttműködve rendezi meg következő konferenciáját, melyre január 27. és 31. között kerül sor Budapesten.
Milyen szerepe lehet az irodalomnak a klímaváltozásban?
Vajon képes-e helytállni ott, ahol a tudományos közlés csődöt mondott? Természet és irodalom témájú sorozatunk első részében ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Húszéves rekordot döntött a Fővárosi Állat- és Növénykert
Tavaly több mint egymillió látogatója volt a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, ami a legmagasabb látogatószám 2003 óta – tudatta az intézmény.
Komoly férfierő kellett a mézeskalácsossághoz
Hogyan adott áldást, aki mézeskalács babát vagy huszárt adott? Gaál András és Mónika mézeskalácsos műhelyében derül fény a titokra a Petőfi Akadémia új videójában.
A Gaia űrszonda befejezi a Tejútrendszer feltérképezését
Befejezi küldetésének égboltfelmérési szakaszát az Európai Űrügynökség (ESA) Tejút-térképezője, a Gaia január 15-én. Az űrtávcső 2014 óta végez méréseket, az általa gyűjtött adatok alapján készülhetett el a Tejútrendszer eddigi legpontosabb térképe.