Tudomány
Ismeretlen fáraó sírja került elő Egyiptomban
A titokzatos Anubisz-hegy nekropoliszában feltárt sír betekintést nyújthat a második átmeneti kor uralkodóinak temetkezési szokásaiba.
Huszonötmillió éves a világ legidősebb tava
A Bajkál-tó nemcsak a világ legrégebbi és legmélyebb tava, de folyamatosan tágul, és a világ egyetlen édesvízi fókája is itt él.
A Baltic Express húsz történelmi városon robog át
A napi négy járattal induló, 878 kilométeres Baltic Express új vonatútvonala Prágát köti össze a Balti-tenger partján fekvő lengyel Gdyniával.
Hol szétáztunk, hol szétégtünk 2024 időjárási hullámvasútján
Tavaly az időjárás új szintre emelte a kiszámíthatatlanságot, a szélsőségek egyre durvábbaknak ígérkeznek. Ideje felkészülni arra, hogy ez lesz az új norma.
Elhunyt Ádám Antal geofizikus, az MTA rendes tagja
Életének 96. évében, szombaton elhunyt Ádám Antal Széchenyi-díjas geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta az MTA az MTI-vel hétfőn.
Minden régi magyar gyümölcs története regénybe illő
Tündérkerti pomológia címmel jelenik meg Kovács Gyula és Ambrus Lajos közösen jegyzett könyve. A könyvben foglalt tudásról, tapasztalati bölcsességről kérdeztük utóbbit.
Hamarosan a nagyközönség is láthatja, milyen értéket rejt a veszprémi Érseki Palota
Több száz éves könyveket, díszes bibliákat, páratlan gyűjteményeket is tartalmaz a veszprémi Érseki Palotában található Koller-könyvtárszoba.
Üstökösök és csillagködök sorát fedezte fel Caroline Herschel
Kétszázhetvenöt éve, 1750. március 16-án született Caroline Herschel német születésű brit asztrofizikus, matematikus, az első női csillagász, aki e tevékenységéért rendszeres fizetést kapott. Az egyik első olyan nő a csillagászat történetében, akinek a neve szerepel a jelentősebb enciklopédiákban és szakművekben, de műholdat, holdkrátert és aszteroidát is neveztek el róla.
Meglepő felfedezés: nemcsak színezték, hanem illatosították is az ókori szobrokat
Azt már tudományosan igazolták, hogy az ókorban gyakran színesre festették az élethű szobrokat, de egy új dán tanulmány szerint parfümözték is azokat.
Szegeden találtak megoldást a csendes világjárvány megfékezésére
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak a Nature Communications szaklapban megjelent úttörő tanulmánya új megvilágításba helyezi a baktériumok rezisztenciájának kialakulását, és ígéretes stratégiát kínál a rezisztencia minimalizálására tervezett antibiotikumok fejlesztéséhez – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
A klímaváltozás a 17. századi bálnavadászok sírját is kiolvasztja
A sarkvidéki permafroszt olvadása miatt több száz, évszázadok óta rejtett bálnavadászsír került napvilágra a Spitzbergákon.
Átadták a Jedlik Ányos-díjakat
A díjat 2025-ben dr. Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, dr. Soós Tibor okleveles vegyész, dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, dr. Zábori Zoltán gépészmérnök és dr. Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át.
Matekórás emlékeink pitefalással és Darren Aronofskyval találkoznak
Ha a matekórákon tanultak nagy része el is felejtődött, a görög ábécé π, azaz pí betűjével jelölt számsort két tizedesjegy pontossággal alighanem mindenki fel tudja idézni.
Új információkat tudtak meg az agy egyik fontos részéről magyar kutatók
Fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.
Már nyolcévesen elkezdenek tiktokozni a magyar gyerekek
Sok gyermek már nyolc–tíz évesen elkezd tiktokozni, pedig a platformra elvileg csak 13 éven felüliek regisztrálhatnak – mutat rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss, a hazai TikTok-felhasználók szokásait vizsgáló tanulmánya.
A generatív nyelvi modelleket tökéletesítő projekt indul Szegeden
A generatív nyelvi modellek biztonságosságát és hatékonyságát javító projekt indul a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) együttműködve az amerikai Rutgers Universityvel és a német Ludwig-Maximilians-Universitättel. A kutatás fontos témája, hogy a generatív MI modellek hogyan reprezentálják az egyes fogalmakat, illetve, hogy miképpen csökkenthető a kommunikációs zavar ember és gép között.