Charles Monroe Schulz 1922. november 26-án született Minneapolisban német és norvég származású szülők egyetlen gyermekeként. Már fiatalon rajongott a képregényekért, egyik kedvence Billy DeBeck Barney Google and Snuffy Smith sorozata volt, nagybátyja az ebben szereplő ló után becézte Sparkynak. Félénk, visszahúzódó gyerek volt, talán emiatt is szívesen rajzolgatott. Többször papírra vetette a család kutyáját, Spike-ot, aki rajzain szokatlan dolgokat evett, például tűket vagy csapokat. Miután első publikációja 1937-ben megjelent a Ripley's Believe It or Not!-ban, elhatározta, hogy karikaturista lesz. A középiskola mellett az Art Instruction Schools-ban levelező szakon rajzolni tanult. 1940-ig több stílust is kipróbált, de a képregényrajzolás feltörekvésével ebben látta jövőjét.
1943-ban elvesztette édesanyját, ráadásul besorozták az Egyesült Államok hadseregébe is. A második világháborúban a 20. páncéloshadosztály törzsőrmestereként szolgált, ám valódi harcot csak a háború legvégén látott.
1945 végén visszatért szülővárosába, ahol egy katolikus képregénymagazinban, majd az Art Instruction Schools-ban vállalt munkát, hogy megalapozhassa képregényalkotói pályafutását.
Korai munkái az Is This Tomorrow hasábjain jelentek meg, első rendszeres képregénye az egypaneles Li'l Folks volt, ami hetente jelent meg egészen 1950-ig. Ebben az évben kereste fel a United Feature Syndicate szerkesztőségét új képregényével, ami a korábbi egy helyett négy panelből állt. A szindikátus ezt a verziót részesítette előnyben, ám jogi okokból – mivel létezett már egy hasonló című képregény – a címet meg kellett változtatnia, így született meg a Peanuts.
A Peanuts 1950. október 2-án jelent meg először hét újság hasábjain minden hétköznap, 1952-től vasárnaponként is.
Ezek a képregények voltak az elsők, amelyekben a szereplők saját kidolgozott karaktert kaptak, valamint más-más életszemlélettel rendelkeztek, amelyet sajátos humorukon keresztül ismertettek az olvasóval. A képsorok minden részletét az alkotó maga készítette a forgatókönyvektől kezdve a rajzokon át a feliratokig.
A csúcson a Peanuts naponta 2600 újságban jelent meg 75 országban és 21 nyelven. Közel 50 év alatt 17 897 kiadott képsor jelent meg. A képregények, valamint a főleg Snoopynak köszönhető árucikkek több mint egymilliárd dollár bevételt produkáltak évente, és Schulz becslések szerint évente 30-40 millió dollárt keresett. A képregény futása alatt mindössze egyszer vett ki szabadságot 1997 végén, hogy megünnepelhesse 75. születésnapját. A Peanuts más felületeken is népszerűnek bizonyult, az első animációs tévékülönlegesség, A Charlie Brown Christmas 1965 decemberében került adásba és Emmy-díjat nyert. Magyarországra csak 40 év késéssel jutott el a sorozat, ráadásul nem egészében, hanem válogatásokban.
Munkásságáért több rangos elismerést is kapott, így például 1990-ben a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka lett, 1996-ban csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek sétányán, 2001-ben posztumusz tüntették ki a Kongresszusi Aranyéremmel.
Élete során kétszer nősült, első házasságából négy gyermeke született. Az 1980-as évek elején egészségi állapota romlani kezdett, több műtéten is átesett. 1999-ben áttétes vastagbélrákot diagnosztizáltak nála, december 14-én bejelentette visszavonulását. Életének 78. évében, 2000. február 12-én álmában érte a halál kaliforniai otthonában. Az utolsó Peanuts-epizód másnap jelent meg, amit még további hat vasárnapi kiadás követett. Végrendeletében kikötötte, hogy munkáját más illusztrátor nem folytathatja, így a történet csaknem öt évtized után véget ért.
