29c368ac-34d1-4c47-b343-11f0c75df505.jpg

Luciferként rekorderek között tarthatjuk számon Schell Judit és Csuja Imre beszédtanárát

Október 28-án ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Csikos Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, aki nemcsak megformálta a magyar történelem meghatározó alakjait, de rendezőként is sikerrel próbálta ki magát, és tanítványai közül is többen ismert és elismert színészek lettek.

Csikos Sándor 1941-ben Karcagon született református családban, édesapja kisgazdapárti képviselő volt. 1956-ban a forradalom leverése után diáktársaival egy guminyomdával röplapokat készített, ezért eljárás indult ellene, s végül mint osztályidegen kulákgyereket kicsapták a karcagi gimnáziumból. Ezt követően a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumba került, ahol az iskolai színjátszó körben ért el sikereket. Érettségi után jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol sikeres felvételije ellenére, származása miatt nem kezdhette meg tanulmányait. Egy évig segédmunkásként dolgozott a tsz-ben, majd újra felvételizett, végül 1965-ben szerzett diplomát Simon Zsuzsa és Gáti József tanítványaként.

Pályáját 1965-ben a Miskolci Nemzeti Színháznál kezdte, majd 1969-ben az Irodalmi Színpadhoz szerződött.

1972-ben Debrecenbe, a Csokonai Színház társulatába került, 1974–1975 között pedig a győri Kisfaludy Színházban játszott, majd 1975-től ismét a debreceni színház művésze lett. 1984 és 1993 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban dolgozott, 1990 és 1993 között a teátrum igazgatója is volt. 1993-ban visszatért Debrecenbe, azóta is a Csokonai Nemzeti Színház tagja.

Hat évtizedes pályafutása során kétszáznál is több szerepet játszott el, első emlékezetes alakítása Méla Jacques volt Shakespeare Ahogy tetszik című darabjában. Szabó Magda darabjaiban, Németh László, Száraz György, Szakonyi Károly, Ratkó József és Sándor Iván történelmi drámáiban nyújtott emlékezetes alakítást. Megformálta a magyar történelem meghatározó alakjait, játszotta többek között István királyt, Széchenyi Istvánt, Vörösmarty Mihályt és Gál Nagy István debreceni főbírót. Láthatta a közönség klasszikus és kortárs drámairodalmi szerepekben, volt például Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), János király (Dürrenmatt, címszerep), Marat (Peter Weiss: Marat halála), Rosencrantz (Shakespeare: Hamlet), Kis János (Sarkadi: Oszlopos Simeon) és Konrád (Márai: A gyertyák csonkig égnek).

Egyike azon magyar színészeknek, akik a legtöbbször léptek színpadra Az ember tragédiája Luciferjeként.

Humoros oldalát is megmutatta részeges kántorként Sütő András Pompás Gedeonjában.

Számos zenés darabban is feltűnt, A Pál utcai fiúkban Rácz tanár úrként, a Csárdáskirálynőben Kerekes Ferkóként, a Hello, Dolly!-ban Vandergelderként és az Oliver! című musicalben Mr. Brownlow-ként. Rendezőként is kipróbálta magát, nagy sikerrel állította színpadra Szabó Magda Régimódi történetét és Ratkó József Segítsd a királyt! című történelmi drámáját is.

Mesterségét tanítja is, 1979-től 1984-ig a debreceni Színjátszó Stúdió beszédoktatás-tanára volt, majd 1994-től három évtizedig oktatott a debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatán. Tanítványai közül többen ismert és elismert színészek lettek,

színpadi beszédre tanította többek között Eszenyi Enikőt, Tenki Rékát, Schell Juditot, Csuja Imrét, Szarvas Józsefet és Polgár Csabát.

2022 óta művészi beszédet, szövegértést oktat óraadóként a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol 2009-ben DLA-fokozatot szerzett.

Csikos Sándor, a nemzet színésze debreceni otthonában 2024. április 10-én. Fotó: MTi/Czeglédi Zsolt
Csikos Sándor, a nemzet színésze debreceni otthonában 2024. április 10-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Munkássága elismeréseként 1987-ben Jászai Mari-díjat, 1995-ben Kazinczy-díjat kapott, 1998-ban Csokonai-díjjal, 1999-ben Kölcsey-emlékplakettel tüntették ki. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2007-ben a Debrecen Kultúrájáért díjat, 2010-ben a Pro Urbe Debrecen díjat. 2012-ben érdemes művész, 2016-ban Debrecen díszpolgára, 2017-ben kiváló művész lett. 2017-ben elnyerte a Mensáros László-díjat. 2022-ben Kossuth-díjat kapott Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként. 2024-ben a nemzet színészének választották, valamint Szabó Magda-díjat kapott.

Életútjáról 2021-ben jelent meg Kornya István interjúkötete Csikos Sándor – Kulisszák nélkül címmel a Csokonai Színház kiadásában.

Ez is érdekelheti

Benedek Miklóst a matematikatanára akadályozta volna meg, hogy a színészképzőbe járjon

Aztán a színművészdiploma után egyből szerződtették a Nemzetibe. Nyolcvan éve, 1946. szeptember 28-án született a Kossuth-díjas színészlegenda.

Aki nemcsak Mariót varázsolta el – Ötven éve halt meg Latinovits Zoltán, a színészkirály

A posztumusz Kossuth-díjas színész nevéhez olyan emlékezetes alakítások kötődnek, mint a Mario és a varázsló Cipollája, a Tóték őrnagya, vagy a Szindbád és a Szegénylegények című filmek főszerepe.

Mécs Károly alakításait huszáros tartás, sugárzó intellektus és elegancia jellemezte

Kilencven éve, 1936. január 10-én született Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze, aki mintegy 150 darabban lépett színpadra, és olyan emlékezetes filmekben játszott, mint A kőszívű ember fiai, a Két emelet boldogság vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival.

Akiről mindenkinek Pelikán elvtárs jut eszébe – száz éve született Kállai Ferenc

Száz éve, 1925. október 4-én született Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, akit egyebek mellett A tanú, a Megint tanú, a Katonazene, A hamis Izabella, a Szeressük egymást gyerekek és A három testőr Afrikában című filmekben láthattunk.