A horvát–magyar kapcsolatokról tartottak kerekasztal-beszélgetést a Zágrábi Egyetemen
November 14-én, csütörtökön a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán történész-kerekasztal-beszélgetést tartottak magyar és horvát szakemberek részvételével. A programot az Interliber Nemzetközi Könyvvásárhoz kapcsolódóan szervezték meg. A csütörtök délutáni program részeként két magyar szerző a horvát–magyar kapcsolatokkal foglalkozó könyvét is bemutatták.
A könyvvásáron már kaphatóvá vált Kiss Gy. Csaba Hungaro-croatica: Od Drave do Dubrovnika (Hungaro-kroácia: A Drávától Dubrovnikig) című műve, amely magyar írók naplóbejegyzésein, utazónaplóin keresztül mesél Horvátországról. Emellett a polcokra került Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának könyve is Riječki tramvaj (A fiumei villamos) címmel, amelyben a magyarok által tervezett fiumei villamos történetét dolgozza fel a szerző.
Ehhez kapcsolódóan a Zágrábi Egyetemen kerekasztal-beszélgetést rendeztek, melyen magyar és horvát történészek vázolták fel kutatásaikat, meglátásaikat a két nép együttélésének időszakairól. Az esemény megnyitóján az egyetem dékánja mellett Demcsák Csaba magyar nagykövet is köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy az Interliber „az egyik legfontosabb könyvszakmai találkozó a térségben”.
„Magyarország kiemelt jelenléte mindkét országnak különleges feladatokat szab, hiszen különleges az a több mint nyolcszáz év, amely összeköt bennünket. Összeköt bennünket a kultúra, a közös vallás, a történelem, a hagyományaink, a nyelv azonban sajnos elválaszt minket. Az Interliber alkalmat adott arra, hogy minél több magyar művet lefordítsunk, ezzel áthidalva a nyelvi szakadékot” – mondta Demcsák.
A nagykövet szavai szerint ahhoz, hogy együtt tudjon működni a két nemzet a későbbiekben, „egymás szemébe kell néznünk. Szemébe kell néznünk a barátunknak, a szomszédunknak, és meg kell kérdeznünk tőle, hogy mit gondol rólunk, hogy hogyan látjuk egymást. És ha különbözőségünk van, kompromisszumra kell jutnunk.”
A beszélgetést, amelyen a két nép különböző történelmi korokban való kapcsolatát taglalták, Sokcsevits Dénes történész vezette párhuzamosan horvát és magyar nyelven. A felszólalók között volt horvát részről Damir Karbić, Branko Ostajmer és Stjepan Matković, magyar részről pedig Pálffy Géza, Bene Sándor és Zsigmond Gábor. Az értekezés lezárásaként a magyar nagykövet felajánlotta segítségét ahhoz, hogy a szakmai diskurzus folytatásaként a nagyközönség számára is látogatható programsorozatot indítson az egyetem és a zágrábi Liszt Intézet.
