Barcsay 1.jpg

Kiállítással és díjátadóval nyitja a Barcsay 125 jubileumi évet a Magyar Képzőművészeti Egyetem

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) 2025-ben nagyszabású programsorozattal emlékezik meg Barcsay Jenő születésének 125. évfordulójáról.

A jubileumi eseménysorozat nyitórendezvénye az Hommage à Barcsay Jenő című kiállítás és díjátadó, melyre az egyetem Barcsayról elnevezett kiállítótermében kerül sor január 14-én. A kiállításon megtekinthető a Barcsay Jenő-szoborpályázatra beérkezett huszonhat szobrászhallgató huszonnyolc terve, illetve a megvalósuló, nyertes pályamű, Bárdi Dominik végzős hallgató Fénykapu című alkotása. A szobor különlegessége, hogy áttört, a fényt derengőn áteresztő, nagy méretű alabástromtömbből faragják ki. Bárdi Dominikon kívül díjat kap még Wessel Martin, Sarfenstein Ditta Margit és Tatár-Kiss Virág szobrászhallgató is.

Az Hommage à Barcsay Jenő nyitórendezvényen adják át a Barcsay-díjat is, melynek elnyerésére a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány minden évben pályázatot hirdet. Idén a kuratórium elnökétől, Feledy Balázstól az MKE három egykori hallgatója veheti át a kitüntetést: Dávid Zita festőművész, Kovács Zoltán szobrászművész és Vető Orsolya Lia festőművész.

A Barcsay 125 jubileumi emlékév keretében a Magyar Képzőművészeti Egyetem nagyszabású programsorozatot – kiállításokat, könyvbemutatókat, Barcsay Jenő-tanulmánykötetet, Barcsay két könyvének újbóli kiadását, valamint konferenciát – szervez. Az emlékév kiemelkedő eseménye a Magyar Képzőművészeti Egyetem fő kiállítótermében július 14-én nyíló különleges tárlat, amely Barcsay festményeiből és anatómiai rajzaiból válogat. A kiállítás célja nem a teljes életmű, hanem a főbb alkotói korszakok, témák, motívumok bemutatása, a műfaji sokoldalúság kiemelése. Külön hangsúlyt kapnak a mester kevéssé ismert kései, absztrakt, úgynevezett fekete korszakának művei, valamint a máig alapműnek számító Művészeti anatómia című kötetének eredeti rajzai.

Barcsay Jenő művészi hagyatéka

Barcsay Jenő (1900–1988) a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, az absztrakt-konstruktivista irányzat meghatározó képviselője. Több mint hat évtizedes művészi pályafutása során a legkülönfélébb műfajokban és technikákban alkotott: az alföldi realista festészet hagyományaihoz kötődő portréi, klasszikus vonalvezetésű rézkarcai, expresszív tájképei, letisztult arányrendszerű figurális mozaikjai vagy a pusztán színekből és geometrikus alakzatokból építkező kompozíciói mind-mind a gazdag életmű részei. Barcsay alkotásai a magyar konstruktív törekvések csúcspontját képviselik, egyéni látásmódja ma is inspiráló.

Tanár és tankönyvíró – örök érvényű művészi anatómia

Festői munkássága mellett Barcsay Jenő a Magyar Képzőművészeti Főiskolán is maradandót alkotott: 1945-től három évtizeden keresztül tanított művészeti anatómiát. Az általa kidolgozott módszertan ma is szilárd alapja az anatómia tantárgy oktatásának, amely nemzetközi szinten is komoly vonzerő a művészhallgatók számára. 1953-ban jelent meg Művészeti anatómia című tankönyve, amely azóta is a művészeti oktatás alapvető forrásműve, számos nyelvre lefordították. A kötetet illusztráló ceruzarajzai óriási művészi értékkel bírnak – a munkájáért Barcsay Jenő Kossuth-díjat kapott.

A Barcsay 125 jubileumi emlékév a Magyar Képzőművészeti Egyetem szervezésében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósul meg. Az eseménysorozat megrendezésében az MKE kiemelt partnere a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum és a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány.

Ez is érdekelheti

Április 2-án történt

„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.

A jelen archívuma – három Barcsay-díjas alkotó gondolatai

Hogyan gondolkodnak a fiatal képzőművészek a jövőről, a társadalmi rendszerekről vagy az emlékezetről a digitális korszakban? A 2025-ös Barcsay-díjasok, Agg Lili, Molnár Judit Lilla és Tomecz Dániel körkérdésünkre válaszolva beszélnek aktuális kutatásaikról és alkotói terveikről.

Mi lett volna, ha Nagy László nem a festőállványt dobja az árokba, hanem az íróeszközöket?

Jánosi Zoltán és Kondor-Szilágyi Mária A világ képeiben mi vagyunk című, Nagy László képzőművészeti alkotásait összegyűjtő albumának ünnepi bemutatójára látogathattak el az érdeklődők.

Fényes Adolf, aki színekkel mérte az időt

Fényes Adolf MNG-ben látható kiállításának polgári enteriőrt ábrázoló képén látunk egy órát, de nem tudjuk kivenni a számlapját. Talán minket figyelmeztet: a kamarakiállítás már csak március 15-ig látható.