2012-től április 15-e a művészetek (a kreativitás) világnapja. 1452-ben ezen a napon született Leonardo da Vinci olasz, reneszánsz polihisztor, festő, tudós, matematikus, feltaláló, szobrász, építész, zeneszerző, költő, író, anatómus. Ezt a napot az International Association of Art (IAA), az UNESCO művészeti partnerszövetsége nyilvánította világnappá. Az Egyesült Államokban hivatalosan először 2015. április 15-én tartották meg a kreativitás világnapját Los Angelesben. Leonardo da Vinci születésnapja a világbékének, az önkifejezés szabadságának, a toleranciának és a testvériségnek a jelképe, ezért választotta az IAA épp április 15-ét A művészetek (a kreativitás) világnapjának.
Reményi Antal születésnapja – 1825
Észak-Amerika egyik földrajzi felfedezője, REMÉNYI ANTAL (Miskolc, 1825. április 15. – Budapest, 1912. november 28.) jogi tanulmányokat végzett és ügyvédi gyakorlatot folytatott, azonban az 1848-as forradalom kitörésekor beállt közhonvédnek, végigküzdötte a szabadságharcot, végül Klapka György tábornokkal emigrált. Rövid ideig Londonban élt, majd Amerikában települt le 12 évre. Tevékenyen vett részt az amerikai kontinens tudományos feltárásában. 1853-ban tagja volt a Mississippi felső folyásának feltárását végző expedíciónak és az indiánok között néprajzi adatgyűjtést végzett. Etnográfiai kutatásokat folytatott Kaliforniában, Panamában és az afrikai Libériában is. 1861-ben hazatért és folytatta jogi pályáját. Később hivataláról lemondva minden idejét gyűjtéseinek feldolgozásával és publikálásával töltötte. Földrajzi, történelmi és közgazdasági tárgyú tanulmányai a kor szakfolyóirataiban jelentek meg. Könyvet írt a dunai hajózás történetéről, a szent szövetség hadjáratáról Szolimán ellen; Kolumbusz-életrajza kéziratban maradt, viszont az ő fordításában látott napvilágot Nelson életrajza.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)
Sárközy Imre születésnapja – 1869
SÁRKÖZY IMRE (Nagybajom, 1869. április 15. – Budapest, 1927. július 27.): mérnök. Tanulmányait a József Műegyetemen végezte 1891-ben. 1891-től 1902-ig a budapesti és székesfehérvári kultúrmérnöki hivataloknál dolgozott, majd több vízszabályozó társulat (Balatoni Nagyberek Lecsapoló, Sió-csatorna, Kapos vízi és Marótvölgyi) mérnöke, ill. igazgatója lett. Technikatörténeti kutatásokkal is foglalkozott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Paál Árpád születésnapja – 1889
PAÁL ÁRPÁD (Budapest, 1889. április 15. – Budapest, 1943. április 9.): növényfiziológus, egyetemi tanár, a növényélettan egyik magyarországi úttörője. A budapesti egyetem bölcsészkarán 1911-ben doktori, 1912-ben tanári oklevelet nyert, majd több külföldi egyetemet látogatott. 1915-ben adjunktus lett a Növényélet- és Kórtani Állomáson. 1918-tól egyetemi magántanárként, 1929-től tanárként a budapesti egyetem általános növénytani tanszékén oktatott, később az általános Növénytani Intézet igazgatója volt. Kezdetben ingerfiziológiai vizsgálatokat végzett, majd az elsők között kezdett foglalkozni a növényi hormonkutatásokkal.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Winterl József Jakab születésnapja – 1739
WINTERL JÓZSEF JAKAB (Steyr, Felső – Ausztria, 1739. április 15. – Pest, 1809. november 23.): osztrák származású orvos, vegyész és botanikus, a dualisztikus kémiai rendszer magyarországi meghonosítója. Tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, orvos- és bölcsész doktorátust tett és Felső-Ausztriában folytatott orvosi gyakorlatot, majd a magyarországi bányavárosok főorvosa lett. 1770-ben a nagyszombati orvoskari egyetem felállításakor kinevezték a kémiabotanika tanszék tanárává. 1784-ben közzétett elektrokémiai vizsgálataival már az akkumulátor elvi lehetőségét vetette fel. Felfedezte a rodánidos vasreakciót. Vérlúgsóból kék festéket állított elő, megállapította, hogy kőszénből is előállítható kék festék, vizsgálta összetételét és figyelemre méltó eredményeket ért el. 1784-ben a Józsefvárosban saját pénzen vásárolt telken megalapította a pesti botanikus kertet, ahol virágzó gyümölcsöst létesített. Kortársával, Tessedik Sámuellel együtt az alföldi gyümölcstermesztés egyik úttörője.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Április 15-én történt
2019-ben ezen a napon gyulladt ki a párizsi Notre-Dame-székesegyház, aminek következtében odaveszett a teljes tetőszerkezet. A nap híres szülöttei közé tartozik Leonardo da Vinci polihisztor, az idén kilencvenéves Bodrogi Gyula, valamint Emma Thompson színésznő.
A párizsi Notre-Dame a tűzvész előtt. Fotó: Shutterstock
Ünnep
A művészet világnapja – 2019 óta ünneplik az UNESCO döntése alapján.
Molokai Szent Damján ünnepe – belga szerzetespap, a leprások misszionáriusa.
Április 15-én történt
1857 A Hajdú-Bihar vármegyei Kaba határában meteorit csapódott be, amelynek főtömege megközelítette a három kilogrammot.
1896 Athénban véget ért az április 6-án megnyílt első újkori nyári olimpia, amelyen Magyarország Hajós Alfréd révén két aranyérmet nyert.
1945 Felszabadult a bergen-belseni náci koncentrációs tábor.
1955 Ray Kroc amerikai üzletember az Illinois állambeli Des Plaines-ben megnyitotta az első franchise típusú McDonald's éttermet.
1979 Jugoszlávia montenegrói partvidékén 7,2 erősségű földrengés pusztított, Kotor óvárosának fele megsemmisült, mintegy százan meghaltak.
1981 Kubából csónakokon, hajókon menekülők áradata indult meg az Egyesült Államok felé, miután a kommunista vezetés lehetővé tette állampolgárai számára a kivándorlást.
2003 A dél-afrikai kormány úgy döntött, hogy harmincezer rand (3900 dollár) egyszeri kártérítést fizet az apartheid – a faji elkülönítés rendszere – áldozatainak.
2004 Megnyílt Budapesten, a IX. kerületi Páva utcában a Holokauszt Emlékközpont.
2014 A Kínát Tibettel összekötő Csinghaj–Tibet-vasútvonalon elkészült a világ leghosszabb magaslati vasúti alagútja, a Hszinguancsiao, amely egyben Kína leghosszabb vasúti alagútja is.
2019 Párizsban kigyulladt a Notre-Dame-székesegyház, a tűz következtében összeomlott az épület huszártornya, és odaveszett a teljes tetőszerkezet.
Április 15-én született
1452 Leonardo Da Vinci firenzei festő, szobrász, építész, író, polihisztor
1707 Leonhard Euler svájci matematikus és fizikus, a mai sudoku kitalálója
1739 Winterl József Jakab osztrák származású botanikus, vegyész, az alföldi gyümölcstermesztés egyik úttörője
1804 Bezerédj Amália ifjúsági író
1809 Hermann Günther Grassmann német matematikus, filológus, nyelvész, a szanszkrit nyelv kutatója
1812 Théodore Rousseau francia festő, a barbizoni iskola egyik alapítója
1832 Wilhelm Busch német karikaturista, festő, költő, a világ egyik első képregényének alkotója
1843 Henry James amerikai író, az úgynevezett nézőponttechnika megteremtője
1893 Kiss Ferenc színész, érdemes művész
1894 Bessie Smith amerikai bluesénekesnő, a blues császárnője
1894 Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet-orosz politikus, párt- és állami vezető
1909 Noszky Jenő geológus, a földtani kutatóközpontok országos hálózatának megszervezője
1924 Sir Neville Marriner Grammy-díjas brit karmester
1929 Huszár Sándor író, szerkesztő, műfordító
1933 Horváth Elemér József Attila-díjas, az Egyesült Államokban élt magyar
1933 Borisz Natanovics Sztrugackij orosz író, Arkagyij bátyjával a szovjet-orosz tudományos-fantasztikus irodalom neves alkotó-testvérpárosa
1934 Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze
1938 Claudia Cardinale olasz színésznő
1939 Radnai Gyula fizikus
1949 Alla Pugacsova orosz táncdalénekesnő
1949 Szigeti Ferenc zenész, gitáros, zeneszerző, szövegíró, a Karthago zenekar vezetője
1953 Péteri Judit Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, csembalóművész
1959 Dame Emma Thompson Oscar-díjas angol filmszínésznő, forgatókönyvíró
1959 Menyhárt Jenő rockzenész, az Európa Kiadó együttes alapító tagja
1964 Gózon Francisco Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező
1982 Krusovszky Dénes József Attila-díjas költő, kritikus, szerkesztő
1990 Emma Watson angol színésznő
Április 15-én halt meg
1690 I. Apafi Mihály, az utolsó uralkodó erdélyi fejedelem
1763 Fjodor Grigorjevics Volkov orosz színész, színiigazgató, az „orosz színház atyja”
1764 Madame de Pompadour, XV. Lajos francia király szeretője, Pompadour márkinője
1804 Dominik Auliczek cseh szobrász, porcelánművész
1819 Oliver Evans amerikai feltaláló, az első amerikai gőzgépgyártó vállalat alapítója
1865 Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke
1949 Wallace Berry Oscar-díjas amerikai színész
1980 Jean-Paul Sartre Nobel-díjas francia író, filozófus, esszéista
1983 Illyés Gyula háromszoros Kossuth-díjas író, költő, a 20. századi magyar irodalom és szellemi élet kiemelkedő alakja
1983 Lenkey Zoltán Munkácsy Mihály-díjas grafikus
1990 Greta Garbo svéd színésznő
1993 Leslie Charteris angol író, Simon Templar, az „Angyal” kalandjairól szóló sorozat szülőatyja
1994 Csányi László író, műfordító, szerkesztő
1999 Ringelhann Béla orvos, a malária elleni küzdelem nemzetközileg elismert kutatója
2004 Falvay Klára Jászai Mari-díjas színművész
2008 Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, újságíró, riporter, műsorvezető, érdemes művész
2018 Vittorio Taviani olasz filmrendező, a híres olasz filmes testvérpár, a Taviani fivérek egyike
2019 László Margit Liszt Ferenc-díjas operaénekes, szoprán, érdemes és kiváló művész
2020 Fekete György Kossuth-díjas magyar belsőépítész, szakíró, politikus, az MMA elnöke, a nemzet művésze
