Október 11-én kezdődik a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál, amely harmadik alkalommal, zenetörténeti jelentőségű bemutatókkal, legendás együttesekkel és kortárs produkciókkal idézi meg Liszt szellemiségét. A széles műfaji kínálatból ezúttal hét eseményt ajánlunk.

Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Végvárak, vitézek

október 14., 15., Müpa — Fesztivál Színház

A története szerint egy vidéki nagyváros színházában A koppányi aga testamentuma című regény ihlette táncjáték előadására készülnek a szereplők. A romantikus regény nyomán írt darab visszarepíti a nézőket a 16. századba, bepillantást enged a magyar végvárak életébe, valamint egy mai táncelőadás színfalak mögötti, rejtett világába. A párhuzamos történetek erkölcsi alapigazságokra mutatnak rá: az egymás iránti megbecsülés fontosságára, az ellenfél tiszteletére, a becsületesség és a bátorság példáira – ám mindezt könnyed és vidám formában. A palettáról nem hiányozhatnak a szerelmi bonyodalmak sem, melyek ugyanúgy, mint évszázadokkal ezelőtt, ma is szenvedélyt ébresztenek két ember között. A kalandos táncszínjátékban az eredeti népzenei feldolgozások hatásosan keverednek Eredics Benjamin zeneművével, amely a Müpa 2020-as Zeneműpályázatának díjazott alkotása.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes viseletbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatóján ismertették a 2023/2024-es évad terveit, kiemelve a legközelebbi premiert, a Végvárak, vitézek című, a Liszt Ünnep keretében bemutatandó táncjátékot. Az eseményen készített fotóriportunk itt található.

Vonnák Diána-est

október 11., Müpa — Üvegterem

Vonnák Diána Látlak című, Margó-díjas első prózakötetének elbeszélései különböző nemű, korú szereplőket hoznak játékba, akik valamilyen általuk választott világot – és ezeken keresztül önmagukat – igyekeznek megérteni és megismerni. A Látlak az otthonkeresés történeteit mutatja be: a családtörténetben, a nyelvben, a kultúrában. Az elbeszélésekben sokféle nézőpont érvényesül, a műsorban pedig e sokféleségnek két kiváló színész, Szamosi Zsófia és Jéger Zsombor ad majd hangot és karaktert. Az előadás zenei világát ugyanígy a kultúrák, nyelvek és hagyományok interakciói határozzák meg: az Írországból a pécsi orvosi egyetemre érkező, a Mongooz And The Magnet duóból ismert énekes-dalszerző, Ian O’Sullivan lételeme az utazás.

„Ez a könyv legalább annyira szól a szeretetről és a figyelni akarásról is, mint az idegenségről. A történetek talán felében nincs otthon a narrátor. Az utazás ilyenkor azért fontos, mert szinte mindig számvetésről, kontrasztokról szól, szembesüléshez vezet” – mondja Vonnák Diána a Látlak című novelláskötetéről. A szerzővel a kisgyerek görcsös jövőbe kapaszkodásáról és az idős ember kesernyés számvetéséről is beszélgettünk.

Ligeti-zongoramaraton

október 13., Magyar Zene Háza

Ligeti György zenei univerzumában fontos helyet jelölnek ki zongorára írt művei. A modern zene három kiváló előadóművésze, Borbély László, Csalog Gábor és Palojtay János az 1950-es években írt, Musica ricercata című ciklus mellett a ’80-as évektől kezdődően születő etűdsorozatokból válogatva ad elő egy egész estényi zongoramuzsikát, olyan kompozíciókat, melyek egyként fürkészik a zongorázás és a zeneszerzés határait.

Ligeti György zenei világáról Radnóti Róza különleges zongorafilmje kapcsán, amelyben a fiatal zongoraművész a Musica ricercatát játssza, itt írtunk.

Wolf Péter: Sommerreise & A Reckless Requiem

október 16., 17., Zeneakadémia – Solti terem

Schubert Téli utazása nemcsak dalesteken varázsolja el újra meg újra a közönséget, felfedezte magának a színház, a balett és a film is. Wolf Péter és Fábri Péter csavart a dalciklus meséjén, ezúttal nem egy szerelmében csalódott, vigasztalhatatlan férfi alakja bontakozik ki előttünk – az angol nyelven írt Sommerreise, azaz a Nyári utazás 24 dalának főszereplője egy nő, Wolf Kati, a dalciklus zongoraszólamát pedig Balog József, Wolf Péter zeneszerzői nyelvének és stílusának avatott ismerője játssza.

Mi lenne, ha… podcastunkból kiderül, Wolf Péter zeneszerző szereti a csendet, mégis a zenéről szól az élete. A Vuk zeneszerzőjeként vált ismertté, de szívesen írt volna zenét a Tom és Jerry rajzfilmekhez is. Ha meghívnák a Grammy-gálára, Diana Krall mellé ülne. Ha nem a zene lenne az élete, akkor az orvoslást választotta volna hivatásul.

Boban Marković Orkestar / Parno Graszt / Romafest Gypsy Dance Theatre Feat. Lakatos Mónika

október 20., Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem


6523e668ff20ab144193e9b4.jpg
Boban és Marko Marković. Fotó: Müpa / Nagy Attila

A cigány tánc- és zenekultúra ikonikus előadóművészei és együttesei, a Boban Marković Orkestar, a Parno Graszt, Lakatos Mónika, valamint a Romafest Gypsy Dance Theatre lép együtt színpadra a Liszt Ünnepen, hogy – szcenírozott koncert keretében – egy fergeteges roma lakodalom világát idézzék meg, amelyben Paszabtól Marosvásárhelyen át egészen a szerbiai Vladičin Hanig sodornak az érzelmek.

Álomnagyi. Vagy ahogy az unokái hívják, mámi. Ha kell, hajnalig mesét sző nekik, énekel, táncol velük vagy az ágy alatt kuporogva bújócskázik. A zene az ő igazi nyelve. Vajon magyarul vagy cigányul szólal meg benne? És mi lenne, ha kedvenc zenekarával, az AC/DC-vel léphetne színpadra? Lakatos Mónikával, a Romengo együttes Kossuth-díjas énekesével Mi lenne, ha… podcastunkban beszélgettünk.

Feledi Project: Kozmikus konfliktus / Missa Duodecima / Teremtett világ

október 20., Müpa — Fesztivál Színház

A Feledi Project két kortárs zeneszerző, Szentpáli Roland és Orbán György kompozíciói által inspirált táncdarabokat mutat be a Liszt Ünnepen. A Kozmikus konfliktus koreográfiája Szentpáli 2020-ban, a Müpa Zeneműpályázatán díjazott A szél és a nap című munkájára épül. A balett Aiszóposz (Ezópusz) görög meseköltő történetét dolgozza fel, melyben a nap bebizonyítja az északi szélnek, hogy a rábeszélés hatásosabb, mint az erőszakos kényszerítés. A táncest második részében a Müpa évadának kiemelt zeneszerzője, Orbán György misekompozíciójára, valamint kórusműveire készült koreográfiák a spiritualitás, a lélek világába vezetnek.

A Teremtett világ és a Missa Duodecima karmestere Kocsis-Holper Zoltán lesz. A Kodály Kórus vezető karnagya Sopronból indult, majd Budapesten át csaknem három éve került Debrecenbe. A vidéki adottságoknak elsősorban az előnyeit látja, a világbéke jellegű óhajok helyett reális célokat fogalmaz meg, és szisztematikusan építi a legnépesebb vidéki város kóruskultúráját. A vele készített portréinterjúnk itt olvasható. A Missa Duodecimában közreműködő Accord Quartet tagja, Ölveti Mátyás egy 250 éves csellón játszik. Hangszeréről a muzsikus ebben a videónkban mesélt.

Bogányi Gergely és az Angelica Leánykar

október 21., Magyar Zene Háza

Izgalmas koncertműsorral lép pódiumra az Angelica Leánykar és Bogányi Gergely zongoraművész. A műsor első felében Liszt hangszerkíséretes kóruskompozícióiból hangzik fel egy Bogányi Gergely és Gráf Zsuzsanna által kialakított, zárt ciklus, az est második részében pedig Bartók-művek szólalnak meg.

Gráf Zsuzsanna évtizedek óta terjeszti a kodályi szellemiséget itthon és a nagyvilágban. 33 éve alapította a Városmajori Gimnázium zenei tagozatát és az azóta már világhírű Angelica Leánykart. Több száz tanítványa választotta a zenei pályát. Lelkesedése ma is töretlen. Meggyőződése, hogy a pedagógiához is művésznek kell lenni. Arra törekszik, hogy megéreztesse tanítványaival a zenei pillanatokat, és együtt kibontsák, ami a kottafejek mögött van: óráin életre kel a szolfézs. Interjúnk a karnaggyal itt olvasható.

Nyitókép: Müpa / Csibi Szilvia