Az operettes musicalek a nyerők
Már az indulásnál léket kapott a musical csónakja, tudniillik a második Oscar-gálán, 1929-ben a Broadway Melody nem a zenei, hanem a legjobb filmnek járó elismerést érdemelte ki. Szerencsésebben járt az Egy amerikai Párizsban, mert Saul Chaplin megkapta a legjobb zenét jutalmazó szobrot, 1951-ben. A főszereplő Gene Kellyt pedig nem is jelölték. Miként egy évre rá az Ének az esőben esetében sem.
Tarolt ellenben 1958-ban a Gigi, a zeneszerzők (Alan Jay Lerner, Frederick Loewe) mellett még tizenegy alkotó vehette át az Oscar-szobrot. Köztük Vincente Minnelli rendező, Liza Minnelli édesapja. A szerzők 1964-ben szintén mindent vittek a My Fair Ladyvel, G. B. Show Pygmalionjának feldolgozásával.
George Gershwin Porgy és Bess című klasszikusa 1959-ben nyert, igaz, a mű inkább opera, mintsem musical. Hasonlóan igényes munka Leonard Bernstein West Side Storyja, amely 1961-ben tizenegy jelölésből tízet behúzott, s lett ezzel mindeddig a legtöbb díjjal elismert musical. A 2021-es Spielberg-remake a hétből egyet hozott el, Ariana DeBose Anita megformálásáért a legjobb női mellékszereplő, ezzel együtt világsztár lett.
Új időknek új dalai
A hatvanas évek beat-, rockzenéje hatott a Broadwayre, a West Endre. No nem olyan tempóban, miként a Beatles meghódította a világot, mert például a ’65-ös A muzsika hangja dúsan az édeskés slágerek korát idézi. Igaz, öt szobrot érdemelt ki, de nem zenéjével.
Aztán 1969-ből a Hello, Dolly! nyomokban sem tartalmazza a rock and rollt, mégis Oscart hozott a komponistának.
Nem nyert azonban a címszerepet alakító Barbra Streisand, sem a rendező Gene Kelly. Az előző évben a Funny Girl esetében másként alakult, Streisand vitte haza a legjobb női főszereplőt illető elismerést. Ez az ő egyetlen Oscarja, jóllehet a Yentl, amelyet írt és rendezett is, a legjobb zenés filmnek bizonyult, így ’83-ban Michel Legrand érdemelte ki a szobrot.
A Hegedűs a háztetőn nem tipikus musicalzene. 1971-ben Jerry Bock megérdemelten vehette át a zeneszerzői díjat.
Miként megérdemelten nyert a musical zenei korszakváltásának másik fontos komponistája, Mich Leigh a La Mancha lovagjával 1972-ben.
A Broadway korszakos párosa John Kander és Fred Ebb – utóbbi szövegíró, előbbi komponista (nem mellesleg Liza Minnelli háziszerzői). Feledhető első közös munkájukat világsiker követte, a Kabaré. A filmet az ikonikus koreográfus-rendező, Bob Fosse vitte vászonra. Kortársai a Broadwayn Jerome Robbins, aki a Hegedűs a háztetőn ősbemutatóját rendezte és koreografálta, illetve Harold Prince volt. Őt a Mindhalálig zene című filmjében örök másodikként mutatja be Fosse, amúgy Prince állította színre a Kabarét első ízben. A Kabaré nyolc Oscar-díjat kapott, köztük a zeneit nem.
Bob Fosse harmadik nagy filmje, a Sweet Charity 1969-ben elhozta a szobrot a zeneszerző Cy Colemannek.
A forgatókönyvet Neil Simon írta Federico Fellini Cabiria éjszakái című mozija alapján. Fellini 8 és fél alkotását Nine címmel mozgóképesítették. Ingmar Bergman sem kerülhette el a musicalfeldolgozást. Harold Prince rendezte az Egy kis éji zenét, ami az 1955-ös Egy nyári éj mosolyára épül, amely mozijával kezdődött Bergman közel három évtizedes tündöklése. A szövegíró-zeneszerző a Broadway egyik zsenije, Stephen Sondheim – őt dicsérik a West Side Story dalszövegei vagy a Sweeney Todd.
Visszakanyarodva a Kander–Ebb-kettőshöz, megírták Barbra Streisandnak a Funny Girl folytatását, Funny Lady címmel. Bár jelölést kapott a zene, díjat nem. Aztán kijöttek a Chicagóval. Nos, ennél Broadway-színpadon kizárólag Az Operaház fantomja ment többet. Ám a hat szobrocskából egyet sem adtak a muzsikának.
Andrew Lloyd Webber
Az óceán innenső partjának vitathatatlan sztárja Andrew Lloyd Webber, aki persze meghódította az Újvilágot. Legalábbis a színpadokat. A korszakalkotó Jézus Krisztus szupersztár nem érdemelt Oscart, a Macskák jelölést sem kapott, Az Operaház fantomja a legjobb dal jelölésig jutott, de az Evitáért Webber és Time Rice szövegíró kiérdemelték a legjobb dalnak juttatott elismerést.
Rendezője Alan Parker, aki az ősbemutató után egy híján húsz évvel filmesítette meg az Evitát, a Fame-mel „csak” Golden Globe-ot kapott.
Igazán sikeres angol musical az Oliver még 1968-ból, amely megkapta a legjobb zenének járó szobrot. Megjegyzendő, hogy Lionel Bart teljességgel képzetlen volt zeneileg. Amúgy a prózai színpadi változatban Phil Collins játszotta az egyik utcakölyköt, 1999-ben pedig Oscart kapott a Tarzanért.
A nyeretlenek
A Tommy 1975-ben jelölésig jutott Pete Townshend zenéje okán. Három esztendőre rá szintén jelölésig jutott a Grease egyik betétdaláért John Farrar. A Hair alkotói ’79-ben az Oscar közelébe se jutottak. A Chorus Line egy 1985-ös jelölésig jutott. Miként 2012-ben A nyomorultak.
Idén a nagy kérdés: vajon a közönségkedvenc, szintén Broadway-musicalből filmvászonra adaptált Wicked, illetve a kritikusok által magasztalt, ám botrányok által megtépázott renoméjú francia Emilia Pérez díjra váltja-e 10, illetve 13 jelölését? Hétfő hajnalban megtudjuk.
