A gyűjtemény Georges Abou Adal ismert libanoni műgyűjtőé volt, a képek többségét 1952 és az 1970-es évek között szerezte be. Fia a kilencvenes években bővítette a gyűjteményt árveréseken vásárolt műkincsekkel.
A gyűjtemény Görögországból, Oroszországból és a Balkánról származó ikonokat tartalmaz, számos alkotó műveit a 15. század elejétől a 20. század első éveiig.
A szentképek között található az antiókiai görög patriarkátus 17. századi megújulásának alkalmából készült ikonok ritka együttese, elsősorban Aleppóból, illetve Szíria arab nyelvű keresztényeitől, Líbiából és Jeruzsálemből – áll a Louvre február 26-i közleményében.
A gyűjteményt 1993-ban bemutatták a nagyközönségnek a párizsi Carnavalet múzeumban, majd a genfi Művészeti és Történeti Múzeumban 1997-ben. Számos, azóta máshol is kiállított ikon volt tanulmányok és tudományos publikációk tárgya.
A jövőbeni Bizánci és a Keleti Keresztény Művészetek Főosztályának gyűjteményében körülbelül húszezer műkincs található, amelyek egy részét 2027-től állítják ki 2200 négyzetméteres területen. A kiállítandó művek időben a keresztény képek 3. századi kezdetétől a 20. századig, földrajzilag Etiópiától Oroszországig, a Balkántól a Közel-Keletig és az ősi Mezopotámiáig terjednek.
