A Gyimesekben merített ihletet a magyar folk-beat nagymestere, aki az első magyar popfesztivál szervezésénél is ott volt
Egy ausztrál zenekar döbbentette rá, hogy népzenei gyökerű dalokkal szeretne foglalkozni. A Fonográf ajánlatát visszautasította, de Latinovits Zoltánnal olyan sikeres volt az együttműködése, hogy a színészkirály zenei vezetőnek is kinevezte volna. Nyolcvanadik születésnapját ünnepli Tolcsvay Béla Kossuth-díjas gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró.
Tolcsvay Nagy Béla Budapesten született, a Várnegyedben nőtt fel négy évvel fiatalabb öccsével, Lászlóval. Apjuk, Tolcsvay Nagy Béla zenét tanított, a családban mindennapos volt a muzsika, Béla hatéves korától csellistának készült. A klasszikus zenével a Beatles és az angolszász beatzene hatására hagyott fel, 12 húros gitárra váltott, amelyet autodidaktaként tanult meg pengetni.
1964-től a Strangers és a Wanderers együttesben játszott, az ausztrál Seekerst hallva döbbent rá, hogy ez az akusztikus, népzenei gyökerű muzsika az ő igazi világa. 1967-ben öccsével és Balázs Gábor bőgőssel megalakították a magyar népzene harmóniavilágát idéző, folk-beat stílusú Tolcsvay Triót. Az együttesben a fivérek gitároztak és énekeltek, első saját számuk a Ne menj el volt. A Szentháromság téri Várklubban, a már akkor népszerű Illés együttes hétvégi koncertjein a szünetekben kaptak lehetőséget a fellépésre.
A Magyar Televízió Ki mit tud? tehetségkutató versenyén 1968-ban megnyerték kategóriájukat, ami egy csapásra ismertté tette a nevüket. A testvérek 1970 végén létrehozták a Tolcsvayék és a Trió formációt, amelyben már elektromos hangszerek és dob is szerephez jutottak. 1972-ben jelent meg egyetlen önálló albumuk, amelyen a három akkor legnépszerűbb énekesnő, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta is énekelt, a Boldogtalan vándor, a Lá-di-dá, a Ne sírj, kedvesem és a Szeretni kéne című daluk sláger lett.
1972-től Koncz Zsuzsával és az Illés együttessel KITT-egylet néven léptek fel. Tolcsvay Béla 1973-ban az egyik szervezője volt az első magyar popfesztiválnak Miskolcon. A zenészt 1973 végén, az Illés felbomlása után szerveződő Fonográf együttesbe hívták, de nem lépett be a Szörényi–Bródy-szerzőpárosra alapozott zenekarba, László öccse viszont igent mondott. Ez roppantul megviselte, majdnem felhagyott a zenéléssel, a testvérek viszonya évekre megromlott.
1974-ben egy erdélyi kiránduláson a Gyimesekben találkozott a további életútját meghatározó muzsikával, amelyből új ihletet merített. Újjáalakította Pomázi Zoltánnal és Czipó Tiborral a Tolcsvay Triót, közreműködött Latinovits Zoltán előadóestjein. A színészkirály őt szemelte ki az általa létrehozni kívánt Művész Színház zenei vezetőjének, de Latinovits váratlan halála miatt a terv meghiúsult.
Tolcsvay Béla 1976 és 1978 között az Agria Játékszín zenei vezetője volt, verseket zenésített meg Kútvölgyi Erzsébet Ady-estjeihez, dalokat komponált a Bojtorján együttesnek. A trió 1979 novemberében feloszlott, a Tolcsvay testvérek megalakították a Tolcsvay-együttest, de új anyagot már nem jelentettek meg.
Az újabb trió az 1990-es évek közepén állt össze, szólógitárosa Egri László, basszusgitárosa Czipó Tibor, a dalok szövegét és zenéjét is Tolcsvay Béla írta. A zenekar egészen Czipó Tibor 2019-ben bekövetkezett haláláig játszott.
Tolcsvay Béla saját dalszövegei mellett számos verset is megzenésített, önmagát énekmondónak határozza meg. Testvére zenéjére ő írta az 1987-ben bemutatott rockoratórium, a Magyar mise verseit. 1992 és 1999 között alkotta a népzenei gyökerű Szép szerelmem, Magyarország című trilógiát (Napfényfia, Rijjadóleány, Csillaglánc), 2011-ben mutatták be Az égig érő fa című táncos mesejátékát, amelyet Béres Melindával közösen hozott létre, 2015-ben volt az Aranyfényű asszony című népi szertartásjátékának premierje.
A Fejér megyei Pázmándon élő művész, aki munkásságát a hitéből fakadó szolgálatnak tekinti, sokat tett a magyar hagyományvilág gazdagságának közvetítéséért. Munkássága elismeréseként 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 2015-ben Kossuth-díjban részesült rendkívül népszerű, az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadóművészi pályája elismeréseként. 2019-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át.
A művész Legyen úgy, mint régen volt! címmel 2004-ben publikált interjúkötetében személyes dolgokról, a valláshoz, élethez való viszonyáról vallott, az életútjáról írott könyv pedig Megnyittatott... Misztikus életrajz az Ég Ígérő Fa nyomában címmel látott napvilágot 2012-ben.
2022-ben jelent meg a Tolcsvay testvérek – Antológia 1968–1973 című kiadvány, amely könyvben, dupla CD-n és DVD-n mutatja be a folk-beat stílust Magyarországon meghonosító Tolcsvay testvérek közös munkásságát.
