Megkezdődtek a Mária evangéliuma rockopera próbái, melynek jubileumi díszbemutatóját 2022. április 16-án, húsvét szombatján tartják a Győri Nemzeti Színházban. Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi zenés művét a műfaj kiváló művészeinek és alkotóinak közreműködésével, megújult hangzásvilággal állítják színpadra Juronics Tamás rendezésében. A LantArt Produkció előadását május 3-án Kaposváron, június 6-án, pünkösdhétfőn pedig a Margitszigeten is bemutatják, majd további nyári helyszíneken és kőszínházakban lesz látható.

Cziegler Balázs és Juronics Tamás

A Szűz Mária történetét és anyaságát középpontba állító rockopera különleges helyet foglal el a magyar színház- és kultúrtörténetben. Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi művét harminc évvel ezelőtt mutatták be a Madách Színházban, azóta az itthoni, határon túli és európai zenés színpadok visszatérő sikerdarabja. Mária ifjúságától Krisztus születésén és kereszthalálán át Mária mennybemeneteléig követi az eseményeket János apostol látomásos tolmácsolásában, valódi témája azonban a női sors felmutatása, annak minden szépségével és fájdalmával együtt.

Juronics Tamás rendező, koreográfus az olvasópróbán felidézte, hogy a Mária evangéliuma ősbemutatója az 1990-es évek elején egy új formanyelv, a műfaj nyugati előzményeihez képest a minden elemében magyar rockopera megszületésének példája volt. Most új utakat, új ábrázolásmódokat kell keresniük, hogy az előadás ugyanazt a hatást váltsa ki. „Nem egy ikonosztázt állítunk színre, hanem mai emberek játszanak el egy misztériumtörténetet. A fókusz az emberi síkon van, mégpedig női látószögből. Csak annyira archaizálunk, mint egy régészeti lelet, amit Cziegler Balázs látványos, titkokat rejtő és műfajelőzményi inspirációkat megidéző díszlete okosan érzékeltet, míg Benedek Mari jelmezei a mai kort jelenítik meg” – mondta Juronics, aki nem először dolgozza fel a témát. Korábban kétszer is koreografálta Arvo Pärt Stabat Mater című művét, valamint Pergolesi Stabat Materét, és a 2019-es Credóban is a szakrális és a profán, az isteni és az emberi dimenziók közötti kapcsolat foglalkoztatta.

Ódor Kristóf, Novák Péter és Feke Pál

Tolcsvay László visszaemlékezett a mű megírásának körülményeire, párhuzamot vonva a rendszerváltás időszakának értékválsága és a mai kor között. „Az egyetlen biztos pont számunkra az anyánk szeretete volt. A női nem iránt érzett hálát írtuk bele a műbe, amely a történelmi időkben képes átsegíteni az emberiséget az őrületen. A magyar kultúrában minden fundamentális érték az anyához köthető, gondoljunk csak az anyanyelvre vagy az anyaföldre” – hangsúlyozta a zeneszerző. Majd tovább szőtte Juronics gondolatát a két szárával az égi és a földi síkot egyszerre ábrázoló kereszt szimbólumáról: „A kereszt mindannyiunkban benne van, s ha tekintetünket az égre emeljük, Máriában megláthatjuk a reményt. Hiszen minden egyidejűleg történik, itt és most, kint és bent, azaz olyannak érzékeljük a világot, amilyenek mi magunk vagyunk.”

Bordás Barbara és Füredi Nikolett
Fotó_Kállai-Tóth Anett

A LantArt Produkció előadása a Győri Nemzeti Színházzal és a Csiky Gergely Színházzal közös koprodukcióban valósul meg. Az április 16-i győri és a május 3-i kaposvári bemutatón a főbb szerepekben Bordás Barbara, György-Rózsa Sándor, Feke Pál, Novák Péter és Ódor Kristóf látható. A június 6-i budapesti premieren a Margitszigeti Színházban Mária szerepében Füredi Nikolett, Jézusként pedig Kocsis Dénes debütál. Közreműködik a Szegedi Kortárs Balett, valamint a Győri Nemzeti Színház zenekara és kórusa, zenei vezető Werner Gábor. A produkció létrehozását az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Bővebb információ itt.

Fotók: Kállai-Tóth Anett. A nyitóképen Tolcsvay László és Werner Gábor.