Van rangja és hatása a magyar irodalomnak szerte a világban

Ez az első alkalom, hogy spanyol nyelven jelenik meg verse?

2011 elején jelent meg első spanyol nyelvű, önálló könyvem, A Través De Los A?os, Poemas Escogidos, azaz Át az éveken, Válogatott versek. Ez a könyv 2010 decemberében készült el az Egyesült Államokban, a floridai székhelyű Bluebird Editions gondozásában. Négy elsőrangú író-műfordító áldozatos munkáját dicséri: Ferdinandy György és felesége, Maria Teresa Reyes fordították le a könyv első felében olvasható 25 verset, a második ciklus pedig az Esterházy Péter verseit is fordító Szijj Mária munkája; az ő szekundánsa José Miguel Gonzalez Trevejo volt. Ferdinandyék jóvoltából 2011 januárjában két hetet töltöttem Miamiban. A hivatalos könyvbemutatóra a Miami Egyetem egyik épületében, a Kubai menekült írók P.E.N. Központjának szervezésében került sor január 15-én.

Spanyol irodalmi kirándulásaimnak azonban más stációiról is szólnék: ezek a tavalyi év dél-amerikai fellépései voltak. Nyáron ugyanis a világ egyik legnagyobb szabású irodalmi fesztiváljára is meghívást kaptam, a columbiai Medellin városába, ősszel pedig előbb Peruban voltam, a 34. Költők Világkongresszusán, majd Peruból egyenesen Ecuadorba repültünk Balázs F. Attila szlovákiai magyar költőtársammal egy másik, igen rangos fesztiválra. Mindkét esemény alkalmából több versem jelent meg különféle irodalmi folyóiratokban, egyetemi kiadványokban. Az Intramuros nevű elismert madridi irodalmi lap 2015 februárjában ? Balog Zoltán miniszter úr beköszöntőjével és Baán László múzeumi kitekintésével ? különszámot szentelt a magyar kultúrának és irodalomnak. Az idén húsz éves orgánum 40. számában tíz magyar író és költő spanyol nyelvű munkái szerepelnek: Ács Margit, Bereményi Géza, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Dobai Péter, Gerlóczy Márton, György Attila, Orbán János Dénes, Száraz Miklós György, valamint Tóth Krisztina írásai, és saját munkáim.

Az irodalmi Nobel-díjra jelölt Justo Jorge Padrón fordítja a verseit, ez gondolom, külön megtiszteltetés.

Az Intramuros megjelenése után alig két héttel jött a hír, hogy a Cuadernos del matemático (A matematika krónikája) évente kétszer, antológiaszerűen megjelenő elismert folyóirat különnyomatban közli 25 versemet. A versek előtt szerepel egy igen alapos tanulmány a magyar irodalom történetéről Janus Pannnoniustól egészen napjainkig, majd egy bevezető esszé. Justó Jorge Padrón nagy munkát végzett, beleásta magát a magyar irodalomba, több igen értékes észrevétele van, ami talán a hazai szemnek magától értetődő, de kívülről figyelve és érzékelve tovább erősíti a magyar irodalom nemzetközi presztizsét. És azt mondanom sem kell, mekkora megtiszteltetés, hogy egy ilyen formátumú költőszemélyiség fordítja a verseimet! Őt még a romániai Craiovában ismertem meg, ahol ő az Eminescu-életműdíjat, én a Költői Nagydíjat vehettem át 2013 őszén.

Külföldön hol jelentek meg eddig írásai?

Csak felsorolásszerűen: eddig mintegy húsz nyelven jelentek meg verseim és prózám, így angol, német, francia, spanyol, norvég, finn, orosz, szlovák, lengyel, macedón, moldáv, görög, török, héber, maláji, hindi, mongol, kínai (mandarin), wolof és mandinka (afrikai) nyelveken is. Amire különösen büszke vagyok, azok az önálló köteteim: a már taglalt spanyol nyelvű, USA-ban megjelent könyv mellett Izraelben, Németországban, Kínában is találkozhatnak ezekkel. De elkészült már egy norvég nyelvű könyvem is, ez, remélem, idén meg is fog jelenni. Továbbá fordítás alatt áll egy szlovák és egy mongol kötet. Theresa Bass pedig afrikai wolof-mandinka nyelvre fordítja a verseimet, kiadhatják őket Gambiában is. De ez még a jövő zenéje.

A külföldi olvasók felől milyen visszajelzések jönnek a magyar irodalommal kapcsolatban? Érdekli, mondjuk egy angolt a magyar vers?

Igenis van rangja és hatása a magyar irodalomnak szerte a világban. Azt tapasztalom, hogy Petőfi neve Ázsiában, József Attila neve például francia nyelvterületen, Kertész Imre, Nádas Péter vagy Esterházy Péter neve a németajkúak között vagy Krasznahorkai Lászlóé az Egyesült Államokban mára már egy erős védjeggyé szilárdult. Ha mi, fiatalabbak hozzá tudjuk tenni a magunkét, akkor már nem dolgoztunk hiába.

A magyar közönség mit várhat Öntől a közeljövőben?

Elkészült egy új verseskötet, de nem sietek vele, hagyom érlelődni, csak néhány rangos itthoni folyóiratnak adtam kisebb részleteket belőle. Azért fogalmazok így, mert ez valójában egyetlen könyv-vers, amely Borbély Szilárd barátom bíztatására született, és a halála után fejeztem csak be iszonyú kínlódások után. Ami legalább ilyen fontos számomra: idén 20 éves a Parnasszus költészeti folyóirat, amelynek alapítója vagyok, és egy kéziratkiállítás-sorozattal, valamint egy In memoriam-antológia kiadásával ünnepeljük, hogy ?nagykorúak? lettünk.

Készítette: Bodor Máté