Várjon Dénes és a Concerto Budapest
szeptember 23., Zeneakadémia
Kamarazene, versenymű, szimfónia. A bécsi klasszikus „akadémiák” vegyes összeállítású és változatos műsorait idézi fel a Concerto Budapest évadnyitó hangversenye, amelynek szólista közreműködői vetésforgó-szerűen több szerepben is bemutatkoznak. Bartók, Grieg és Beethoven művei csendülnek fel (sorrendben: Kontrasztok, a-moll zongoraverseny és III. (Esz-dúr) „Eroica” szimfónia). Az est szólistái Várjon Dénes (zongora), Keller András (hegedű) és Klenyán Csaba (klarinét), a karmesteri pálca pedig Keller András kezében lesz.
A római Santa Cecilia Akadémia Zenekara
szeptember 27., Müpa
A római Santa Cecilia Akadémia a világ egyik legrégebbi zenei intézménye: elődjét a pápa 1585-ben alapította. Nemzetközi presztízsű zenekara 1908 óta működik, Itália első olyan szimfonikus együtteseként, amely teljesen a zenekari (értsd: nem operai) repertoár ápolására vállalkozott. Mai zeneigazgatója Antonio Pappano. A Cantemus Ifjúsági Vegyeskar a Szabó Dénes karnagy által 1975-ben alapított nyíregyházi Cantemus Kóruscsalád nemzetközi sikereket arató tagja. Az est karmestere Fischer Iván.
Szerelem/Zsoltár/Búcsú – Danubia Zenekar
szeptember 27., Zeneakadémia
A hangversenyen elhangzik Liszt h-moll szonátája, egy Brahms-mű, amit kedves barátja emlékére komponált, Stravinsky Zsoltárszimfóniája és Strauss Liebeslieder című keringője. A koncert, bár ritkaságokból áll, mégsem nehezen befogadható: rengeteg dallam, szélsőséges érzelmek és csupa fény-árnyék játék a legmagasabb zenei szinten, így nemcsak haladóknak, de kezdő koncertlátogatóknak is bátran ajánlott. Közreműködik a Nemzeti Énekkar, vezényel Hámori Máté.
Egyedien egyetemes – Jennifer Pike és a Pannon Filharmonikusok
szeptember 29., Müpa és szeptember 30. Kodály Központ (Pécs)
Ezen a hangversenyen csupa nagyszabású, szenvedéllyel megírt kompozíció hangzik el, olyanok, amelyek egyúttal bizonyos fokig szerzőjük névjegyévé váltak. Mindegyik mű része a nyugati zenetörténeti kánonnak, hiszen egytől egyig hordoznak valami nagyon erőteljeset alkotóik személyiségéből. Bartók Táncszvitje Budapest egyesítésének 50. jubileumára készült, és úgy tekint a fővárosra, mint a teljes Kárpát-medence központjára, mely egységbe foglalja minden itt élő népcsoport zenéjét és kultúráját. Max Bruch sötét tónusú, személyes hangú, végletesen szenvedélyes és romantikus I. hegedűversenye azóta is lázban tartja a hegedűsöket és a közönséget egyaránt. Rachmaninov III. szimfóniája ugyancsak bővelkedik az érzelmekben. Az est dirigense Leo McFall
Yunchan Lim és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
október 1., Müpa
A zene világnapjának tiszteletére Riccardo Frizza Brahmstól, Csajkovszkijtól és Schumanntól választott egy-egy kompozíciót. Brahms nyitánya köszönetképpen született a Boroszlói Egyetem díszdoktori címéért. A német komponista, aki gyűlölte a nagy felhajtást személye körül, előbb levélben köszönte meg az elismerést, de miután meggyőzték, hogy fajsúlyosabb köszönettel tartozik az intézménynek, egy diákdalokat idéző zenekari nyitánnyal hálálta meg a kitüntetést. A Schumann népszerű zongoraversenyének magánszólamát játszó ragyogó koreai pianista, Yunchan Lim jelenleg a Koreai Nemzeti Művészeti Egyetemen tanul, miközben naptára már most évekre előre megtelt olyan zenekarok meghívásaival, mint a New York-i és a Los Angeles-i Filharmonikusok, a Chicagói és a Bostoni Szimfonikusok, az Orchestre de Paris vagy a Royal Philharmonic Orchestra.
Best of Symphonic – A Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus
október 1., Kölcsey Központ (Debrecen)
Több éve hagyomány, hogy a zene világnapján a debreceni Kölcsey Központban ad koncertet a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus. A közönség jelképes áron, regisztrációs jeggyel látogathatja az eseményt. Olyan népszerű művek hangzanak el többek között, mint Berlioztól a Rákóczi-induló, Liszt Első Mefisztó-keringője, Offenbach Hoffmann meséiből a Barcarola vagy Grieg Peer Gynt-szvitje. Az est karmestere Somogyi-Tóth Dániel (a debreceni zenei életről itt beszélgettünk vele.)
Fassang László orgonaestje
október 4., Müpa
A Ligeti-centenárium izgalmas eseményének ígérkezik Fassang László orgonaestje, amelynek közönsége nemcsak a Müpa világhírű instrumentumát hallhatja, de a hangversenyen Hammond-orgona, MIDI-orgona és zongora is megszólal, a programot mindvégig kísérő fényfestés a zenéhez a vizuális asszociációk sokaságát társítja, a magyar zeneszerző műveinek társaságában felhangzó Bach- és Frescobaldi-kompozíciók pedig nemcsak stiláris kontrasztot kínálnak, de egyszersmind olyan darabok is, amelyek hatottak Ligeti György gondolkodásmódjára.
Vallomások – Pusker Júlia és a MÁV Szimfonikusok
október 6., Zeneakadémia
Történelmünk egyik legtragikusabb napjára, az aradi vértanúk kivégzésének évfordulójára emlékezik a MÁV Szimfonikus Zenekar műsorának első számával. A kivégzett hősök emlékére komponálta Liszt Funérailles, magyarul Temetés című nagyszerű zongoraművét, amelyet a kiváló zeneszerző, Farkas Ferenc írt át szimfonikus zenekarra. Bartók I. hegedűversenye fiatalkori mű, egy beteljesületlen szerelem zenében megörökített emléke. Mahler 1901-ben komponálta V. szimfóniáját, amely örömök, csalódások, betegség és sok más megrázó élmény között csapongó romantikus lelkiállapotának lenyomata. Hatalmas méretű zenekart foglalkoztató, hosszú kompozíció, amely első percétől az utolsóig lebilincseli hallgatóit. Az est szólistája Pusker Júlia hegedűművész (korábbi interjúink vele itt és itt), karmestere Farkas Róbert.
A Magyar Jazz Napja
október 8., Magyar Zene Háza
A Magyar Jazz Napját 15. éve rendezik meg Zsoldos Béla ötlete nyomán. A Magyar Jazz Szövetség által szervezett ünnepi koncertsorozat idén is beköltözik a Magyar Zene Házába. Egész nap kiváló hazai jazzelőadókat hallhat a közönség, köztük lesz a Symbiosis 5 zenekar, Kaltenecker Zsolt billentyűs-zeneszerző és Mózes Tamara énekesnő-dalszerző duója, a Fusio Group, a Geröly Space Sextet, a Szőke Nikoletta Jazzplosion és a hatvanéves fennállását ünneplő Studio 11.
Sinfonia concertante – Kokas Katalin, Kelemen Barnabás és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
október 11., Zeneakadémia
A koncerten elhangzik három Mozart-mű, az Idomeneo nyitánya, az Esz-dúr sinfonia concertante és a 39. (Esz-dúr) szimfónia, valamint Joseph Haydn D-dúr hangnemű 70. szimfóniája. Joseph Haydn mellett a zeneszerző öt évvel fiatalabb öccse, a szintén kiváló komponistaként számon tartott Michael is „szóhoz jut” 26. (Esz-dúr) szimfóniája révén. Őt Wolfgang Amadeus szintén nagyra tartotta, bizonyos műveit mintának tekintve. Az elhangzó műveket a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a szokott szimfonikus létszámnál karcsúbb felállásban szólaltatja meg, ami mozgékonyabb játékot és áttetszőbb hangzást eredményez. A karmester Vashegyi György, a szólisták Kelemen Barnabás hegedűművész és Kokas Katalin brűcsaművész.
Szabad lelkek – Klara Min és a Pannon Filharmonikusok
október 12., Kodály Központ (Pécs)
Bizonyos szempontból Beethoven a legnémetebb zeneszerző. Szigorú elvek, nagy és nemes célok, profizmus, újat akarás. Másrészt talán ő volt az, aki úgy teremtett szabályokat, hogy azokat minduntalan feszegetni akarta, aki saját legharcosabb mondanivalói között is szeretett volna valami végtelenül finomat és személyeset átadni. Szangvinikus természete újra és újra bajba sodorta a kor hierarchikus világában; ő volt az egyik első, aki nem egy közösség, hanem saját nevében szólt a társadalomhoz. Poulenc, Ibert és Ravel a francia világ szabadabb levegőjében éltek, de a 20. század gondolkodása megkülönbözteti őket nagy francia elődjeiktől. Muzsikájukban mindig van valami táncos, valami elvágyódó és valami távoli. E szabad alkotók zenéit játssza a zenekar Török Levente karmester dirigálásával, a szólista Klara Min zongoraművész.
Miskolci Szimfonikus Zenekar
október 16., Művészetek Háza (Miskolc)
Az estet Liszt Ferenc szimfonikus költeményének (1851) hősi hangjai vezetik be, hogy a diadalmas befejezést követően átadhassák helyüket a későromantikus líra finom bájának. A vízitündér lány szomorú története ihlette fuvolaszonáta komponálására a lipcsei Carl Reineckét, aki évtizedek múltán, már 84 évesen(!) egy fuvolaversennyel is megajándékozta a zeneirodalmat. Tolmácsolója Móré Irén, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar művésze, a Miskolci Egyetem tanára lesz. Muszorgszkij opera-előjátéka, a Hovanscsina bevezetője, a Hajnal a Moszkva folyó felett elkápráztató színekkel festi meg a város ébredését. A koncerten elhangzik Szergej Prokofjev II. Rómeó és Júlia-szvitje. Az est dirigense a japán Kanai Toshifumi, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmestere, aki Miskolcon is visszatérő vendég.
A nyitóképen Várjon Dénes zongoraművész a Zeneakadémia épületében 2020. október 6-án. Fotó: Cseke Csilla / MTI
