Laux-Jozsef.jpg-R.jpg

Jeles napok

Jeles napok

Urunk színeváltozása

A csoda hagyomány szerinti színhelyén, a galileai Tábor-hegyen még az arab hódítás előtt három bazilika épült „hajlékul a legszentségesebb zsinatolóknak”. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latin Transfiguratio), más néven a Legszentebb Megváltónak, a Megváltó megdicsőülésének ünnepe. A keleti egyház már a VI. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével. Hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa emelte a nándorfehérvári győzelem hálaemlékezetéül. Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja

A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, a hirosimai atombomba-támadás évfordulóját A NUKLEÁRIS FEGYVEREK BETILTÁSÁÉRT FOLYÓ HARC VILÁGNAPJÁvá nyilvánította.

Csibi Lőrinc születésnapja – 1849

CSIBI LŐRINC, (Ditró-Csík, 1849. augusztus 6. – Selmecbánya, 1903. március 23.): erdőmérnök, főiskolai tanár, a fotogrammetria egyik korai gyakorlati alkalmazója. 1874-ben lépett állami szolgálatba a besztercebányai királyi jószágigazgatóságnál. 1895-től haláláig a selmecbányai erdészeti akadémián az erdőhasználat-tan tanára volt. Tanulmányai jelentek meg az Erdészeti Lapokban. Találmányai a gyakorlati geodéziai feladatok megkönnyítését szolgáló kisebb jelentőségű ötletek megvalósításai. Az elsők között alkalmazta nálunk a fotogrammetriát erdőgazdasági téren.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Heller Ágost születésnapja – 1843

A modern magyar tudománytörténet egyik megteremtője, HELLER ÁGOST (Pest, 1843. augusztus 6. – Budapest, 1902. szeptember 4.) a műegyetem elődjében, a budai József ipartanodában végzett vasútmérnöki tanulmányokat. Néhány év múlva matematika-fizika szakos tanári oklevelet is szerzett és két félévet ösztöndíjjal Heidelbergben töltött. 1894-ben nevezték ki a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosává. Hivatali munkája mellett kezdetben akusztikával és csillagászattal foglalkozott, emellett alapos filozófiai és szépirodalmi tájékozottságra tett szert. Eötvös Loránd felkérésére megírta a pesti egyetem gellérthegyi csillagvizsgálójának történetét magyar és német nyelven. Ennek sikerén felbuzdulva alkotta meg főművét, A physica története Aristoelestől Newtonig címmel, amely a Természettutományi Társulat pályázatán első díjat nyert és amelyet később kibővített, a fizika történetét saját koráig tárgyalva. Munkája osztatlan elismerést aratott itthon és külföldön egyaránt. Nagy értéke, hogy a fizikai tudományok egészére kiterjed (a csillagászat, geodézia, meteorológia és geofizika területére is), továbbá felhasználja a kritikai forráskutatás módszerét. A nagy jelentőségű fizikatörténeti munkán kívül még számos értekezése jelent meg a fizika egyes részterületeiről. Egészen újfajta szemléletet tükrözött, hogy vizsgálta a tudománytörténet kapcsolatát a társadalmi jelenségekkel és a filozófiával. A Természettudományi Közlönyben is rendszeresen megjelentek a nagyközönségnek szánt, tudománynépszerűsítő cikkei. Szerkesztője volt a Mathematische und Naturwissentschaftliche Berichte aus Ungarn (Matematikai és természettudományi közlemények Magyarországról) című folyóiratnak.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Gazda István])

Augusztus 6-án történt

E napon hunyt el 2016-ban Laux József rock- és jazzdobos (képünkön). Alapító tagja volt az Omegának, majd Presser Gáborral kiváltak és megalakították a Locomotiv GT-t. 1976-ig volt a zenekar dobosa. Később disszidált és Los Angelesben telepedett le. A ’90-es években tért haza.

Ünnep

Ma van a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc nemzetközi napja Hirosima atombombázására emlékezve.

Augusztus 6-án történt

1566 A török megkezdte a Zrínyi Miklós által védett Szigetvár ostromát.
1806 I. Ferenc osztrák császár lemondott a német-római császári címről, ezzel formálisan is megszűnt a Német-római Birodalom.
1825 Bolívia elszakadt Perutól és kikiáltotta függetlenségét.
1890 Az amerikai New York államban, Auburn városkában végrehajtották az első kivégzést az újfajta „elektromos székkel”.
1919 Hatnapi működés után lemondott a Tanácsköztársaság bukása után alakult Peidl-kormány.
1926 Gertrude Ederle amerikai világbajnok úszónő volt az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát.
1932 A Dr. Jekyll és Mr. Hyde vetítésével kezdetét vette az első Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, amely a világ legrégebbi filmmustrája.
1945 Egy amerikai bombázógép ledobta a japán Hirosima városára a történelem első atombombáját. A robbanás nyomán és következtében összesen 200 ezer ember vesztette életét.
1946 Megérkezett Budapestre az úgynevezett aranyvonat, amely az MNB nyugatra hurcolt aranykészletét hozta vissza, ez biztosította az augusztus 1-jén bevezetett új pénz, a forint fedezetét.
1961 A Szovjetunióban fellőtték a második, embert szállító űrhajót, a Vosztok-2-t, fedélzetén German Tyitovval.
1961 A Malév magyar légitársaság első és egyik legkomolyabb tragédiája Budapesten történt: Douglas DC-3 típusú repülőgépe városnéző repülés közben lezuhant, a szerencsétlenségben 30-an meghaltak.
1962 Jamaica kikiáltotta függetlenségét.
1991 A világ első website-ja elérhetővé vált a http://info.cern.ch címen, ezt tekintjük a web világra jövetele napjának.
2012 A Curiosity (Kíváncsiság) amerikai marsjáró leszállt a Marson.
2013 Tényleges életfogytiglanra ítélte a romagyilkosságok ügyében Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat első fokon a Budapest Környéki Törvényszék. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.
2015 Egyiptomban átadták a kibővített Szuezi-csatornát, amely már lehetővé teszi a folyamatos forgalmat mindkét irányba.

Augusztus 6-án született

1638 Nicolas de Malebranche francia filozófus
1766 William Hyde Wollaston angol orvos, kémikus, fizikus, az ultraibolya sugarak, valamint a palládium és a ródium nevű kémiai elemek felfedezője
1809 Alfred Tennyson angol költő, a viktoriánus kor koszorús költője 
1818 Marschalkó János szobrász, ismert műve a Lánchíd négy oroszlánszobra
1841 Sass Flóra kalandos életű felfedező, Afrika-kutató, az angol Sir Samuel White Baker felesége, ők fedezték fel az Albert-tavat
1843 Heller Ágost természettudományi író, tudománytörténész, akadémikus, a modern magyar tudománytörténet egyik megteremtője

HELLER ÁGOST (Pest, 1843. augusztus 6. – Budapest, 1902. szeptember 4.)

A műegyetem elődjében, a budai József ipartanodában végzett vasútmérnöki tanulmányokat. Néhány év múlva matematika-fizika szakos tanári oklevelet is szerzett és két félévet ösztöndíjjal Heidelbergben töltött. 1894-ben nevezték ki a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosává. Hivatali munkája mellett kezdetben akusztikával és csillagászattal foglalkozott, emellett alapos filozófiai és szépirodalmi tájékozottságra tett szert. Eötvös Loránd felkérésére megírta a pesti egyetem gellérthegyi csillagvizsgálójának történetét magyar és német nyelven. Ennek sikerén felbuzdulva alkotta meg főművét, A physica története Aristoelestől Newtonig címmel, amely a Természettutományi Társulat pályázatán első díjat nyert és amelyet később kibővített, a fizika történetét saját koráig tárgyalva. Munkája osztatlan elismerést aratott itthon és külföldön egyaránt. Nagy értéke, hogy a fizikai tudományok egészére kiterjed (a csillagászat, geodézia, meteorológia és geofizika területére is), továbbá felhasználja a kritikai forráskutatás módszerét. A nagy jelentőségű fizikatörténeti munkán kívül még számos értekezése jelent meg a fizika egyes részterületeiről. Egészen újfajta szemléletet tükrözött, hogy vizsgálta a tudománytörténet kapcsolatát a társadalmi jelenségekkel és a filozófiával. A Természettudományi Közlönyben is rendszeresen megjelentek a nagyközönségnek szánt, tudománynépszerűsítő cikkei. Szerkesztője volt a Mathematische und Naturwissentschaftliche Berichte aus Ungarn (Matematikai és természettudományi közlemények Magyarországról) című folyóiratnak. Forrás: OSZK

1849 Csibi Lőrinc erdőmérnök, főiskolai tanár, a fotogrammetria egyik korai gyakorlati alkalmazója, életét és munkásságát részletesen itt lehet megismerni
1868 Ács Lipót keramikus, festő
1868 Paul Claudel francia költő, író
1881 Sir Alexander Fleming Nobel-díjas skót orvos és bakteriológus, akadémikus, a penicillin felfedezője
1907 Heller László Kossuth-díjas gépészmérnök, akadémikus, a Heller–Forgó-berendezés társfeltalálója
1908 Vajda Lajos festő, a magyar szürrealizmus egyik legnagyobb hatású mestere
1918 Unger Ödön műgyűjtő, a magyarországi múzeumok kiemelkedő támogatója
1923 Szemere Vera színművésznő, érdemes művész
1928 Andy Warhol amerikai képzőművész, a pop art atyja
1933 Pócs Tamás Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, akadémikus
1941 Simonffy András kétszeres József Attila-díjas író
1943 Schulek Ágoston rúdugró, sportvezető, edző
1959 Ködöböcz Gábor József Attila-díjas irodalomtörténész
1963 Fekete Péter Jászai Mari-díjas rendező

Augusztus 6-án halt meg

1221 Szent Domonkos ókasztíliai születésű katolikus prédikátor, a Domonkos-rend megalapítója
1414 Nápolyi László nápolyi király, II. (Kis) Károly Anjou-házi magyar király fia, 1402-ben trónkövetelő Luxemurgi Zsigmonddal szemben
1660 Diego Rodriguez de Silva y Velázquez spanyol festő
1753 Georg Vilhelm Richmann német származású orosz fizikus
1757 Mányoki Ádám festő, ő festette II. Rákóczi Ferenc fejedelem legismertebb arcképét
1837 Pavel Lvovics Silling orosz fizikus, Kelet-kutató, a zongorabillentyűs távíró megalkotója
1849 Bodor Péter székely ezermester, legismertebb műve, a marosvásárhelyi zenélő kút mása a Margitszigeten áll 
1967 Áprily Lajos József Attila-díjas költő, műfordító
1968 Ivar Tengbom svéd építész és szakíró
1993 Káldi Nóra Jászai Mari-díjas színésznő
1969 Theodor Wiesengrund Adorno német filozófus, szociológus, zeneesztéta
1975 Ravasz László református püspök
1978 Szent VI. Pál, a 262. római pápa
1979 Feodor Lynen orvosi Nobel-díjas német biokémikus
1989 Hubert Beuve-Méry francia újságíró, a Le Monde című napilap alapító főszerkesztője 
1994 Domenico Modugno olasz zeneszerző, énekes, legismertebb száma a Volare
1999 Kiss Sándor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész
2001 Jorge Amado brazil író
2008 Jegenyés János Ferenczy Noémi-díjas üvegtervező
2009 Stefán Mihály kohómérnök, akadémikus
2012 Marvin Hamlisch Oscar- és Grammy-díjas amerikai zeneszerző
2014 Bajor Imre színész, humorista
2016 Laux József Bánffy Miklós-díjas rock- és jazzdobos, az Omega együttes alapító tagja
2018 Joel Robuchon francia séf, „az évszázad szakácsa”, a legtöbb Michelin-csillaggal kitüntetett séf

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

A popikon, édesanyjával – a lendvai Warhol-kiállításról

Aki utazgatott már a Kárpát-medencében, az megéli ennek az olvasztótégelynek az ütközőzónáit a társadalmi-kulturális közérzetben. Az országhatárok mentén mindig vibrál valami ki nem mondott feszültség, zavarodottság vagy mélabú. Kivéve a szlovén határt, Lentiből Lendvára menet. Itt béke van.

Andy Warhol legendás Fehér autóbalesete több mint 85 millió dollárért kelt el

Andy Warhol legendás, Fehér autóbaleset című alkotása több mint 85 millió dollárért (33,5 milliárd forint) kelt el egy New York-i árverésen – közölte a Sotheby’s.

Tárlatvezetés az ifjúság múzeumában – Kőbányai János Beat(korszak)regény című könyvéről

Az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet egyik mottója Bella István Az ifjúság múzeuma című verséből idéz, mely szerint „Az volt a jó az ifjúságban, hogy nem tudtam, ez ifjúság”. Kőbányai mindazt, ami a hatvanas–hetvenes években jobbára csak sejtés, legendárium volt, pontosítja, definiálja, felcímkézi. Ahogy a muzeológus is mindent megjelöl a tárlókban, szinopszisokat készít a kiállítandó anyagokhoz, interjúkat rögzít a még élő szereplőkkel.