10. Őrség a Rajnán
Az 1943-ban bemutatott, Lillian Hellman darabjából készült Őrség a Rajnán-nak köszönhetjük máig az egyetlen Oscar-díjas magyar színészt. Paul Lukas, azaz Lukács Pál korábban már a Broadwayn is sikerre vitte az antifasiszta drámát, filmbeli alakításával pedig olyan legendák elől happolta el az aranyszobrot, mint Humphrey Bogart, Mickey Rooney, Gary Cooper és Walter Pidgeon. A háborús történetben Lukas egy német származású, náciellenes emigránst játszik az egyik legnagyobb filmes tragika, a kétszeres Oscar-díjas Bette Davis oldalán.
Lukas egyébként a Golden Globe-ot is elnyerte a Herman Shumlin rendezte filmért – az 1944-ben alapított díjat ő vehette át először.
9. Mephisto
A klasszikus, amely 42 éve, 1982-ben az első magyar alkotásként hozta el a legjobb külföldi filmnek járó szobrocskát. Annak ellenére, hogy Szabó Istvánt már egy évvel korábban is jelölték a Bizalomért, meglepetés volt a győzelem, hiszen többek között Andrzej Wajdát és A vasembert kellett maga mögé utasítania. A sokkal vegyülő örömnek ékes bizonyítéka, hogy a rendező felhívta maga mellé a színpadra a főszerepet játszó Klaus Maria Brandauert (ő később Szabó három további filmjében is szerepelt), akivel hosszan, ugrálva ölelgették egymást.
A minden szempontból színvonalas kivitelezés mellett a sikerben kétségtelenül nagy szerepet játszott a film alapjául szolgáló regény, amelyet Thomas Mann fia, Klaus Mann írt. A náci uralom alatt játszódó történet egy színész sorsán keresztül mesél hatalom és művészet viszonyáról, valamint a behódolás és az erkölcsi önfeladás dilemmájáról.
8. A légy
1981-ben a Bizalom mellett egy másik magyar film is versenyben volt az Oscarért, és meg is nyerte azt. Rófusz Ferenc négyperces, A légy című animációja történelmet írt, hiszen ez az első mozgóképünk, amelyet a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díjazott. A győzelem annyira meglepte a szakma hazai képviselőit, hogy a rendező vízumot sem kapott, így nem lehetett ott a díjátadón – Örkény-novellára emlékeztet a groteszk helyzet, hogy egy rádióadásból értesült az eredményről.
A rövidfilm egy légy életének utolsó perceit mutatja be. A gazdag értelmezéslehetőségek – melyek a kiszolgáltatottsággal, a láthatatlan ellenség fenyegetésével és a szabadság látszatszerűségével hozhatók kapcsolatba – ellenére a fabulánál sokkal érdekesebb az alkotás technikai oldala, az úgynevezett háttéranimációs technika: lényege, hogy a hagyományos eljárással szemben nem a statikus háttér elé kerülnek a mozgó alakok, hanem a háttér mozog a figurák nélkül. Emellett szintén eredeti megoldás a mindvégig a légy nézőpontját követő kamera.
7. Maszk
Egyetlen Oscar-díjas smink- és maszkmesterünket, Elek Zoltánt a Maszk című film tette világhírűvé. Az Eric Stoltz és Cher főszereplésével készült, Peter Bogdanovich rendezte film egy súlyos testi rendellenességgel született fiúról szól, aki próbál teljes életet élni. A legjobb smink kategóriájában elnyert Oscar után Elek számos nemzetközi sikerprodukción dolgozott, többek között az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovagon, a Harcosok klubján és a Grincsen. Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagja jelenleg Los Angelesben él, de tavaly nyáron Magyarországra látogatott, hogy mesterkurzust tartson filmes pályára készülő fiataloknak.
6. Saul fia
Több mint harminc évvel A légy sikere után megint csak egy szubjektív perspektívájú mozival győztünk. Nemes Jeles László a Saul fiával újradefiniálta a holokausztfilm lassacskán kiüresedő fogalmát. A film legnagyobb leleménye az, ahogy visszanyúl az Adorno óta közhelynek számító tényig, hogy a szóban forgó népirtás ábrázolhatatlan, és ezt átfordítja a vizualitás nyelvére. Ennek köszönhető a klausztrofób képi világ, amely többnyire elhomályosított háttér előtt mutatja a főszereplőt (Röhrig Géza).
A legjobb külföldi filmnek járó Oscar mellett a Saul fia Golden Globe-ot is nyert ugyanebben a kategóriában (első magyar alkotásként), nem mellesleg elhozta a cannes-i filmfesztivál nagydíját 2015-ben.
5. Mindenki
Lázadni csendben is lehet, hirdeti Deák Kristóf műve, amely 2017-ben a legjobb élő szereplős rövidfilmnek járó szoborral távozott az Oscar-gáláról. A Mindenki az összetartás erejéről és az igazságtalansággal szembeni harcról mesél egy kórus történetén keresztül. Új kislány érkezik az iskolába (Gáspárfalvi Dorka), akinek kezdeti zavarát és magányát az iskolai énekkar oldja fel. A csoda azonban csak addig tart, míg a kórusvezető Erika néni (Szamosi Zsófia) arra nem kéri őt, hogy tátogjon, mert így nem rontja a fontos versenyre készülő csapat esélyeit.
Kissé irreális a vegytiszta együttérzés, amellyel a kisdiákok kiállnak új társuk mellett, de talán épp a mesébe hajló happy endnek köszönhető a rövidfilm sikere, hiszen az individualista társadalmak korában felmutat egy alternatívát, amely a közösségekben rejlő lehetőségekre épít. (Egyébként idén érkezik a mozikba Deák Kristóf második nagyjátékfilmje: az Egykutya a PopUp Produkció azonos című színdarabja alapján készült, főszereplői a színpadi változat színészei: Döbrösi Laura, Tenki Dalma, Bakonyi Alexa és Tóth Károly.)
4. Dűne
Frank Herbert regénye a nemzetközi sci-fi-irodalom egyik alapköve, többek között a Csillagok háborújára és a Star Trekre is erősen hatott. Kultikus pozíciójából kifolyólag nem egyszer vitték filmre, ám ugyanezen okból az adaptációkat többnyire kritikusan fogadták a rajongók. Gyakran marasztalták el a látványt – való igaz, hogy nem egyszerű feladat élethűen filmre vinni Herbert egyszerre modern és archaikus csillagközi univerzumát. Denis Villeneuve-nek mégis sikerült: a részben Magyarországon forgatott Dűne 2022-ben tíz Oscar-jelölésből hatot váltott díjra, többek között a legjobb látványtervezés kategóriájában, melyet Sipos Zsuzsanna díszletberendező és Patrice Vermette látványtervező nyertek.
Az opusz második része tavaly került a mozikba, és a 2025-ös gálán öt jelöléssel vesz részt.
3. Szegény párák
A görög származású Jórgosz Lánthimosz Szegény párák című mozija a tavalyi szezonban négy Oscar-díjat nyert, ezzel a képzeletbeli dobogó második fokán végzett, csak Christopher Nolan Oppenheimere előzte meg. A kifordított Frankenstein-történet olyan nívós kategóriákban versenyzett, mint a legjobb film, rendező és női főszereplő – utóbbit meg is nyerte –, de mi a Dűnéhez hasonlóan a látványtervezésnek járó elismerés bejelentésekor izgultunk a legjobban, hiszen díszletberendezőként Mihalek Zsuzsa is esélyes volt, aki végül megnyerte a szobrocskát. Lapunknak nem sokkal a díjátadó előtt adott interjút, amelyből kiderül, hogy nem lepte meg a jelölés.
„Amikor megláttuk a látványterveket, és nekifogtunk őket megvalósítani, éreztük, hogy ütős lesz, majd amikor a stábtagok elképedve jöttek be a díszletbe, már tudtuk, hogy valami nagyon jót csináltunk. Jórgosz Lánthimosz rendező neve eleve garancia a minőségre. Két angol tervező, James Price és Shona Heath elképzelései alapján, de a saját ízlésünket latba vetve dolgoztunk. Nagy csapat vagyunk, sokan segítik a munkámat, és csupán szerencse kérdése, hogy az én nevemet sorolták fel az Oscar-jelöltek között. Fontos feladatom felkutatni és jól dönteni, hogy kiket veszek magam mellé.”
2. Magyar sikerek a diák-Oscaron
Az Egyszer volt, hol nem volt 1991-ben az első magyar diplomafilmként kapott diák-Oscart. Rendezőjét, Böszörményi Zsuzsát a rendszerváltást követő társadalmi-politikai zűrzavarban a személyes, intim történetek foglalkoztatták, erről egyértelműen tanúskodik díjnyertes alkotása, mely egy magányos, idős hölgy és egy árva kislány kapcsolatát mutatja be húsz percben. Műfaja dokumentumfilm, a dramaturgiája viszont játékfilmre emlékeztet – e kombinációval a rendező visszautalt szintén filmes szülei, Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza stílusára.
A fiatal rendezők sikerszériája a 2010-es években új lendületet kapott: 2016-ban Kis Hajni Szép alak című filmjét, egy évvel később Freund Ádám sci-fi-musicalét, a Földieket jelölték az elismerésre, 2018-ban Kovács István pedig elhozta a bronz diák-Oscart rövidfilmjéért. Az Ostrom főszereplője egy bosnyák nő, aki Szarajevó ostroma idején vízhez szeretne jutni, hogy hajat moshasson randevúja előtt. A példázatos történet érzékenyen világít rá, hogy a túlélés egyik záloga, hogy emberek – ez esetben nők – maradjunk.
1. A brutalista
Brady Corbet három és fél órás filmjét 13 perces álló ovációval ünnepelték a 91. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. A mozi több szállal kapcsolódik Magyarországhoz:
A film egyik izgalmas aspektusa a fejezetekre bontott történetmesélés és a közbeiktatott, 15 perces szünet. A velencei világpremier után ezt írtuk a filmről: „A brutalistán érezhető Stanley Kubrick hatása, ám Nemes Jeles László Napszálltája is beugorhat a dramaturgiáról, sőt olykor-olykor még a kamerahasználatról is a Nemes Jeles filmjét fényképező Erdély Mátyás kockái juthatnak az eszünkbe. Corbet merész művészfilmet készített, amely nemcsak egy zseni küszködéseiről szól, hanem a messziről érkezett idegent érő gyűlöletről, függőségről, szexuális abúzusról, ambícióról és arról, hogy mit jelent művésznek lenni. Sokrétű és nehezen befogadható mozi, de pontosan az ilyen alkotások miatt van remény arra, hogy a kortárs filmművészet képes az öntörvényű és szabad gondolkodásra.”
