Tíz zenés bemutató, ami után garantáltan énekelve megyünk haza

Színpad

Dalolva szép az élet, vallják unisono színházi alkotók és nézők a szélrózsa minden irányában. Klasszikus operettektől a retró életérzésre építő musicalekig az évad legígéretesebb zenés bemutatóiból a magyar műveket ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Csókos asszony

Miskolci Nemzeti Színház, bemutató: szeptember 20.

Jelenet a Miskolci Nemzeti Színház a Csókos asszony című előadásból-Fotó: Gálos Mihály Samu
Jelenet az előadásból. Fotó: Gálos Mihály Samu

Ebben a darabban azt éneklik: „A Vampeticsben banda játszott messziről egy cerkovácot”, ami teljességgel hazugság, mert nem egy, de sok cerkovácot játszottak a Vampeticsben. És azokból mind sláger lett. (Persze, ehhez kellett a Szilágyi is.) Nem hiszik? Tessék: Asszony, asszony, csókos asszony, Éjjel az omnibusz tetején, Látta-e már Budapestet éjjel?, Most, amikor minden virág nyílik, Asszonykám, adj egy kis kimenőt, Mi, muzsikus lelkekVan a Bajza utca sarkán egy kis palota. És ez nem is az összes! Aki szeretné a teljes listát hallani, utazzon Miskolcra, mert ott még a Josefstadt is autentikus.

Színlap és előadás-időpontok itt.

Jó estét nyár, jó estét szerelem

Szigligeti Színház (Szolnok), bemutató: szeptember 27.

„Kicsi görög, vigyél engem Tanganyikába” – flörtöl dalban három szilvaáruslány a sötét ruhás fiúval, a magyart törve beszélő Viktorral, aki lenni görög diplomata. Pedig a látszattal ellentétben csak egy szebb életre vágyó lakatos, havi fizetését pedig luxuséttermekben, néhány nap alatt elkölti. Nem magára, hanem azokra a lányokra, akik a hatvanas évek szomorú, szürke Magyarországán fényűzőnek hitt külföldi életről álmodtak. A titkokra és hazugságokra épített légvárban törvényszerűen következik be a tragédia. A megtörtént bűnügyből Fejes Endre írt regényt 1968-ban, abból 1972-ben tévéfilm, majd öt évvel később zenés dráma készült Presser Gábor és Sztevanovity Dusán jóvoltából.

Színlap és előadás-időpontok itt.

Luxemburg grófja

József Attila Színház, bemutató: szeptember 28.

Lehár Ferenc összecsapottnak tartotta operettjét, a kritikusok pedig felrótták neki, hogy ezúttal semmilyen forradalmi újdonságot nem tartogatott. De a közönség nem reklamált sem Bécsben, sem Budapesten, sem más városokban, ahol 1909 óta bemutatták a darabot. Persze, itt is a pikáns mezaliansz a probléma, és igen, itt is mindent átsző a félreértések sora meg a finom erotika. Manapság kevesen keresik a pénzt azzal, hogy Polkatáncosok, de az is biztos, hogy a világon másodpercenként több milliószor hangzik el a Szívem szeret vallomás, és fiatalon mindenki az „Abcúg a pénz, de a csók vivát!” jegyében éli életét művészkörökön innen és túl egyaránt.

Színlap és előadás-időpontok itt.

Anconai szerelmesek 2.

Pécsi Nemzeti Színház, bemutató: október 19.

Reneszánsz komédiák dramaturgiai paneljeiből, Goldoni által tovább ihletve, a legnagyobb olasz slágerekkel összeragasztva készült az Anconai szerelmesek. Az 1997 májusában a Radnóti Színházból indult darabot nincs városi színház, amely ne tűzte volna műsorra: Pécsett éppen húsz évvel ezelőtt volt műsoron Vajda Katalin és Vajda Anikó zenés komédiája. A sztoriban pedig volt annyi, hogy folytatódhatott a történet, immár az Adria helyett a Balaton partján, egy SZOT-üdülőben. Ami maradt: a szerelem, a bonyodalom, a nevetés és az olasz slágerek.

Színlap és előadás-időpontok itt.

A padlás

Móricz Zsigmond Színház (Nyíregyháza), bemutató: október 19.

A padlásban nincs dal, amely a Fényév távolságtól a Kell egy helyen át egészen a Szilvás gombócig ne lenne megasláger. Az 1988-as vígszínházi ősbemutató óta klasszikussá nemesedett Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese – félig musicalje, az ég és föld közötti helyen játszódó A padlás. A Szent István körúton azóta is levehetetlenül műsoron van, és szinte minden magyar nyelven játszó színházban bemutatták. A sor ezúttal Nyíregyházával bővül, a városra stílszerűen mondhatjuk, „ahol kelet és nyugat összeér”.

Színlap és előadás-időpontok itt.

Hamupipőke

Budapesti Operettszínház, bemutató: november 15.

A Hamupipőke olvasópróbája a Budapesti Operettszínházban. Fotó: Janus Erika
A Hamupipőke olvasópróbája a Budapesti Operettszínházban. Fotó: Janus Erika

Orbán János Dénes és Pejtsik Péter jegyzik az új magyar operettmusicalt, amely az alkotók szándéka szerint a világ egyik legismertebb meséjének nagyratörő, minden eddigi adaptációnál komplexebb feldolgozása lesz. A szerzőpáros ugyanis a magyar népmese és folklór elemeitől, kiemelten a tündérek világából a mélylélektanig sok mindent beleszőtt a történetbe. Különlegesség, hogy a zenei anyag részét képezik az autentikus csángó népdalok is, hiszen a csángó folklórban a legerősebb és a legszívszaggatóbb az árvaság, valamint a szerelem motívuma.

Színlap és előadás-időpontok itt.

A dzsungel könyve

Szegedi Nemzeti Színház, bemutató: 2025. január 24.

A Rudyard Kipling azonos című könyve alapján, Békés Pál adaptációjában, Dés László zenéjével és Geszti Péter dalszövegeivel készült musical ősbemutatója 1996-ban volt a Pesti Színházban. Az első gyereknézők pedig ma már iskolás csoportokat kísérő apukák és anyukák, ami igaz lehet Szegeden is, hiszen itt először 1999-ben mutatták be a darabot. Az idő telik, de bizton állíthatjuk, hogy A dzsungel könyve fölött nem járt el, és a legfiatalabb generáció is hamar megtanulja a Pofonofont, a Kegyelet egyletet, az Egy majomban őrlünket vagy A tigris éjszakáját.

Színlap és előadás-időpontok itt.

Hotel Menthol

Hevesi Sándor Színház (Zalaegerszeg), bemutató: 2025. április 4.

A Hungária együttes azonos című lemezének dalai Böhm Györgyöt és Korcsmáros Györgyöt a ’90-es évek végén jukebox musical írására inspirálták. És milyen jól tették, hiszen Fenyő Miklós és Novai Gábor élettől, energiától duzzadó rock and roll dalai igazi házibuli-hangulatot teremtenek. Nehéz lesz tartóztatni magukat a nézőknek, hogy ne ugorjanak fel a székből a Casino Twist, a Limbó Hintó, a Cha-cha-cha vagy az Isztambul hallatán.

Színlap és előadás-időpontok itt.

Fiatalság bolondság

Győri Nemzeti Színház

Eisemann Mihály huszadik operettje nem klasszikus operett, ugyanis nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és egy tíz képből álló, pergő iramú, magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról. 1940-ben a Fővárosi Operettszínházban mutatták be, a premier előtt pedig megkérdezték a zeneszerzőt, milyen egy igazi sláger. A válasz: „könnyű legyen, dallamos és könnyen megtanulható”.  Erre pedig tökéletes példa a Jaj, de jó a habos sütemény, amit a győri előadás után a fiatal nézők is minden bizonnyal megkívánnak dúdolni fognak.

Színlap és előadás-időpontok itt.