Nagy változások történtek az NKA kollégiumi rendszerében, ez önöket hogyan érintette?
Valóban átalakult az NKA kollégiumi szervezete, jóval rövidebb lett a lista, viszont egy-egy kollégiumnak megnőtt a hatásköre, tehát kevésbé specializálódott, nagyobb területet fog össze. A miénk ebből a szempontból kivétel, mert a fesztiválterület tulajdonképpen megmaradt ugyanabban a körben, mint korábban. Egy kicsit talán kitágult a fogalom a közösségi programokkal.
Mi tartozik az önök definíciója értelmében a fesztiválok körébe?
Hagyományosan és leegyszerűsítve az számít fesztiválnak, ami minimum három napig tart és naponta több programot kínál. Azt nem számoljuk fesztiválnak, ahol esténként van egy színházi előadás, illetve azt sem, ahol hétvégenként zajlik egy-egy program, vagy egész nyári szezonban vannak elszórtan programok ugyanazon a helyen. Tehát a fesztivál egy koncentrált programcsomag. Nyilván vannak olyan közösségi események, amelyek ebben a definícióban nem férnek el, de a névbővítéssel tulajdonképpen számukra is megadhatjuk majd a teret a későbbiekben.
Mennyi pénzt tudnak fesztiváltámogatásra fordítani, és milyen szempontok alapján döntenek az elosztásról?
Idén előre láthatóan hasonló pályázati kiírásaink lesznek, mint az előző években. Nagyon fontosnak tartjuk a fesztiváloknál – és ebben Bús Balázs alelnök úrral abszolút egyetértünk –, hogy ezek szezonális rendezvények, melyek évente adott dátummal kerülnek megrendezésre, tehát
Ezt a közös vállalásunkat az utóbbi években minden alkalommal sikerült is teljesítenünk, 2023-ban már év végén ki tudtuk írni a 2024. évre vonatkozó pályázati kiírást, és ezt 2024. év végén is meg tudtuk tenni, igaz, csak egy szűkített formában.
Miért szűkített formában?
Ennek technikai oka volt, ugyanis a nyílt pályázati felhívásnak 30 napig kell kint lennie, a meghívásosnak csak hét napig. Az idő rövidsége miatt 2024. év végén egy meghívásos pályázatot tudtunk kiírni, ahol az előző évi nyertesek közül azokat hívtuk meg, amelyek 3,5-4 millió fölötti összeget kaptak. Ez így is viszonylag tág pályázói kört jelentett. Mindenképpen szerettük volna felgyorsítani az eljárást, amennyire ezt a törvényes keretek lehetővé teszik. A kollégiumok mandátuma 2024. december 31-vel lejárt, és fontos volt, hogy a teljes döntési folyamat be tudjon fejeződni addig.
Mit jelent a gyakorlatban az, hogy meghívásos pályázat?
Nevesítjük azokat a szervezeteket, amelyek pályázhatnak. Ebben az esetben ez csaknem 90 szervezetet jelentett. Gyakorlatilag az előző éves pályázatok legsikeresebben pályázói kaptak meghívást a kiírásra.
Mi lett a többivel?
Sajnos tényleg kimaradt néhány kisebb szervezet vagy kisebb fesztivál lebonyolító szervezete, amelyek a meghívásos keretbe nem fértek bele. Számukra a lehető leghamarabb megjelentettünk egy újabb kiírást 200 millió forint keretösszeggel. Ez egy nyílt felhívás, bárki pályázhat, aki 2025-ben fesztivált szervez és megfelel a pályázati kiírásban leírt feltételeknek. Viszont nem pályázhatnak azok, akik már nyertek támogatást az NKA-tól.
Ezt a pályázati kiírást már az új kollégium alakuló ülésén megbeszéltük, és az új tagokkal egyeztetve néhány napos rövid határidővel el is indítottuk a jogi folyamatot. Tudjuk, hogy már most is késő van, és a fesztiválok számítanak a támogatásra.
Mikor juthatnak hozzá legkorábban az elnyert pénzhez?
A jogi előírások alapján egy nyílt pályázati felhívás a megjelenés napjától 30 napig van kinn, és addig van lehetőség a beadására. Ugyanakkor fontos volt, hogy ebben a körben tényleg bárki tudjon élni a pályázás lehetőségével. Mi a kollégiumi tagokkal már szintén az alakuló ülésen megállapodtunk abban, hogy ez egy prioritás. Tehát amint mi megkapjuk az NKA-tól a formailag érvényes pályázatok listáját, a lehető legrövidebb időn belül szeretnénk értékelni azokat, és meghozni a döntést. Utána meg kell várni, amíg jogerőre emelkedik a döntés, aztán indulhat a szerződések megkötése.
Egy júliusi fesztivál is megkaphatja a megítélt támogatást?
Maga a kiírás a 2025. évre szól. Tehát lehet, hogy akad olyan, aki nem fogja tudni előre felvenni, viszont nem esik ki a körből, tehát utólag hozzájut. Mi is tudjuk, hogy az egyik legfontosabb érték ebben az az információ, hogy a pályázó tudja, hogy nyert-e vagy nem. Ami tőlünk telik, megtesszük, hogy ez minél hamarabb kiderüljön.
A maradék 200 milliós összegre milyen pályázók számíthatnak, és melyek az elbírálási szempontok?
A kiírás és az elbírálási szempontok nagyon hasonlóak ahhoz, amit eddig is megszokhattak tőlünk a pályázók. A prioritásaink nem változtak, minőségi fesztiválokat igyekszünk támogatni, és nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a kiírásban szereplő kéréseink teljesítésére. Kidolgozott és megfelelő időráfordítással létrehozott pályázatokat várunk, melyekből látszik, hogy fontos nekik ez a támogatási forrás.
Mi számít minőségi programnak?
A programoknak kulturális és művészeti minőséget kell képviselniük műfajtól függetlenül. Teljesen mindegy, hogy az egy folk-, alternatív zenei vagy összművészeti fesztivál, az sem számít, hogy épp templomokban vagy stadionban zajlik. A programok minőségének kell képviselnie azt az értékrendet, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap is képvisel.
Az milyen értékrend?
Ebbe rengeteg minden beletartozik, de mondok néhány példát: nem szívesen támogatnánk olyan eseményeket, ahol fél play back vagy play back produkciók vannak. Egy gyermekeseménynél nyilván preferáljuk az élő koncertet vagy színházat egy légvárral szemben. Tehát ezek olyan értékrendbeli alapok, amelyek nem is szorulnak túl nagy magyarázatra. Nyilván a zenén és minden művészeti területen belül megvan az a szint, amely alá nem érdemes menni. Mi azt szeretnénk, ha ezek a fesztiválok művészeti minőséget képviselnének.
Mekkora az adható támogatások nagyságrendje?
Összesen 200 millió forintot oszthatunk szét, nyilván ennek a többszörösére adnak be pályázatokat. Az előző körnél, a meghívásosnál 3,5-4 millió forint támogatásnál húztuk meg a határt. Most elsősorban azokra a pályázókra számítunk, akik 1–3 millió között nyertek az előző években. Általában az alsó határ körülbelül egymillió forint szokott lenni, nem gondoljuk, hogy lenne értelme nagyon szétaprózni a támogatásokat, Ha valaki kimagaslóan jó pályázatot ír, akkor persze a támogatás lehet több is.
Hogy látják most a magyarországi fesztiválhelyzetet?
Alapvetően mindenki mindig több pénzt szeretne, több mindent hozna létre a saját fesztiválján, ami nyilván érthető és jó dolog. Magyarországról azt mondják, hogy fesztivál-nagyhatalom, ám a Covid után itt is érezhető egy kis szűkülés. A nagy fesztiválok, tehát a 10-20-30 éves események szerintem stabilak. A magam részéről nem gondolom, hogy most elindítanék egy teljesen új saját fesztivált, mert szerintem nagyon telített a piac, de szerencsére mindig vannak lelkes fiatalok, újítók, akik nem törődnek ezzel.
Mitől életképes egy fesztivál?
A minőség és az egyediség képes stabil alapot biztosítani egy ilyen rendezvénynek. A jó fesztiválok nemcsak közönséget, de közösséget is nevelnek közös értékrendbeli szempontok alapján. Mindegy, hogy ez a bábszínház vagy a dark metal, de ők egy közösséget alkotnak, szeretnek évente összejönni, és ha jó csapatszellemet tudnak az események mögé rakni, akkor biztos az alap, akármilyen kicsi vagy nagy az adott rendezvény.
Milyen hibákat követnek el a szervezők?
Ez nem biztos, hogy hiba, de sokkal nehezebb megtartani a piacon azokat az eseményeket, amelyek csak arra jöttek létre, hogy bizonyos húzóneveket összepakoljanak egy színpadra, tegyenek mellé egy sörcsapot, és azt mondják, hogy ez egy fesztivál. Az ilyen típusú események közönsége nem annyira lojális, nem igazán stabil, és nem is fog csak a fesztivál kedvéért újra visszatérni.
Amikor erről diskurálnak a szakemberek, el szokott hangzani, hogy azt érdemes támogatni, ami életképes.
Szerintem nekünk nem az a dolgunk, hogy a minél nagyobb nézőszámot elérő eseményeket támogassuk, hanem az, hogy minél minőségibb dolgoknak segítsünk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy vigyünk el a világ végére egy világhírű zongoraművészt, ahol három olyan embernek játszik, akik ezt nem is értékelik. Annak van értelme, hogy a minőséget és a publicitást állítsuk párhuzamba a közösségi erővel. Az ifjúsági zenei fesztiválokról azt gondolom, hogy életképesek, mert ha nem azok, akkor nem csinálják tovább a szervezők. De ha egy olyan helyszínen, ahol sokan vannak együtt, nagyon sokan vásárolnak jegyet, akad egy-egy másféle program is, van egy kicsi fókusz, ami valamilyen szempontból arról szól, hogy a magyar kultúrát megmutassuk a világnak, akkor az igenis támogatásra érdemes. A profitorientált szereplőknek a fesztiválpiacon ebből nincs jegybevételük, ezért egy kicsit nekünk is segítenünk kell, hogy meg tudják valósítani az ilyen irányú terveiket is.
Mit nem támogatnak?
Bizottsági döntés alapján a gasztro-, illetve a filmfesztiválokat nem támogatja ez a kollégium.
Ön saját fesztivált is szervez, egyidőben a Magyar Fesztivál Szövetség elnökeként is dolgozott, tehát kellő rálátása van a magyar fesztiválok világára. Mi az, amiben erősek a magyar fesztiválok, mi az, amiben túlteljesítenek, mi lehetne jobb?
Most mindenki panaszkodik – nyilván jogosan – arra, hogy a jegybevételek csökkennek. Nemcsak a fesztiváloknál, hanem a klubokban, koncerthelyszíneken is. Van egy ilyen tendencia a világban, ami itthon is tetten érhető, miszerint az emberek jobban szeretnek egyes eseményekre menni, mint fesztiválra. Erre mondtam azt az előbb, hogy aki képes egy saját identitást megfogalmazni, az stabilabb lábakon áll, mert számíthat egy lojális közösségre, akik nem az xy zenekar miatt mennek el fesztiválra, hanem azért, mert azon a helyen, abban a hangulatban szeretnének eltölteni néhány napot.
A kényelem is egyre fontosabb szempont. Az a tendencia, hogy a többnapos eseményeknél is inkább kimennek egy szállásra a sátorozás helyett, ami a helyi vállalkozóknak, az éttermeknek, szálláshelyeknek jó. Kevésbé az a fesztiválszervezőknek, mert ők veszítenek a saját vendéglátásból származó bevételeikből. Mindenhol nagyon nehéz a munkaerő kérdése. Tehát a fesztiválépítésben, a logisztikában és a háttérben nagyon-nagyon mennek fel az árak, mert nagyon kevés a szakember, a jegyárakat viszont nem lehet ezzel párhuzamosan emelni.
Ez rákényszeríti a fesztiválokat arra, hogy igényesebb, minőségibb kínálatot nyújtsanak, akár az ott tartózkodók kényelmi igényeinek a kielégítésében, akár a tartalmi minőségben, egyediségben?
Minél egyedibbnek kell lenni, és minél kreatívabb megoldásokat kell találni. Lehet, hogy az lesz a legsikeresebb program egy fesztiválon, hogy üljünk le és nézzük csendben a naplementét, ami nem kerül semmibe, ahelyett, hogy felraknánk a színpadra egy olyan zenekart, ami több millióba kerül, és egyébként bármelyik fesztiválon elérhető.
Van új trend a fesztiválok világában?
Állítólag az a legújabb, hogy az emberek nem szeretnek sokat utazni országon belül egy fesztiválért, és ezért inkább a helyi vagy a környékbeli közönségre érdemes fókuszálni. Ennek viszont abszolút ellentmond azoknak a tapasztalata, akiknek sikerült a már említett saját közösség kiépítése.
Az is egy jó kitörési irány lehet, ha olyan fesztiválokban gondolkodunk, amelyek nem egy az egyben a huszonéveseknek szólnak. Ki lehet alakítani egy olyan fókuszt vagy körülményeket, amelyek adott esetben az idősebb korosztályt vonzzák. Az egyre aktívabb nyugdíjas közönségnek nem szerveznek elég fesztivált, pedig megfelelő összetételben ők is vevők lennének. Erről személyes tapasztalataim vannak például az Öt Templom Fesztivál révén.
Milyen fesztiválokat tart igazán fontosnak?
Mindig is úgy gondolkodtam erről, hogy a jó fesztivál egy önálló produktum, amelynek jó esetben saját üzenete és konklúziója van. Annak van értelme, hogy ha kontextusba helyezünk bizonyos produkciókat, és úgy válogatjuk össze a programelemeket, hogy együtt adjanak ki egy nagy egészet, ami képviselhet egy ügyet, gondolatot. A fesztivál nagyon-nagyon jó felület arra, hogy bizonyos üzeneteket átadjunk. Ez az üzenet lehet a környezetvédelem, lehet az, hogy egy rétegzenei műfaj micsoda csodákat rejt, vagy akár az, hogy a hegedű mennyire klassz hangszer. Tehát egészen változatos lehet a fókusz, de én annak látom értelmét, hogy egy fesztivál valamiről szóljon. A fesztivál szó eredeti jelentése az, hogy ünnep, a szervezőknek leginkább azt kéne szem előtt tartaniuk, hogy ünnepet szerveznek, és az ünnep az mindig legyen koncentráltabb, legyen szeretettel telibb és minőségibb, mint a hétköznap. Mi ezt szeretnénk támogatni a lehetőségeinkhez mérten.
Fotó: Sorok Péter / Kultúra.hu
