Hager Ritta műveit gyakran ihleti a keresztény misztika, és a faliszőnyeg fogalmát is újraértelmezte
Február 20-án ünnepli kilencvenötödik születésnapját Hager Ritta Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas iparművész, textiltervező, gobelinművész, akinek alkotásai többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Magyar Iparművészeti Múzeumban és a Savaria Múzeumban tekinthetők meg.
Budapesten született 1931-ben, Hager Ottó huszár tábornok és Heinrich Ludovika második lányaként. Felsőfokú tanulmányait az Országos Magyar Iparművészeti Iskola (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem elődje) textilnyomó szakán végezte, ahol Molnár Béla volt a mestere. 1949-ben diplomázott, ezt követően kosztümfestőként alkalmazta az Operaház. Apja katonatiszti múltja miatt azonban 1951-ben az egész családot kitelepítették a Békés vármegyei Csorvásra. Csak 1953-ban, a Nagy Imre-kormány időszakában térhettek vissza Budapestre. 1954 és 1958 között a Textilfestő Iparművészek Alkotóközösségében dolgozott, ezután tíz évig az Iparművészeti Vállalat textiltervezője, kivitelezője volt. 1968 óta szabadfoglalkozású textilművész. A Györgyi–Giergl művészcsalád leszármazottjával, Gelley András mérnökkel kötött házasságából két fia született.
Az 1960-as évek óta szerepel rendszeresen műveivel a magyar ipar- és képzőművészeti kiállításokon, első önálló tárlatát 1968-ban rendezte.
a tér háromdimenziós ábrázolásával, ami a faliszőnyeg újraértelmezéséhez vezetett. Ezeken a saját maga festette anyagokból – gyapjú, juta, kender, len, selyem – szőtt, reliefszerű falikárpitokon csak ritkán rajzolódnak ki figurális motívumok, akkor is elsősorban a szakralitáshoz kapcsolódva. Élményvilága ihletője gyakorta a keresztény misztika, e meditatív munkákból egyszerre nyugalom és erő is árad, ilyenek például a Teremtés, az Elveszett bárány, a Fény, a Kegyelem vagy a Patrona Hungariae.
Alkotásai között nagy méretű jutaobjektek (a leghíresebb közülük talán az 1976-os, csomózással készült Gondolkodószék) éppúgy találhatók, mint a lírát a humorral ötvöző minitextilek. Néha más, szokatlan anyagokat is használ, például az 1991-es Dilemma kőből és kenyérből van, len- és aranyszállal átkötözve. Számos megbízásra készült műve – függöny, textil falikép, falikárpit – került magyar és külföldi közintézményekbe, egyházi épületekbe, közösségi terekbe is.
Munkái megtalálhatók többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Magyar Iparművészeti Múzeumban és a Savaria Múzeumban. A berlini Brandenburgi kapu úgynevezett Csend termében (Raum der Stille) 1994-ben helyezték el Sugárzó csend című kárpitját, egyik leghíresebb munkáját, amelynek alapmotívuma a sötétségen áttörő nap fénye. A német újraegyesítést követően a terem kialakítói arra kérték, hogy készítsen egy olyan ökumenikus művet, amely csendes elmélyülésre késztet, és bármely vallás követői megélhetik általa a béke üzenetét. Az évtizedek óta egyre-másra betelő vendégkönyvek tanúsága szerint ez teljesült, a kárpit mindenki számára reményt közvetít: a fény győzelmét hirdeti a sötétség felett.
1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA), 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. 1992-től 1997-ig részt vett az UNESCO kulturális albizottságának munkájában. A magyar textilművészet megújítójaként tartják számon, művészetét számos díjjal elismerték: 1988-ban Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki, a Kossuth-díjat 2003-ban vehette át több évtizedes kimagasló textilművészeti tevékenységéért. 2004-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, 2005-ben a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále fődíját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2015-ben a Pro Cultura Christiana díjjal tüntették ki. 2022-ben magyar képző- és iparművészet kategóriában Prima Primissima díjjal ismerték el.
Belső csend címmel retrospektív kiállítással tisztelegtek hét évtizedes textilművészeti munkássága előtt a Vigadó Galériában 2021-ben. Ugyanebben az évben, az Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódva állították ki Remény című gobelinjét a Magyar Művészeti Akadémia által szervezett tablókiállítás részeként. 2022-ben jelent meg a textilművészeti munkásságát bemutató kötet az MMA Kiadó gondozásában. A 2025-ben rendezett, életművének több korszakát felölelő Via Lucis – Belső fény című tárlatán új alkotást is láthattak az érdeklődők az akkor 94 éves művésztől a székesfehérvári Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban.
Címlapfotó: A magyar képző- és iparművészet kategóriában Prima Primissima díjra jelölt Hager Ritta Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett iparművész, textiltervező, gobelinművész budapesti otthonában 2022. október 19-én. Fotó: Czimbal Gyula / MTI
