Mi a szabadalom?

A szabadalom a nagyon sok oltalmi formából talán a legismertebb és egyben a legbonyolultabb. Általában találmányok kapcsán beszélhetünk róla, amikor valamilyen műszaki jellegű újításról van szó. Három dolog együttesében nyilvánul meg. Egyrészt olyan feltalálói tevékenységen alapul, amelyből nincs másik. Másrészt nem lehet másolni, adaptálni. Harmadrészt: iparilag is hasznosítható.

Miért van szükség a szellemi tulajdon védelmére?

Mert elősegíti, hogy az alkotást csak jogszerűen használhassák fel, ne pedig szabadon, kontroll nélkül. Egy sportszergyártó cég esetében a nevek, az ábrák, a feliratok és a színek is oltalom alatt állhatnak. Egy film készítése vagy egy műalkotás interneten történő „fogyasztása” esetén viszont a kereskedelmi és gyártási jog mellett a licencek használata terjedt el a világban.

Mennyi oltalom lehet egy termék mögött?

Bármennyi. Például egy sportcipő esetében is többféle oltalom van. Egy különleges légző talp összetétele szabadalom alatt állhat, míg a varrásra használatiminta-oltalom kérhető. A külső formájára formatervezési minta, azaz dizájnoltalmat lehet kérni, és a logó is oltalmat kaphat, ami nem más, mint a védjegy. Mindegyik oltalom a termék más életszakaszában aktuális, de a cél mindig az, hogy a gyártót védje.

Mekkora a verseny világszerte?

A technológia folyamatosan megújul, ennek köszönhetően egyre több új találmány születik. 2019-ben mintegy 13 millió új szabadalmat jegyeztek be világszerte. Az innovációs hasznosítás terén Ázsia a legerősebb, amelyet az Egyesült Államok követ. Bár az utóbbi más szabályozási struktúra és támogatási logika szerint működik, mint a többi állam. Amerika arra törekszik, hogy a termék minél gyorsabban a piacra jusson. Európa lassabb ezen a téren, ez az uniós jogszabályok miatt is van, és azért is, mert a kontinens országai nem foglalkoznak olyan régóta intenzíven innovációval, mint Ázsia vagy az USA.

A magyar kreatív nép, de az ötleteinket nem mindig tudjuk jól hasznosítani.

Ezért javasoljuk, hogy ha valaki valóra akarja váltani az elképzeléseit, előbb helyzetesse őket oltalom alá, különben a kontrollálatlan felhasználásuknak nyit utat. Számtalan magyar találmány esetében előfordult, hogy a feltaláló végül nem részesült a haszonból. Hozzáteszem, ez nemcsak nálunk, hanem Kelet-Közép-Európa-szerte így van. Nagyon sok olyan cég működik, amely ebben a régióban felkeresi a kutatásfejlesztő műhelyeket, hogy szellemi tulajdonokat vásároljon, amelyeket máshol elad.

Azon dolgozunk, hogy ezt a szemléletet itthon elhintsük. A hazai vállalkozások mintegy három százalékának van oltalma, míg Európában ez a szám kilenc, világszinten pedig tíz-tizenkét százalék. Vagyis van még hova fejlődnünk, ha versenyképességben fel akarunk zárkózni.

Magyarországon mennyire van jelen a szabadalom a kulturális területen?

A szellemitulajdon-védelem másik ága (az iparjog mellett) a szerzői jog. Ez az ág teljeskörűen védi azokat a szellemi termékeket, amelyek nem az iparjogvédelem alá esnek. Ide tartoznak a különböző művészeti ágakban született művek, de a számítógépes szoftverek is. A szerzőijog-védelem érdekessége, hogy nem kell őket külön oltalom alá helyezni, megszületésük pillanatától védelem alatt állnak. De az önkéntes műnyilvántartásba vétel lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonosnak írásos igazolása legyen arról, hogy az adott művet ő hozta létre. Ez is az SZTNH-nál igényelhető, akár online is.

Mennyiben más a helyzete egy egyéni vállalkozóként dolgozó művésznek, mint egy kulturális intézménynek?

Három dologban ugyanaz: fel kell mérniük, hogy milyen szellemi tulajdonnal rendelkeznek, mit kell és mit lehet oltalom alá helyezniük és hogy a szóban forgó szerzői műnek mekkora a kulturális értéke és az eladhatósága. Az intézmények a könyvelők személyében alkalmaznak ugyan gazdasági szakembereket, de a szellemi tulajdonhoz kötődő tranzakciókhoz érdemes a területhez értő munkatársakat is foglalkoztatni. A magánalkotóknak azt javasoljuk, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testülethez forduljanak, amely minden kérdésben segít eligazodni. Szerzői jog esetében az oltalomszerzés akár ötezer forintból megvalósulhat, az iparjogvédelem költségesebb, de erre rendelkezésre állnak olyan pályázatok, amik segítségével akár ingyenessé tehető az oltalomszerzés.

Mennyire tudatosak a magyar kulturális élet szereplői ezen a téren?

Korábbi, hasonló jellegű kutatásaink alapján a szerzői jog ügyében Magyarország nem áll rosszul, de a pandémia mindent átalakított. A zeneiparra például tíz további iparág épül, a vírus az ő helyzetüket is jócskán megnehezítette. Új helyzetek alakultak ki, és a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések nem feltétlenül élveznek prioritást akkor, amikor a megélhetés vagy az egészségügyi problémák kezelése a legfontosabb. Pedig érdemes rá figyelni, mert hosszú távon fontos ezeknek az ügyeknek a megfelelő kezelése.

Mennyire gyakoriak a viták vagy a perek ebben a szegmensben?

Van belőlük bőven. Számtalan jogesetet látunk, ismerünk. A szerzői jogi törvény idén júniusban módosul, és az online térhez kötődő irányelvekben változásokat fog hozni. A jelenlegi szabályozás ugyanis bonyolult, másrészt a szerzői művek, az előadók jogai és a megosztó felületek szerepköre kérdésében számos problémát vet fel. Ki, kinek, miért és mennyit fizet vagy miért nem fizet? Kinek hol vannak jogai, és milyen jogokért lehet megfelelő ellentételezéssel élni? Ezeket hol kell figyelembe venni, hol nem? Nagyon sok perről tudunk. Van olyan, amelyben egy kis magyar multicég a jogai elismertetése érdekében egy amerikai nagyvállalattal küzd. Bizonyos értelemben Dávid és Góliát harcát vívják, hogy egy zeneszöveg kapcsán be tudják bizonyítani az igazukat. De nemcsak ilyen típusú „harcok” vannak, hanem a hamisítás elleni küzdelem is folyik.

A nagy televíziós show-knak van lincencük, de van ennek értelme a művészeti területen is?

Úgy tűnik, igen, mert például a Virtuózok című műsoron is nemzetközi licenc van, ami magyar innováció. Ez több mint szerzői jogi kérdés, mert számos üzleti titkot és komoly oltalmakat tartalmaz. Bár a televíziós műsorgyártásban mindig alaposan körüljárják, hogy a formátum klónozható és továbbvihető-e. Ott kőkemény üzleti modellekkel dolgoznak.

Milyen jellegű törvénymódosítások várhatók júniusban?

A szerzői jogi törvényben komoly változások várhatók, mert az online platformok bekapcsolódása teljesen új állapotot eredményezett. Az egyre szaporodó viták és perek azért fordulnak elő, mert nincs rend, és a visszaélések egyre több szereplőt jogait sértik. A mai élethelyzetekhez illő szabályokra van szükség. A szerzői és kapcsolódó jogi kérdésekben az online és az offline világban egységes szemléletet és alapelveket kell bevezetni, de a streaming szolgáltatás is szabályozásra szorul. Az új üzleti modellek miatt a szabadalmi és a védjegytörvény is átalakításra vár. Ezeknek az előkészítése zajlik most, az életbeléptetésük nyár elején várható.

Milyen szerepe lesz a szerzői jognak az előttünk álló egy évben?

Nagyon nagy, a kreatívipartól az alkalmazások világáig egyaránt. A kulturális termékek jelentős százaléka ugyanis felköltözött és felköltözik az online térbe. Ha az egészségügyi helyzet lehetővé teszi, az offline és az online világot össze kell majd hangolni. Új fogyasztói struktúra jött létre, a Színház Tv például a korábbitól teljesen eltérő „színházba járást” tesz lehetővé. Az újfajta megjelenések és az innovációk folyamatosan kérdéseket vetnek majd fel. Bízunk abban, hogy az új szabályrendszer, amelyet kialakítunk, kellő jogbiztonságot és hátteret fog nyújtani.

Tudtad?

Az SZTNH március 1-jén ünnepelte a 125. évfordulóját.

A hivatal első vezetője, Schmidt József volt az, aki megalapozta az egész szellemitulajdon-védelmi munkát; Schuster Rudolf sokat tett az intézmény függetlenségéért, valamint a szabadalmi bírák jobb elismertségéért; Schilling Zoltán nagy hangsúlyt fektetett a hivatali utánpótlás kinevelésére, és számos országot megelőzve bevezettette a szabadalmi kényszerhasználat szabályozását; Bendzsel Miklós pedig nagyon erős, előremutató és komoly szakmaisággal felvértezett bázist alakított ki a szellemitulajdon-védelem számára a hivatalban és így Magyarországon.

Magyarországon 230 ezer szabadalom született, a könyvtárunkban őrzött oltalmakról szóló dokumentumok háromezer folyóméternyi iratot jelentenek.

Az SZTNH közösségimédia-felületein rendszeresen megosztanak érdekes, hazánkban is bejelentett találmányokat. Például a nagyváradi építész, id. Rimanóczy Kálmán 1904-ben bejelentett biztonságtechnikai szabadalmáról, a színpadot lezáró vasfüggönyről, amely az akkoriban gyakori tűzesetek ellen nyújtott védelmet vagy Misik Sámuel beszélő mozijáról, amely a hangosfilmek hőskorában lehetővé tette, hogy néhány perces zenés filmfelvételeket tudjanak készíteni.

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu