Augusztus – Kisasszony hava – Nyárutó – Új kenyér hava
Szent Emigdius
Emigdius Ascalum (Ascoli?) püspöke, aki 300 körül élt. A város lakói ősidőktől kezdve patrónusuknak tisztelték. 1703-ban földrengések pusztítottak Itáliában, Ascalumot azonban elkerülték. A lakosság ugyanis három hónapon át böjtölt, imádkozott, vezekelt, hogy az Úr Emigdius érdemeiért vegye oltalmába. Ennek híre menvén, hazánkban is segítségül hívták, így a komáromi földrengés (1763) idejében, de máskor is. Egy barokk fametszeten díszmagyarba öltözött térdelő alakok könyörögnek hozzá:
Dicsőséges Szent Emid, imádkozzál érettünk. Föld romlásbor el-ne hadgy, szóllj Istennél mellettünk.
A S. Congregatio Rituum a gyakori földrengések távoltartása céljából a rozsnyai egyházmegye részére október 15. napjára engedélyezte Emigdius kultuszát és zsolozsmáját (1835). A szent tiszteletének paraszti utókoráról nincs tudomásunk.
Az ENSZ Közgyűlése 1994-ben határozott úgy, hogy augusztus 9-ét A VILÁG BENNSZÜLÖTTEINEK NEMZETKÖZI NAPJÁnak nyilvánítja. 1990-ben a Közgyűlés bejelentette, hogy 1993 a világ bennszülötteinek nemzetközi éve. 1994. december 10-ével kezdetét vette a világ bennszülötteinek évtizede, melynek az volt a célja, hogy segítse a nemzetközi összefogást azoknak a problémáknak a megoldásában, amelyekkel a bennszülötteknek kell szembesülniük az emberi jogok, a környezet, az egészségügy és a nevelés területén.
Vígh Gyula születésnapja – 1889
VÍGH GYULA, (Mindszent, 1889. augusztus 9. – Budapest, 1958. szeptember 25.): geológus, paleontológus, számos magyar város vízellátásának vízföldtani feltérképezője. A budapesti tudományegyetemen 1913-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett földtanból és őslénytanból, és ugyanakkor kinevezték az egyetemre tanársegédnek. 1914-ben a Földtani Intézethez került, és itt munkálkodott 1952-ig időközben igazgató-helyettes volt, majd a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda főgeológusának nevezték ki. Innen ment nyugdíjba 1957-ben. 1936-ban a debreceni tudományegyetemen magántanári képesítést nyert. Élete fő feladatául a mezozoos képződmények kutatását választotta, főleg a Dunántúli-középhegység jura- és triászkori képződményeinek kérdései foglalkoztatták. Jelentősek gyakorlati műszaki földtani kutatásai is; nevéhez fűződik az úrkuti mangán- és a Bagamér környéki vasérckutatás, a veszprémi, szekszárdi, pécsi vízkérdés megoldása.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Bardócz Lajos születésnapja – 1832
Az első magyar nyelvű, találmányokkal foglalkozó könyv szerzőjét, Bardócz Lajost (Szászfalu, 1832. augusztus 9. – Szászfalu, 1898. szeptember 27.) 1859-ben avatták jogi doktorrá Pesten. 1863-ban a kassai jogakadémia magyar történelem és statisztika tanszékére nyert tanári kinevezést, de 1856-ban tüdőbaja miatt fel kellett adnia állását, szülőföldjére vonult vissza. Szakirodalmi tevékenységét tovább folytatta; két jelentős könyvet írt, melyekkel akadémiai pályadíjat nyert a Magyar Hölgyek Alapítványa pályázatán. A felfedezések és találmányok története, különös tekintettel a gőz és a villanyosság alkalmazására és a fényképírás kifejtésére című munkája 1865-ben jelent meg és az első magyar nyelvű könyv, amely találmányokkal és felfedezésekkel foglalkozik. Másik díjnyertes műve A mechanika alapvonalai (1874). Közel száz ismeretterjesztő, technikatörténeti, természettudományi és mezőgazdasági tárgyú írása jelent meg a korabeli folyóiratokban: a Vasárnapi Újságban, a Falusi Gazdában, az Ország Tükrében, a Magyar Néplapban, valamint a Magyar Ember Könyvtára sorozatban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
Augusztus 9-én történt
Ezen a napon született Audrey Tautou francia filmszínésznő, aki az Amélie csodálatos élete (2000) című film címszereplőjeként lett világhírű. 2006-ban Tom Hanks és Jean Reno oldalán láthattuk őt A Da Vinci-kód című alkotásban.
Audrey Tautou. Fotó: Euan Cherry / NurPhoto via AFP
A magyar állatkertek napja – annak emlékére, hogy 1866-ban ezen a napon nyitotta meg kapuit a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A világ őslakosainak nemzetközi napja / a bennszülött népek világnapja – annak emlékére tartják, hogy 1982. augusztus 9-én ült össze először az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó munkacsoportja.
Keresztes Szent Teréz Benedikta (Edith Stein) ünnepe – zsidó származású német filozófus, karmelita apáca, vértanú, Európa társvédőszentje, az árvák és a mártírok védőszentje.
Augusztus 9-én történt
1173 Megkezdték Pisában (Toszkána) a székesegyház tornyának építését. A laza, iszapos talaj miatt hamar megdőlt az épülő harangtorony, amely végül 1360–1370 között készült el. Tizenegy évig tartó rekonstrukció után 2001. december 15-én nyílt meg a turisták előtt.
1500 VI. Sándor pápa arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve azt, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és helyen fontos kötelesség.
1803 Az amerikai Robert Fulton gőzhajója megtette első útját a párizsi Szajnán.
1945 Az amerikaiak Nagaszaki japán városra ledobták a történelem második atombombáját, a veszteség 70 ezer halott volt, és a város összes épülete elpusztult.
1945 Megjelent az Új Ember című katolikus hetilap első száma.
1965 Szingapúr Délkelet-Ázsiában fekvő sziget a 19. század elején került brit befolyás alá, majd 1867-től koronagyarmat volt. 1963-ban Szingapúr csatlakozott Malajziához, de 1965. augusztus 9-én bejelentette kilépését a szövetségből; nemzeti ünnep.
1969 A Charles Manson vezette sátánista szekta tagjai saját otthonában gyilkolták meg Roman Polanski rendező terhes feleségét, Sharon Tate színésznőt és a házban tartózkodó hat embert.
1974 Lemondott Richard Nixon amerikai elnök, miután egyértelművé vált, hogy tudott a Demokrata Párt elleni akcióról (Watergate-ügy), és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt lemondatási eljárás (impeachment) fenyegette.
1991 A komlói Béta-bányában sújtólégrobbanás és bányatűz következtében kilenc ember vesztette életét.
1992 Barcelonában véget ért a 25. nyári olimpia, amelyen a magyar sportolók 11 aranyérmet szereztek.
Augusztus 9-én született
1718 Orczy Lőrinc költő
1795 Dukai Takách Judit, az első magyar írónők egyike, „a magyar Szapphó”
1832 Bardócz Lajos, az első magyar nyelvű, találmányokkal foglalkozó könyv szerzője
1859-ben avatták jogi doktorrá Pesten. 1863-ban a kassai jogakadémia magyar történelem és statisztika tanszékére nyert tanári kinevezést, de 1856-ban tüdőbaja miatt fel kellett adnia állását, szülőföldjére vonult vissza. Szakirodalmi tevékenységét tovább folytatta; két jelentős könyvet írt, melyekkel akadémiai pályadíjat nyert a Magyar Hölgyek Alapítványa pályázatán. A felfedezések és találmányok története, különös tekintettel a gőz és a villanyosság alkalmazására és a fényképírás kifejtésére című munkája 1865-ben jelent meg, és az első magyar nyelvű könyv, amely találmányokkal és felfedezésekkel foglalkozik. Másik díjnyertes műve A mechanika alapvonalai (1874). Közel száz ismeretterjesztő, technikatörténeti, természettudományi és mezőgazdasági tárgyú írása jelent meg a korabeli folyóiratokban: a Vasárnapi Újságban, a Falusi Gazdában, az Ország Tükrében, a Magyar Néplapban, valamint a Magyar Ember Könyvtára sorozatban. Forrás: OSZK
1889 Vígh Gyula geológus, paleontológus, számos magyar város vízellátásának vízföldtani feltérképezője. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1899 Pamela Travers ausztrál–angol írónő, Mary Poppins alakjának megteremtője
1914 Fricsay Ferenc világhírű karmester
1921 Hanák Péter Széchenyi-díjas történész, akadémikus
1924 Aradi Nóra Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Intézetének alapítója
1927 Daniel Keyes amerikai író, a Virágot Algernonnak szerzője
1928 Lukács Ervin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze
1936 Ratkó József József Attila-díjas költő, író
1938 Rodney George Laver ausztrál teniszező, Grand Slam-győztes
1949 Faragó Laura Kossuth-díjas énekművész, népdalénekes, zenepedagógus
1953 Delhusa Gjon popénekes, gitáros, zeneszerző
1953 Jean Tirole Nobel-díjas francia közgazdász
1955 Laár András magyar zenész, humorista
1957 Melanie Griffith Golden Globe-díjas amerikai filmszínésznő
1958 Tatai Erzsébet Németh Lajos-díjas művészettörténész
1963 Whitney Houston hatszoros Grammy-díjas amerikai popénekesnő
1968 Zsávolya Zoltán József Attila-díjas író, esztéta
1976 Audrey Tautou francia filmszínésznő
1984 Pető Péter újságíró, politikai elemző, korábbi nemzetközi labdarúgó-játékvezető
1988 Sándor Péter színművész, énekes
1990 Bill Skarsgård svéd színész
Augusztus 9-én halt meg
1516 Hieronymus Bosch németalföldi festő
1719 Csiba István jezsuita tanár, kiemelkedő természetrajzi munkák szerzője. Ezen a linken további érdekességeket tudhatunk meg róla.
1883 Albert Ferenc, az egri csillagvizsgáló igazgatója. További részletek az OSZK honlapján.
1913 Szinnyei József bibliográfus, akadémikus, a modern tudományos bibliográfiai irodalom megteremtője
1919 Ruggero Leoncavallo olasz zeneszerző, legismertebb műve a Bajazzók című opera
1936 Giménez Malla Boldog Ceferino spanyol hitvalló, az első roma, akit a katolikus egyház boldoggá avatott
1943 Chaim Soutine fehéroroszországi születésű, litván származású francia festő, a francia expresszionizmus egyik legkiválóbb mestere
1962 Hermann Hesse Nobel-díjas német író és költő
1964 Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas gyógypedagógus
1963 Bosnyák Ernő, a vajdasági filmművészet úttörője
1975 Dmitrij Sosztakovics szovjet-orosz zeneszerző
1978 Keresztes Lajos olimpiai bajnok birkózó, edző
1983 Szittya Károly olimpiai bajnok vízilabdázó, edző
1996 Gábori Miklós régész, antropológus. További információk az OSZK honlapján.
1998 Zombory Éva Munkácsy Mihály-díjas tervező grafikus
2000 Harsányi János (John C. Harsanyi) Nobel-díjas magyar–amerikai közgazdász
2013 Bednai Nándor Balázs Béla-díjas rendező
2018 Fábry Pál politikus, diplomata, üzletember, a Joseph Pulitzer-emlékdíj megalapítója
