Beton.Hofitól Presseren át Azahriah-ig mindenki Bródy Jánost ünnepli a Szigeten
Augusztus 9-én különleges programnak ad otthont a Sziget Fesztivál: a mínusz egyedik napon mintegy ötven hazai előadó és zenekar lép a nagyszínpadra, hogy egymással és a közönséggel együtt ünnepelje Bródy János páratlan életművét. A Bródy-dalok napján a magyar könnyűzene generációi találkoznak Szörényi Leventétől, Koncz Zsuzsától és Presser Gábortól kezdve Beton.Hofin és Dzsúdlón át Azahriah-ig, hogy újraértelmezzék az Illés, a Fonográf vagy éppen az István, a király korszakalkotó slágereit. A monumentális összefogásról, Bródy életművének időtlen jelentőségéről beszélgettünk a Sziget Fesztivál sajtófőnökével, Vető Viktóriával.
Hogyan született meg Gerendai Károlyban az ötlet, hogy Bródy életműve ünneplésének szenteljen egy napot a Szigeten?
Amikor Bródy bejelentette, hogy lezárja a nagyszínpados koncertjeit, Gerendai Károlyban megszületett a gondolat: ezt az életművet nem búcsúztatni kell, hanem megünnepelni. Még akkor, amikor az alkotó aktívan jelen van közöttünk.
Milyen koncepció mentén alkotta meg az öt-hat órás folyamatos programot Novák Péter?
Minden egyes felkért előadó beletette a saját ötleteit és világát a produkcióba, így a dalok új értelmezéseket kapnak, és egy ilyen hosszú koncert is végig izgalmas marad. A hangsúly azonban nemcsak a zenén, hanem az együttlét örömén van. A legismertebb Bródy-dalok mellett ritkábban hallható szerzemények is felcsendülnek, a több mint ötórás produkciót pedig háttérvetítések, archív felvételek és a fellépők személyes bejátszásai teszik még különlegesebbé.
Mi alapján választottátok ki és kértétek fel a fellépőket?
Az volt a szempont, hogy minél több generáció és zenei világ találkozzon a színpadon. Régi zenésztársak, kortárs előadók, fiatal zenészek és színészek együtt mutatják meg, milyen sokféleképpen él tovább Bródy életműve.
Mi az alapja Bródy művészetének?
Bródy János szerint a dal az emberi kommunikáció egyik legősibb formája, és egy jól megírt dalszöveg néha többet mond egy korról, mint egy történelemkönyv.
Olyan dolgokról, amelyek ma, a határtalan szabadságnak tűnő digitális létben talán még fontosabbak. Ezért is remek hely ennek az ünnepnek a Sziget, ahol évről évre ugyanígy találkoznak emberek, történetek és generációk.
Miért fontos és örök érvényű az ő munkássága?
Mert olyan dalokat írt, amelyek nem egy korszaknak szólnak, hanem minden korszakban új jelentést is tudnak kapni. Ezek a dalok ma is ugyanúgy megszólítják a közönséget, csak mindig egy új generáció hangján szólalnak meg. Fontos, hogy megismerjék a dalokat a fiatalabb nemzedék tagjai is, és így megtapasztalhassák, legalább egy koncert erejéig, hogy nincs is olyan nagy távolság a korosztályok között. Így még élőbb tud lenni ez a páratlan életmű.
Mit bizonyít a fiataloknak Bródy életműve?
Azt, hogy egy igazán jó dal nem veszít az érvényességéből.
Bródy dalai olyan emberi és társadalmi kérdésekről beszélnek – szabadságról, felelősségről, szerelemről, összetartozásról –, amelyek mindig aktuálisak lehetnek. És éppen ez a zene egyik legnagyobb ereje: képes újra közös érzelmi teret teremteni azok között is, akik egyébként már alig találkoznak egymással.
Pont ettől szigetes ez az egész: nem vitrinbe tesszük az életművet, hanem megmutatjuk, hogy ma is él. Hogy ugyanazok a dalok képesek összehozni húszéveseket és hatvanéveseket, mert a jó zenének nincs életkora. Ezért férnek meg egymás mellett régi zenésztársak, fiatal előadók és színészek. Mindannyian más nyelven beszélnek, de ugyanazt a történetet mesélik tovább.
Fotó: Csiki Vivien / Kultúra.hu
