Tíz megzenésített vers a magyar költészet napjára

A versek és a dalok egyazon tőről fakadnak, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a művészeti ágak képzelt határain átlépve számtalan izgalmas megzenésített verssel találkozhatunk. Gyűjtésünkben József Attilán és Petőfi Sándoron kívül felbukkan Weöres Sándor, Kányádi Sándor és egy Kemény István-szöveg énekelt változata is.

Sebő együttes: Tedd a kezed

Az énekelt versek nagymestere, Sebő Ferenc József Attila-feldolgozása a versmegzenésítés egyik nagyszerű példája. Az alapmű egyszerű nyelvi eszközei mögött meghúzódó lüktetést hasonlóan puritán hangszereléssel emeli ki a dal: a nagybőgő és a gitár kettőse ritmushangszerként van jelen, az egyedüli dallamvezető „hangszer” pedig az ének. Ezzel a megoldással József Attila rövid, tömör sorai elegendő teret kapnak eredeti mivoltukban való értelmezésükhöz, miközben lázálomszerű, vészjósló felhangjuk is kidomborodik.

A Bence kalandjai: Amiért élni érdemes

Az akusztikus hangszerelésből kiinduló Jobbágy Bence szólóprojektjével, A Bence kalandjaival tavaly adta ki 1bor1vers című lemezét, melyen a zenész összesen 12 verset öntött dalformába. A végeredmény egy sajátos hangvételű, a szövegekkel kivételesen jól rezonáló dalsor lett, melyet egészében is bátran ajánlunk meghallgatásra – keletkezésének apropójáról és a munkafolyamatról pedig itt beszélgettünk. Most a legfülbemászóbb Amiért élni érdemes című szerzeményt emeljük ki, melynek alapjául Kiss-Horváth Ágnes verse szolgált.

Petruska András: Forradalom

Az énekes-dalszerző Petruska András a Petőfi-emlékévhez kapcsolódó Petőfi Felhő Projekt felhívására egy egész lemezt jelentetett meg a lánglelkű költő műveinek feldolgozásából. A Megint beszélünk című album néhány dalában a harmonikás Maszkura és Kathy Zsolt színművész is csatlakozott Petruskához. A Forradalom az ő hármasuk hangján szólal meg (illetve a dal epilógusában Kathy A magyar politikusokhoz című Petőfi-mű részleteit adja elő), a harcra szólító, véres jövőt vizionáló soroknak pedig szolid elektronikával, izgalmas gitártémákkal és virtuóz harmonikafutamokkal ágyaztak meg.

Kaláka: Éjszaka

Ha versfeldolgozásokról esik szó, lehetetlen, hogy a Kaláka zenekar kimaradjon a sorból. A Sebő együtteshez hasonlóan a megzenésítés nagy öregjeiként számtalan versalapú dalt tudhatnak az életművükben – így kerültek náluk elő mások mellett Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor és Radnóti Miklós versei is. Radnóti Éjszakájához különös érzékenységgel nyúlt a Kaláka, fúvós és pengetős hangszerekre komponált altatódallal megragadva az eredeti mű nyugalmát. Érdekesség, hogy Lovasi András is készített egy népszerű átiratot a versből a Kaláka megalapításának negyvenedik évfordulója alkalmából.

Felső Tízezer: Ének a határtalanról

Ha már a Kalákánál és évtizedes léptékű évfordulóinál járunk, elevenítsük fel az ötvenéves jubileumra kiadott, 2019-ben megjelent feldolgozáslemezt is. A De jó elhagyni magamat – A magyar underground Kaláka-feldolgozásai című válogatásalbumon jó pár remekbe szabott versmegzenésítést hallhatunk, a Bozótól kezdve a Carson Comán át a Felső Tízezerig tiszteletét tették a magyar gitárzene képviselői – utóbbiaktól ajánljuk most az Ének a határtalanrólt.

Szabó Balázs Bandája: Bájoló

Listánk talán leginkább közismert szerzeménye a Bájoló, melyet Szabó Balázs és zenekara adott közre 2012-ben Közelebb című kislemezén. A zenekar munkáját nyugtázza egyebek mellett, hogy a Radnóti-feldolgozás nem pusztán egy nagyon jól sikerült versmegzenésítés lett, de a 2010-es évek egyik legnépszerűbb magyar nyelvű dalát is köszönthetjük a képében.

Mindenkinek megvan a maga története: Sanzon

Egyedi Péter szólóprojektjének (röviden: MMAMT) első, cím nélküli lemezének kiemelkedő darabja a Sanzon. Az egyébként is mellbevágó Kemény István-művet összetett, néhol disszonanciával játszó zenei környezetbe ültette Egyedi, előadásmódja pedig jól kidomborítja a belső monológként álló szöveg tehetetlenségét, bizonytalanságát, monotonitásának drámai súlyát.

aurevoir.: Rejtettelek

Újabb Radnóti-feldolgozás, ezúttal 2017-ből, az aurevoir. zenekar tolmácsolásában: a merengő szerelmes költemény ötperces pattogó folk-rock-himnusszá terebélyesedett a zenészek keze alatt.

Pély Barna: Dínomdánom

Pély Barna Szeptember végén című lemeze is a Petőfi Felhő Projekt égisze alatt született, a tavaly megjelent album pedig igazi stíluskollázs – így alakult, hogy Petőfi verséből végül egy füstös bár hangulatát megidéző swing lett Pély olvasatában.

Platon Karataev: Valaki jár a fák hegyén

Listánkat egy Kányádi-versfeldolgozással zárjuk, mely bár a már említett Kaláka-jubileum nyomán keletkezett (a De jó elhagyni magamat egyik dala volt eredetileg), de a szövegeikben egyébként is lírai minőséget megcélzó Platon Karataev tagjai végül annyira magukénak érezték a végeredményt, hogy 2020-as Atoms című lemezük zárásaként – és első magyar nyelvű dalukként – került be az életművükbe.