A konferenciát elsősorban a fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatta. Mint Krucsainé Herter Anikó főigazgató a rendezvény első napján elmondta, a Közgyűjtemények Kollégiuma egymilliárd forintot fordíthat támogatásra idén. Az NKA biztos pont a levéltárak számára is - fogalmazott. Utalt arra is, hogy a jövőben a szervezet nagyobb hangsúlyt fordít majd a levéltárak digitalizálási munkáinak támogatására.
Magyarország történelme nem értelmezhető a határon túlra szorult magyarság történelme nélkül ? jelentette ki Simon Géza, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke a konferencia első napján. A Kárpát-medence levéltári forrásainak feltérképezése, megőrzése, megismertetése ezért különösen fontos ? hangsúlyozta, utalva a levéltárak és az ott dolgozó, kutató szakemberek feladatára és felelősségére.
A rendezvényen részt vevők többek között megismerhették a Nemzeti Kulturális Alap által indított Ithaka-programot, illetve a hungarika kutatás legújabb irányait, feladatait, eredményeit. A plenáris üléseken elhangzott előadásokból többek között kiderült, hogy az oroszországi levéltárakban található magyar vonatkozású iratok még mindig csak esetlegesen kutathatók, a török levéltárakban pedig feltáratlanok. Elhangzott, hogy az Amerikai Egyesült Államokban kihal a magyarul tudó generáció, megszűnnek az ottani egyesületek, végveszélyben az iratok. Jó példa azonban az Erdélyre vonatkozó levéltári iratok folyamatosan zajló felmérése és jegyzékelése a két éve megkötött magyar-román együttműködés keretében. A szakemberek áttekintették a hajdani Monarchia területén, a Közel-Keleten, valamint az olasz levéltárakban található magyar források kutatási lehetőségeit is.
A szekcióüléseken többek között olyan témák kerültek terítékre, mint a magyar értelmiségi adattár elkészítésére irányuló országos kutatási projekt, a közgyűjtemények részvétele a non formális oktatásban vagy a ScopeArchive nevű levéltári nyilvántartási rendszer magyarországi bevezetése. Nagyon sokakat bevonunk a levéltárakról szóló diskurzusba ? hangsúlyozta Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója az előadók széles palettájára utalva, akik között egyetemi tanár, kutató történész, tanár és pszichológus is megtalálható.
A levéltáros szakma is a nagy változások korát éli. Teljesen más tevékenységet folytatunk a levéltárakban, mint az elődeink tették évtizedek óta ? fogalmazott a nemzeti közgyűjtemény vezetője. Tavaly októberben létrejött a Magyar Nemzeti Levéltár, amellyel a megyei levéltárak is állami fenntartásba kerültek. Most pedig történelmi pillanat részesei lehetünk, hiszen a szakmánk alapvetően meg fog változni ? utalt Mikó Zsuzsanna a levéltári szakmai tevékenység alapkövetelményeit meghatározó 10/2002. NKÖM rendelet hamarosan bekövetkező módosítására.
A levéltári és iratkezelési szakemberek világméretű közösségében kialakult gondolatok, ötletek akár már holnap befolyásolhatják a levéltári munkát a világ valamely pontján ? mondta Fred van Kan, a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) képviselője a konferencián. Az ICA egyesületi szekciójának elnöke felhívta a figyelmet arra a petícióra, amelyet a szervezet az európai adatvédelmi irányelvek tervezete kapcsán készített. Az EU olyan korszerű adatvédelmi jogot szeretne, amely a jelenleginél jobban megfelel az internetes kor kihívásainak. Amennyiben valaki a jövőben meg akarja érteni a mai társadalmat, akkor bizonyos nyomoknak kutathatóknak kell lenniük ? mondják az ICA képviselői, akik attól tartanak, hogy az új szabályozás nagyon megnehezítheti majd a levéltárosok munkáját. Mindenki közös érdeke annak biztosítása, hogy az emberek ellenőrizhessék az adataikat és azok felhasználását, miközben a levéltárosok is elvégezhetik a munkájukat.
Mint Tyekvicska Árpád elnök a megnyitón utalt rá, a konferencia felét lényegében elmosta az árvíz, mivel helyszínek, megszervezett programok tűntek el. Amire máskor hetek álltak rendelkezésre, azt most napok, sőt órák alatt kellett megoldaniuk a házigazdáknak, a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára munkatársainak ? mondott köszönetet Csombor Erzsébet igazgatónak. A saját raktáraik mentése mellett maradt energiájuk biztosítani azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették az együtt gondolkodást, együtt munkálkodást ? hangsúlyozta Tyekvicska Árpád.
A rendkívüli helyzetet átérezve az egyesület közgyűlése úgy döntött, hogy a rendezvényre csoportosított költségek egy részét nem használják fel, hanem az árvízkárosultak segítésére nyitott segélyalaphoz utalják.
A konferencia első napján adták át az egyesület idén alapított új szakmai elismeréseit is. A Dóka Klára Díjban 2013-ban öten részesültek a levéltárügy területén huzamosabb időn át kimagasló szakmai munkát, elismerést érdemlő tevékenységükért.
A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Zrt., valamint a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatta. Szakmai támogatója az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága volt.
