A hely, ahol a könnyűzenét komolyan űzik

Popkult

A könnyűzene valóban könnyű műfaj lenne? Mi minden szükséges ahhoz, hogy valaki karizmatikus előadóvá váljon? És helyettesítheti-e a mesterséges intelligencia a zenészeket? Kérdések, amelyek biztosan foglalkoztatják azokat a diákokat, akik felvételt nyertek az ország legújabb felsőfokú könnyűzenei képzésére, amely a Magyar Kultúráért Alapítvány, a Miskolci Egyetem és a Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésében jött létre.

Póka Egon Művészeti Akadémia évnyitó a Hajógyári Szigeten. Fotó: Hegyi Júlia Lili / Kultúra.hu
A Póka Egon Művészeti Akadémia ünnepélyes tanévnyitója a Hajógyári-szigeten

Évnyitó zenés piknikkel és saját dalokkal nyitotta meg első szemeszterét a Miskolci Egyetem Kortárs Könnyűzenei képzése a fővárosban. Az újonnan induló, felsőfokú képzés helyszíne a Póka Egon Művészeti Akadémia.

Popkultúra, AI és az isteni szikra

Mi történik akkor, ha a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke (aki amúgy maga is gyakorló zenész – szerk.) úgy dönt, hogy kipróbálja, milyen zenét tud szerezni a mesterséges intelligencia segítségével? Mindössze három perc alatt generál egy olyan dalt, amit ha valaki meghall a Petőfi Rádióban, akkor fel sem tűnik neki, hogy nem ember alkotta. Egy dolog viszont biztosan hiányzik belőle: az isteni szikra.

Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatósági elnöke a Póka Egon Művészeti Akadémia évnyitóján
Demeter Szilárd, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi és a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatósági elnöke Fotó: PKÜ/Hegyi Júlia Lili

„Az isteni szikra az, ami a zenét zenévé teszi, és ezt valószínűleg nem is fogja tudni leprogramozni senki. Nekünk az emberi részt, amely az alkotó- és az előadó-művészetek által tolmácsolódik, ápolni kell” – hívta fel figyelmet nyitóbeszédében Demeter Szilárd, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Meggyőződése szerint elsődleges kultúránk már évtizedek óta az, amit popkultúrának, könnyűzenének, tömegkultúrának hívunk, éppen ezért nem mindegy ennek a kultúrának a minősége.

„Ha úgy gondoljuk, hogy ez az elsődleges kultúránk, akkor ennek jár az akadémiai szint. Nem mindegy, hogy milyen minőségű könnyűzenét vagyunk képesek alkotni, tehát a minőség és az alkotás a két kulcsszó” – tette hozzá az elnök.

Könnyűzenei kulturális örökség

A jelenleg nyolc karral és széles képzési portfólióval rendelkező Miskolci Egyetem annak köszönheti a létét és fennmaradását, hogy egyszerre volt képes a hagyományait ápolni, megőrizni, és a modern kor kihívásaira választ adni, ezért is lett egyik jelmondatuk a tradíció és innováció, azaz hagyomány és megújulás. 2017 környékén fogalmazódott meg először a gondolat, hogy Magyarországon szükség lenne egyetemi szintű könnyűzenei képzésre. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora tanévnyitó beszédében kiemelte, hogy számos akadályt kellett leküzdeni ahhoz, hogy évekkel később létrejöhessen Magyarországon az egyetemi szintű könnyűzenei oktatás. Kitért arra is, hogy az egyetem ékköve a klasszikus zenei képzést folytató Bartók Béla Zeneművészeti Kar, az pedig, hogy a kar idén kortárs könnyűzenei szakkal bővült, jól mutatja, hogy a komoly- és a könnyűzene békésen megfér egymás mellett. A képzés Budapesten, a Póka Egon Művészeti Akadémia falai közt valósul meg.

Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora
Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora Fotó: PKÜ/Hegyi Júlia Lili

„Szeretnénk, ha a magyar könnyűzenénkre jellemző kulturális örökség megőrződne az utókornak. Ez a fiatalok által valósulhat meg, akik továbbviszik, és mi ezeket a fiatalokat szeretnénk ilyen értelemben útjukra bocsátani itt” – mondta el a Miskolci Egyetem rektora.

Kortárs popikonok a katedrán

A könnyűzenei felsőfokú alapképzés hét szakirányon indult el: basszusgitár, billentyűs hangszerek, szaxofon, harsona, gitár, ütőhangszerek és ének.

Nagy Feró, Tátrai Tibor és Ferenczi György a Póka Egon Művészeti Akadémia évnyitóján
Nagy Feró, Tátrai Tibor és Ferenczi György a Póka Egon Művészeti Akadémia tanévnyitóján Fotó: PKÜ/Hegyi Júlia Lili

A diákok a könnyűzene olyan ismert és elismert ikonjaitól tanulhatnak, mint Tátrai Tibor Kossuth-díjas gitárművész, ének szakirányon Kovács Kati, basszusgitáron Frenreisz Károly, de a tanári kart erősíti még mások mellett Ferenczi György és Szirtes Edina Mókus is.

A rendezvény végén dr. Papp Sándor, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Kar dékánja az intézmény hagyományaihoz híven hallgatókká fogadta a felvételt nyert diákokat, majd Szakadáti Mátyás, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Kar Könnyűzenei Intézetének igazgatója ismertette a képzés célkitűzéseit. A diákok is színpadra léptek három produkcióval, ezek közül két dal saját szerzemény volt, amelyeket a gólyatáborban szervezett közös workshop alkalmával szereztek.

Vajon milyen útravalóval szolgált a diákoknak a 60 éve a színpadon lévő Kovács Kati? És Tátrai Tibor, a könnyűzenei szakirány felelőse mit ért az alatt, hogy aki itt végez, az ki lesz „gyűrődve az életből”? Kiderül Kultúra.hu videójából, amely az évnyitó zenés pikniken készült!

Hazaszótár: Felsőfok 

A Kossuth Rádióban vasárnaponként hallható Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökének A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című kötete alapján készülő jegyzetsorozata. A Felsőfok című jegyzet a Vasárnapi újság szeptember 15-i adásában hangzott el. A legutóbbi epizód témája a könnyűzenei képzés volt, ami ide kattintva hallgatható meg.