Másodszor jutalmazták Europa Nostra díjjal Mányi István Ybl-díjas építész alkotását. A nemzetközi örökségvédelmi szakma egyik legfontosabb elismerését ezúttal a Szépművészeti Múzeum épületének megújításáért kapta. Legújabb munkája is a Városligethez köti: a Hermina úti Róheim-villa rekonstrukcióján dolgozik. A történelmi épület nem egyedüli feladata: a kecskeméti Kodály Intézet teljes körű revitalizációjával is foglalkozik. Az építészet világnapja alkalmából beszélgettünk vele.
Nemcsak a könyveknek, hanem az épületeknek
is megvan a maguk sorsa. A Róheim-villa az előző századfordulón, 1900-ban
készült el; egy tehetős fakereskedő, Róheim Sámuel építtette, eredetileg a
családja számára.
Jeles építész, Pollák Manó tervezte a kor meghatározó
stílusában: a ház külsején a neobarokk jegyek dominálnak. Van egy szép, a mór
építészetet idéző „arab szobája”, de már föllelhetők benne a szecesszió nyomai
is. Fénykorában pazar díszítettségű volt, homlokzatán kőszerkezetek váltakoztak
téglafelületekkel. Mostanra nagyon leromlott. 1945 után az ÁVH fészkelte be
magát ide, mert a Hermina út és a Pálma utca másik sarkán a szervezet feje, Farkas
Mihály lakott egy rekvirált villában. 1948-tól 1991-ig mozgássérült gyerekek
iskolaotthona működött benne, noha erre a funkcióra teljesen alkalmatlan volt.
A rossz használatnál is többet ártott, hogy az utóbbi 18 évben gazdátlanul
állt. Senki sem szellőztette; nedvesedett, penészedett. A fafödémek
pusztulásnak indultak, kezdtek leszakadni.
Ebben az állapotában találkoztak az
épülettel, amely a felújítása után a Magyar Corvin-lánc Testület székhelye
lesz.
2016-ban a Hild–Ybl Alapítvány készíttetett az épületről tudományos dokumentációt és értékleltárat. A cél az, hogy a rekonstrukcióval a villát eredeti rangjára emeljük, a testület méltó otthona legyen, és rendezvényeknek is helyet adhasson.
Rendkívül sokrétű munka vár önökre.
Így igaz. Pollák tervétől már Róheim idején eltértek. Ahogy a korabeli villákban és Pollák munkásságában gyakori, kétszintes belső hallt képzeltek ide. Ám Róheim lába alól kicsúszott a talaj, rosszul ment az üzlet, ezért annak érdekében, hogy a földszintet bérbe adhassák, a teret egy födémmel megosztották.
Az első bérlő a lemondott miniszterelnök, Tisza István volt, aki 1918. október 30-án itt lett merénylet áldozata.
Mi visszatérünk az eredeti tervhez: a födémet kibontjuk, és az impozáns, kétszintes hall lesz az épület központi tere. Sajnálatos módon a bútorzat teljesen eltűnt, a csillároknak is nyoma veszett; egyetlen kis szecessziós csillár maradt meg az arab szobában, az üvegbúrák azonban hiányoznak, pótolni kell őket. Az arab szoba teljesen megújítható; a letisztított, kiegészített öntött és festett gipsz díszítőelemek révén a hangulat ismét olyan lesz, mintha Alhambrában lennénk! A „zodiákus terem” ugyancsak megszenvedte a beázásokat, de a mennyezetén lévő, Zsolnay-kerámiából készült csillagövdíszítések szintén tökéletesen helyreállíthatók. A nyomokban föllelhető részletekből következtethetünk az eredeti gipszstukkókra, ezek mind újraalkothatók.
Falkutatások nyomán már a színekhez is találtunk támpontokat. Kiderült például, hogy a nyílászárók belső felületén flóderezést (faerezetet utánzó díszítőfestést) alkalmaztak. A földszintről pazar faragású korláttal kísért falépcsőn lehet följutni a galériaszintre – ez valahogy túlélte a történelmi viharokat. Több minden jelzi az eredeti képet; az egyik szalont a halltól elválasztó, szecessziós mintázatú toló üvegfal is reprodukálható. A Tisza elleni merényletkísérletek közül a negyedik járt sikerrel. A jelenetet Tamássy Miklós örökítette meg, a felújított festmény révén fontos információkhoz jutottunk a berendezésről, amelyről nagyon kevés fotódokumentáció maradt.
Vannak még olyan műhelyek, amelyek képesek
efféle kényes munkákat elvégezni?
Igen, léteznek, és kitűnő mesterek munkáját dicsérik. A restaurálási tanulmányt Seres András készítette, akivel a Román Csarnok rekonstrukcióján dolgoztunk. Minden anyagra, gipszmunkára, fára, kőre, díszítőfestésre, kovácsoltvasra, üvegezésre kész csapat áll mögötte teljes fegyverzetben.
Szeretem a régi, megszokott munka- és alkotótársakat bevonni; kár, hogy a közbeszerzési előírások ezt nem könnyítik meg.
A belsőépítészeti terveket – ahogy ez az Uránia, a Holokauszt Múzeum és részben a Szépművészeti vagy a Természettudományi Múzeum esetén is történt – Szenes István barátom készíti. Az egyik szalon berendezését, amit Tisza István szalonnak nevezünk el, korhű neobarokk bútorok vásárlásával szeretnénk megoldani; jó lenne ott elhelyezni Tamássy festményét is. A többi műemléki térbe utángyártott bútorok kerülnek, a kiszolgáló terekben és irodákban pedig kortárs bútorok lesznek.
A mai követelményeknek megfelelően
gondoskodniuk kell a klimatizálásról, az informatikai hálózatról, a biztonsági
rendszerről és az akadálymentes bejutásról. Az épület hátsó frontjához toldott
csúf lift megmarad?
Azt természetesen lebontjuk, mert tartózkodunk
mindenféle toldozástól. A járdaszinten keret nélküli üvegszerkezetben hidraulikus
emelőt, illetve süllyesztőt helyezünk el. Az utóbbi lemegy a pincébe, ahonnan a
belső lift bármelyik szintre felviszi a mozgásukban korlátozottakat. Az épület
gépészetét is a pinceszinten helyezzük el. A tetőtérben, ahol eredetileg
műterem is volt, öt vendéglakosztályt alakítunk ki. A villa értékrendjéhez
igazodóan nagyon alapos kertfelújítást tervezünk: a díszmedence, pázsit,
sövények, kerti bútorok és a kovácsoltvas kerítés mind visszanyeri eredeti
eleganciáját. A hallba attraktív ledfal kerül, amelynek révén Budapest és a
Városliget múltjában, Tisza István élettörténetében búvárkodhat a vendég.
Hadd tegyek itt egy kis kitérőt. Hajdúsámsonban nevelkedtem, és terveztem a városomnak egy iskolát, ami sokfunkciójú oktatási-kulturális központ. Tartjuk a kapcsolatot, időről időre visszahívnak eseményekre. Miután átadtuk a Román Csarnokot, gondoltam, meghívok egy autóbusznyi gyereket a Szépművészeti Múzeumba. Sokan kételkedtek, hogy vajon lekötné-e a kamaszokat a múzeum.
Nos, miután megérkeztek, nyomban lecövekeltek Európa legnagyobb ledfala előtt, és másfél óráig el sem lehetett őket onnét mozdítani.
Könnyedén boldogultak, hiszen otthon, Hajdúsámsonban informatikai oktatást is kapnak. Ez már a legújabb generáció.
Az előző Europa Nostra díjat az Uránia
Nemzeti Filmszínház felújításáért kapta, Zsófia királyné adta át önnek Madridban,
2006-ban.
Sokat „nyomultam”, veszekedtem, hogy ne csupán mozi
legyen az Uránia, hanem kapjon színpadot horizontfüggönnyel, hangosítással,
világítóhíddal, öltözőkkel. Örömmel látom, hogy használják színházi, koncert- és
rendezvényhelyszínként is. A nagy nézőtér alatt két stúdiómozit alakítottunk ki.
Ezek ma sajnos nem működnek, mert 2015. augusztus 15-én volt egy hatalmas
felhőszakadás, majd két nap múlva még egy. A Rákóczi úti csatornák megteltek, és
a víz elöntötte a stúdiómozikat. Mára kiszáradtak. Miután fertőtlenítették őket,
majd új technikát és bútorzatot kaptak, megnyithatók lesznek. Most dolgozunk a megmentésükön.
A Zeneakadémia Wesselényi utcai oktatási
épületét ön tervezte. Most az egyetem kecskeméti filiáléja, a híres Kodály
Intézet megújítása és bővítése van napirenden.
Az intézet fejlesztése 1974-ben kezdődött Kerényi József, Kecskemét város jeles, Kossuth-díjas építészének tervei alapján. A középkori eredetű ferences kolostort hasznosították, amely 17–18. századi továbbépítésekkel nyerte el mai pompás formáját. Iroda, kiállítótér, kollégium, archívum és díszterem került ide, de ezáltal túl zsúfolt lett az épület. Ezt enyhítendő írt ki közbeszerzési pályázatot az egyetem, amit megnyertünk. A tervek szerint a kolostorépület kizárólag oktatási célokat szolgálhat. A Kéttemplom közben álló régi kolostorépület felújítása magában foglalja a szigetelési feladatokat, a tetőfelújítást, a teljes külső-belső felújítást és korszerűsítést, a műemléki értékek megőrzésével.
Új kollégium, könyvtár, kiállítóterek és négyszáz főt befogadó hangversenyterem létesül itt, az utóbbi azt a kulturális hiányt pótlandó, hogy Budapest és Szeged között nincs koncertterem.
Reméljük, hogy mindezekre a fedezet is rendelkezésre áll majd.
Hol van tér a bővítésre?
A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a kolostor mellett, a kolostorkert helyén építették fel a Kada Elek Szakközépiskolát, amely a tornatermével együtt foglalja a területet. Az iskola elköltözik az Izsáki úton épülő campus közelébe, a Huszár (Rudolf)-laktanyába. Az elavult, Univáz-szerkezetű épületeket lebontjuk. Abban, ami a helyükön épül, és a könyvtár átépítésével kényelmesen el tudjuk helyezni az új oktatótermeket, gyakorlóhelyiségeket, új könyvtárat, valamint a hangversenytermet és a kollégiumot. A könyvtárral kapcsolatban némi vita alakult ki, mivel a kiviteli tervek és a megvalósítás minősége méltatlan volt a jó építészeti gondolathoz. Három statikai szakvélemény készült, így kiderült, hogy a ház elképesztő statikai hibákkal terhelt, nem menthető meg ebben a formában. De megtartjuk az eredeti beépítési karaktert: az árkádsoros bejáratot és az utcai homlokzaton a virágokat formázó ablakok látványát.
Öt jelentős felsőoktatási intézmény
építésében vett részt Pesten és Budán. A Közgazdaságtudományi – ma Corvinus – Egyetem
rekonstrukciója, az ELTE Természettudományi Kar lágymányosi épületei, a Trefort-kert
megújítása és a Zeneművészeti Egyetem oktatási épülete terveit vezető
építésztervezőként ön jegyezte, és felelős tervezőként részt vett a
Közszolgálati Egyetem tervezésében is. Múzeumok sorával foglalkozott itthon és
nemzetközileg egyaránt elismert minőségben. A Szépművészeti Múzeum, a
Természettudományi Múzeum, a Holokauszt Emlékközpont, a sárospataki Ágyúöntő
Műhely rekonstrukciója és a Nemzeti Múzeum nemzetközi pályázatának győztes terve
zárják a sort.
Megemlíteném a városligeti műjégpálya, valamint a Gül Baba türbéje és környezete megújítását. Ez utóbbit Andor Anikóval közösen terveztük meg.
A két nemzetközi díj mellett számos hazai szakmai díj birtokosa. A Szépművészeti Múzeumhoz több évtizedes kapcsolat fűzi. Komáromi kiállítóhelyük, a Csillagerőd múzeummá alakításán is évekig dolgozott.
A Szépművészeti Múzeum egyedülálló gipsz szobormásolat-gyűjteményének
új bázisát hoztuk létre Gergely László belsőépítésszel. Ha megnyílik, a görög,
római és reneszánsz korban készült jelentős plasztikai alkotások művészi
minőségű másolatainak kiállítóhelye lesz az erőd.
Betöltötte a 77. életévét. Nem tervezi még
a visszavonulást?
Érzek erőt a folytatáshoz. Jólesik a munka. Kitűnő fiatal kollégáim, szerzőtársaim vannak, és Dániel fiam egyre több terhet vállal át tőlem. Személyre szabott feladatmegosztással, remekül együttműködve dolgozunk. Szeretünk együtt dolgozni. Miért hagynám abba?
Nyitókép forrásas: YouTube
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
