Az esemény sajtótájékoztatóján Barna Zsombor elmondta, a londoni Covent Gardenben évente megrendezett May Fayre & Puppet Festival inspirálta a népligeti rendezvényre, amelyen rendre részt vesznek az angol bábszínházi szcéna jeles képviselői. Hozzátette, noha Magyarország is sok fesztivállal büszkélkedhet, nincs olyan alkalom, ahol ennyi professzionális vásári bábjátékos gyűlne össze. A fellépők Kemény Henrik előtt tisztelegnek, az Ujjé, a Ligetben nagyszerű! fesztivál ugyanis a Kossuth-díjas művésznek állít emléket, aki a népligeti Mutatványos téren nőtt fel, és idős korában is visszatért oda.
Nagyapja, Korngut Sámuel vásári mutatványos volt. Hivatalos papírján „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartására kapott engedélyt, de amikor egy artistaprodukció hirtelen kimaradt a műsorból, gyorsan pótolnia kellett. „Lassan rájött, hogy a bábok nem kérnek kenyeret, és átalakította cirkuszát utazó bábszínházzá, amelynek műsorán már feltűnt Vitéz László figurája is” – mesélte róla Kemény Henrik.
Édesapja ezt a családi örökséget vitte tovább. Ennek kapcsán Heni bácsi úgy fogalmazott: „Amikor a papa a hűvösvölgyi Nagyréten megalapította a kis színházát, a mama a karján vitt ki. De a Hűvösvölgyben csak vasárnaponként volt közönség, ezért amikor a Népligetben kezdett kialakulni a mutatványos tér, a papa áttette oda a székhelyét, felépített egy szoba-konyhát is, aztán ott laktunk. Elsős koromban karácsonykor nem tudtam leírni még az a betűt sem, sokat rajzolgattam viszont, s amikor a tanító néni lerajzolta nagyban a betűket, én telerajzoltam bábfejekkel. Az is egy jó játék volt nekem…” Az apától kapott Miki egérrel bábozott, testvérével, Mátyással együtt minden délutáni fellépésnél segédkeztek.
1952-ben a mutatványosok és cirkuszosok, megérezve a közeledő bajt, elkezdtek költözködni. 1953-ban, az államosítás augusztus 21-i éjszakáján Heni bácsiék is arra kényszerültek, hogy a Rottenbiller utca egyik műteremlakásába menekítsenek közel 80 bábot. A családi teátrum repertoárjához tartozó figurákat végül Bálint Endre festő- és Jakovits József szobrászművészek bújtatták több mint tíz évig.
Csak évtizedekkel később, 1989-ben újították fel a Bódét. A 300 négyzetméteres, faszerkezetes épületet augusztus 20-án ünnepélyes keretek között avatták fel, de ez volt az első és az utolsó alkalom, hogy előadásra került ott sor. A Népliget nem kapta vissza közönségét, az infrastruktúra hiánya ellehetetlenítette a kis színház működését, amely 2011-ben szerencsétlen módon leégett.
Kemény Henrik Bábszínháza viszont kultúrtörténeti emléknek számít, az általa népszerűvé tett figurák most is élnek. A hagyományt őrzik azok a bábosok, akik a gyereknapi hétvégén is fellépnek: Pályi János, Takács Dániel, Lehőcz Zsuzsa, Baditz Dávid, Barna Zsombor, Nizsai Dániel, Tatai Zsolt, Vitányi-Juhász István, Fabók Mancsi és Czéh Dániel. Van művész, aki Vitéz László-előadással érkezik, de a sokszínű programban olyan vásári bábelőadások is szerepelnek, amelyek szintén ehhez a műfajhoz tartoznak, de nem Vitéz László a főszereplőjük.
Napközben a családokat várják vásári hangulattal, esténként pedig felnőtteknek készült bábelőadásokat nézhetnek meg az érdeklődők. 25-én látható Nizsai Dániel A bábjátékos című előadása, amely Kemény Henrik életéről szól, 26-án pedig Fabók Mancsi Bábszínháza egy pajzán népmesékből összeállított zenés előadást mutat be Azért a kis bolondságért... címmel.
