A projekt a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával valósult meg.

Már több mint 60 éve nem jár a helyiérdekű vasút Balatonalmádi és Veszprém között, az almádiak mégis nosztalgiával emlékeznek rá; a vasút részben megmaradt építményei a város több pontján ma is állnak. Az Alsóörs-Veszprém helyiérdekű vasút tervezését a XX. század elején kezdték meg, a pálya kitűzése után az almádi szakaszon 1907. október 15-én indult a töltések építése.

Fotó: Solymári

A 22 kilométer hosszú vonal kevesebb mint egy év alatt épült fel és 1908. szeptember végén át is haladhatott rajta az első vonat. A vonal – amely jóval később már a Győr-Veszprém vasúti szakasz részeként üzemelt – a szocializmusnak esett áldozatul: megszűnését gazdaságtalanságra hivatkozva az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. A pályát 1974-ben végleg felbontották, de a régi töltésen ma kerékpárút vezet a Bakonytól a Balatonig.

Döme Péter festőművészt a Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület kérte fel a mementó elkészítésére. A hét és fél méter hosszú és csaknem 3 méter magas kép az időjárás viszontagságait jól tűrő anyagokkal és táblákra készült, ezután erősítették a vasúti töltés kő támfalára éppen ott, ahol egykor a Balaton partjára futottak le a sínek. A köztéri festményt Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosa adta át, aki elmondta: a civil kezdeményezésre létrejött művészeti alkotás illeszkedik koncepciójukhoz, amelyben a sok szálon kötődő helyi közösségek erősítését tűzték ki célul.

Balatonalmádi polgárai több módon őrzik a régi kisvasút emlékét: a régi, vörös homokkőből épült vasúti hídon – a belvárostól néhány perc sétára – ma is ott áll a vonalon egykor futó 375-ös számú szertartályos gőzmozdony, amely a most átadott falfestménynek is modelljéül szolgált.

Fotó: Jófejű István