fortepan_50826.jpg

A szádban is olvadt és a kezedben is, mi az?

A hetvenes években alapvetően vanília, csoki és puncs volt az étlapon, és itt álljunk meg egy nyalatra! Ma már szinte sehol nincs puncs, kiment a divatból, mert az édességek is kimehetnek a divatból, ahogy kimentek az oroszok is 1991-ben, ahogy kiment a Casucci farmer is 1988 körül, mert bejött a rendszerváltással a Ciao Ragazzo. Volt puncs, nincs puncs.

A gyerekek mindent tudnak – mondták a bölcs szülők, hiszen kozmikus tudásuk van, világfát rajzolnak, és olyan bölcsen tudnak kérdezni az életről és a halálról. Hát igen, csak éppen azt nem tudtuk, hogy mikor kezdődik igazából a tavasz. Hogy március 1-jén, a meteorológiaitól, vagy a csillagászatitól, azaz március 20-tól? Vagy március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján? Elvégre az munkaszüneti nap volt még a hetvenes években, és arra a napra minden őrs rutinból leszervezett egy kirándulást a legközelebbi erdősávba, vagy a lőtérre, ólomgolyót szedni a domb oldalából. Vagy esetleg április 4. a nagy dátum? Az igazi felszabadulás a tél uralma alól?

Ekkor már a második kirándulását szervezte a Robinson őrs, hogy a nótafa vagy az őrsvezető-helyettes elmesélje, hogy mi volt a múlt havi Ifjúsági Magazin Válogatott magánügyek rovatában, és hogy Lósznya valóban belekevert-e valamit a lány kólájába, aki másnap nagyon furcsán érezte magát. Ha sikerült megúszni május 1-jén a felvonulást, akkor jött zsinórban a harmadik tavaszi kirándulás, szintén a tavasz jegyében. Május 1. nemcsak a munka, hanem a fagyi ünnepe is volt, aznap lehetett először fagylaltot kapni, ami komoly csalinak bizonyult a korrumpálható kiskamaszok körében. Persze a fagyi nem csak a munka ünnepének lett a nem hivatalos jelképe, összekapcsolódott a vasárnapokkal, amikor a nagymise után is fagyi járt az elsőáldozásra készülő gyerekeknek, és aki nagyobb volt, és gyónt is, az két gombócot is kaphatott.

Fotó: Bauer Sándor / FORTEPAN
Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

Tehát az igazi tavaszt nem a vízóraakna mellett nyíló hóvirág hozta el, nem is a fecskék megjelenése a villanyoszlopokon, még csak nem március 15., amikor a moziban Az inkák kincse előtt még megnézte az összes általános iskola  a harmadikosok ünnepi műsorát. A tavasz a fagyisláda alumíniumfedőjének leemelésével kezdődött. A hetvenes években alapvetően vanília, csoki és puncs volt az étlapon, és itt álljunk meg egy nyalatra! Ma már szinte sehol nincs puncs, kiment a divatból, mert az édességek is kimehetnek a divatból, ahogy kimentek az oroszok is 1991-ben, ahogy kiment a Casucci farmer is 1988 körül, mert bejött a rendszerváltással a Ciao Ragazzo.

Volt puncs, nincs puncs. Volt puncs furé cukorka, már nincs, volt puncsízű likőr is, ami főleg a süteménybe került, ha éppen nem volt sütőrum otthon, vagy ha a nagynéni megitta, míg kitartóan kereste a kukta szelepét. És nemcsak puncsfagyi nincs, de nincs karamell sem, ami amúgy is sokaknak büntetés volt, hiszen az általános vélekedések szerint közel sem volt olyan finom, mint a csoki. Pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt. A karamell sem divat már, persze, ha van helyette bourbon vanília vagy sárkánygyümölcs.

Fotó: Lencse Zoltán / FORTEPAN
Fotó: Lencse Zoltán / Fortepan

A fagyit a Nemzeti presszóban mérték, és a focipálya jegyszedőfülkéjében is árusították. Még a csavaros korszak előtt, tehát a hetvenes években, a  mértékegysége gombóc volt, egy forint egy gombóc, így volt logikus. Volt 50 filléres is, ami egészen kicsi volt, ki sem látszott a tölcsérből. Unott arccal mérte ki a magas szárú vászoncipőben posztoló pultos, aki fehér csipkés kötényt viselt. Cipője a Bagamérit lebuktató szandálra emlékeztetett a Keménykalap és krumpliorrban. Voltak, akik azt hitték a hasonló cipőt viselő takarítónőkről, hogy az elátkozott fagylaltárus női változatai, akit ide, az 1-es Számú Általános Iskolába száműztek, csak éppen nem csokifagyi- és tölcsérillata van, hanem hypó- és Románc cigaretta szaga. Aki csak annyit tudott mondani minden reggel: Ne rohanj, te, elcsúszol, most mostam fel, az anyád istenit! 

A csavaros fagyik esetében nem volt választék, csoki volt, és vanília. Jobb kar, bal kar. Ha mindkét kart egyszerre húzták le, akkor jött a vegyes. A vegyes a kor egyik jellegzetes kifejezése volt. Létezett vegyesbolt, a pálinka is alapvetően vegyes volt, és azzal is jól be lehetett be fűteni, mint a vegyes tüzelésű kazánnal, mondta Jóska bácsi, amikor megérkezett hajnal fél ötkor a disznóölésre. És voltak vegyes műsorok is az Országos Rendező Iroda programjai között… Koós János együtt lépett fel Hofi Gézával, Kovács Katival és Ungár Anikó bűvésszel, kísért: az Expressz együttes.

Fotó: Balla Demeter / Hegyi Zsolt jogörökös adománya / FORTEPAN
Fotó: Balla Demeter / Hegyi Zsolt jogörökös adománya / Fortepan

És igen, valami kimaradt! A kazettákra írt disco, vegyes felirat, a gyerekek a legnagyobb aktuális slágereket a helyi lemezlovassal, DJ Szilivel másoltatták át, kezébe nyomva a krómos TDK-t. A rövidnadrágos lemezlovas még egy fagyit sem kért érte, elég volt, ha bemutatták neki a látványosan unatkozó gimis osztálytársnőt, aki percenként nézett bele a még a bérmálására kapott lakkretiküljébe, és néha elővett egy zsepit, hogy letörölje a kezére folyt fagyit.

A fagyizás tipikus nyári program volt. Biciklire ülni, megvenni a Szovjet–Magyar Barátság Sporttelep mellett a pénztárfülkében a fagyit, megnézni a Páva Áruház előtti hirdetőoszlopon, hogy mi lesz a moziműsor, bámulni a könyvesbolt kirakatában az új lemezeket, majd beülni a könyvtárba, és átlapozni a Képes Sportot és a Ludas Matyit. De vajon gondoltak-e arra a gyerekek, hogy a fagylaltot a kínaiak találták fel, cirka ötezer évvel ezelőtt, és hogy egyiptomi közvetítéssel került a földközi-tengeri országokba, hogy Magyarországra Mátyás király felesége, Beatrix hozta el… Talán akkor, ha az 1978-as Fiúk könyvében volt róla egy írás.

Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN
Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

Persze, a Fiúk könyvét csak azért kölcsönözték ki, mert volt benne egy szöveg Bobby Charltonról, a Manchester United gólrekorderéről, háromszoros világválogatottról. És akkor rácsodálkoztak volna arra, hogy a világhódító Nagy Sándor a katonáinak szolgáltatta fel a fagyit, és hogy Hippokratész betegeinek ajánlotta gyógyszerként. Hogy Magyarországra osztrák közvetítéssel került a 18. században, és utána számos szakácskönyvben szerepelt fagylaltrecept. Persze mindenki készített otthon zacskós fagylaltporból fagyit.

A Lehel hűtőszekrényhez járt fagyikészítő alumíniumtál, benne kővé fagyott a drága kincs, ezért nem fagyiskanállal, hanem a legélesebb konyhakéssel próbálta minden gyerek kiszedni a dermedt édességet. De akkor megcsúszhatott a jeges tálka, és megvághatta a gyerek a kezét… Semmi baj – mondták a tesók egyszerre. Gyorsan bekötötték apu barna textil zsebkendőjével, és a vigaszdíj maga az otthoni fagyi volt, miközben jött a jövő heti Rádió és Televízió Újság rituális átlapozása, hátha lesz majd a Tánczenei koktélban az a bizonyos új Edda-szám, a Kölyköd voltam.

Ez is érdekelheti

Józan – Szabikeyz szerzeménye a Track Cinca tizedik epizódjában

Szabikeyz, azaz Fodor Szabolcs Barnabás a vendége a Hajógyár Track Cinca sorozata kilencedik epizódjának, amelyben a fiatal billentyűs-dalszerző Józan című szerzeményének szövegét elemzik a szigorú, de igazságos Zalán Tiborral. Aztán a költő egyedül tér vissza a kamera elé.

Tihanytól Szegedig tombol a lila láz, mutatjuk a legjobb levendula-lelőhelyeket

Itt a nyár, virágba borulnak a levendulamezők, és hamarosan a levendulaszüretek és a levendulafesztiválok ideje is elkezdődik. De hogyan is került Magyarországra ez az illatos, lila virágú gyógynövény? Hol termesztik? Mikor szüretelik, hogyan dolgozzák fel, és mire lehet használni? És merre induljunk, ha fesztiválozni, és merre, ha szüretelni szeretnénk?

Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is

Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.

Egy ínyenc nyár legizgalmasabb fesztiváljai

A nyár és a gasztronómia kéz a kézben járnak, a június pedig olyan ízutazásokat tartogat, amelyeket vétek lenne kihagyni. Mutatjuk a szezon legfontosabb gasztroélményeit.