A kétszáz éve született Zirzen Janka pedagógusra emlékeztek a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében szerdán az évfordulóra felújított síremlékénél a Fiumei úti sírkertben.
Zirzen Janka volt az első magyar nő, akit állami iskola vezetésével bíztak meg. Részt vett minden olyan mozgalomban, amely a magyar nőnevelést vagy általában a nők érdekeit érintette, a dualizmus hivatalos „nőtanügyi felelőse” volt.
Zirzen Janka a magyar pedagógiatörténet egyik legnagyobb hatású alakja volt. Egyrészt ő volt az első olyan nő, aki állami közoktatási intézményt vezetett, másrészt olyan pedagógiai gyakorlatot vezetett be, amelyet utána közel száz évvel később az első alaptanterv vezetett be újra. „Zirzen Janka egész életét áldozta a hazájáért, egy olyan példakép, akit nemcsak tisztelni kell, hanem át kell venni az életét, meg kell mutatni a fiataloknak. Nevelés nélkül, hazaszeretet nélkül, példamutatás nélkül nincs oktatás” – idézi a NÖRI közleménye Péterffy Balázst, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettesét.
Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió és a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke az eseményen emlékeztetett arra, hogy Zirzen Janka életútja nemcsak a magyar oktatás történetében, hanem a női egyenjogúság elérésében is kiemelkedő jelentőséggel bír.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a közlemény szerint rámutatott: Zirzen Janka meglátta, hogy nemzetünk jövője a nevelésben rejlik. Nemcsak az a feladatunk, hogy történelmünket, magyarságunk legfontosabb emlékeit átadjuk a fiatalabb generációknak, hanem az is feladatunk, hogy megtanítsuk nekik örökségünket értékelni, nagyra tartani. Hozzátette: a nevelés felelőssége mindig nálunk, szülőknél, nagyszülőknél van, a fiatalokat nekünk kell megtanítani arra, mi a jó és mi a helyes. Zirzen Janka ezt felismerte, nekünk csak követni kell a példáját.
A közleményben felidézik: Zirzen Janka jászberényi kisbirtokoscsaládban született. Pesten, majd Egerben tanult jó hírű nőnevelő intézetekben. 15 éves korától önfenntartó volt, a szabadságharc bukásáig leánynevelő intézetet működtetett. A kiegyezés előtt családoknál vállalt magánnevelői állást, közben elvégezte az angolkisasszonyok pesti tanítóképző intézetét.
Eötvös József kultuszminiszter 1869-ben kinevezte az újonnan létesített első Magyar Királyi Tanítónő Képezde igazgatójává. A sokszor átszervezett úgynevezett Zirzen-intézet a 19. század utolsó évtizedeiben a magyarországi nőnevelés elismert központja lett: egyesítette a különböző leányiskolákat és tanítónőképzőket, 1898-ban vette fel az Erzsébet Nőiskola nevet. 1877-ben maga Ferenc József is meglátogatta az intézetet, és a nőnevelés terén elért eredményeiért Koronás Arany Érdemkereszttel tüntette ki Zirzent, aki ezzel megkapta a legmagasabb elismerést, amelyet nő kaphatott.
A Bory Jenő szobrász által tervezett síremléket az évfordulóra a kormány támogatásával a NÖRI közel másfél millió forintból újíttatta meg.
Fotók: Nemzeti Örökség Intézete
