fbpx

Cenzúrával vádolják a Roald Dahl regényeit átíró brit kiadót

Több irodalmi tekintély is bírálja azt a brit könyvkiadót, amely „a mai olvasóközönséget szem előtt tartva” az új kiadásokban átírta a néhai Roald Dahl gyerekregényeit.

Salman Rushdie indiai születésű brit író is azok között van, akiket feldühít, hogy a testsúlyra, a nemre, a mentális egészségre vagy az emberek bőrszínére utaló egyes részeket megváltoztatták Dahl szövegeiben.

Az 1916-tól 1990-ig élt, norvég származású brit íróra jellemző színes, ám sokszor meghökkentő fogalmazás helyenként eltűnik olyan ismert regényeiből is, mint a Karcsi és a csokoládégyár vagy a Matilda három csodája. Dahl gyerekregényeinek nagy-britanniai kiadója, a Puffin Books szerint ezáltal elfogadhatóbbak lesznek a szövegek a mai olvasóknak. Arról, hogy

a Penguin Random House leányvállalata átírt bizonyos jelzőket,

először a Daily Telegraph című brit lap számolt be.

Az először 1964-ben megjelent Karcsi és a csokoládégyárban például a zabálógép August Gloop már nem irdatlanul kövér, hanem csak irdatlanul nagy. Ebben a regényben August Gloop játssza a Dahlnál rendszeresen visszatérő gonosz felnőttet. Az 1970-es években megjelent Fantasztikus Róka úr című regényben az ijesztő nagy traktorok jellemzői közül a Puffin Books kihúzta a feketét, azok már „csak” kegyetlen kinézetű, gyilkos szörnyetegek.

„Bár Roald Dahl nem volt egy angyal, azért abszurd ez a fajta cenzúra” – írta a Twitteren a Booker-díjas Salman Rushdie. „Szégyellheti magát a Puffin Books és az író hagyatékának kezelője”– tette hozzá.

A Roald Dahl Story Company ugyanis közölte: a szövegmódosításokat a Puffin velük együttműködve hajtotta végre, mert azt akarták, hogy Dahl „rendkívüli történeteit és karaktereit ma is élvezze minden gyerek”.

A Dahl-regények szövegének megváltoztatása is része, talán a legutóbbi epizódja a kulturális érzékenységről szóló, napjainkban folyó vitának. A kulturális érzékenység szószólói a kulturális, az etnikai és a nemi sztereotípiáktól akarják óvni a gyerekeket az irodalomban és általában a médiában. Törekvéseik bírálói azonban azt mondják: az alkotói zsenialitást teszik tönkre, valamint a világ szikár valóságát próbálják elrejteni a gyerekek szeme elől, ha a 21. századi érzékenységhez akarják igazítani a művek szövegét.

A cég hozzátette: a módosítások „nem jelentősek, és nagyon átgondoltan” végezték el őket,

a munkába bevonták a 2013-ban megalakult, Inclusive Minds nevű közösséget, amelynek célja, hogy a gyerekirodalom befogadó, sokszínű, az emberek egyenlőségét szem előtt tartó legyen. „Régen írt művek új kiadásai esetében nem szokatlan a szöveg modernizálása, amellett, hogy változhat a könyv egész szerkezete, borítója is. A vezérelvünk az volt, hogy a cselekmény, a karakterek és Dahl meghökkentő tiszteletlensége ne változzon meg” – írta a Roald Dahl Story Company. A Puffin Books egyelőre nem válaszolt a lap kérdéseire.

Suzanne Nossel, az emberi jogok és az alkotás szabadságáért küzdő PEN America nonfprofit szervezet vezetője azt írta a Twitteren:

„Ha elkezdjük kijavítgatni a vélt sértéseket ahelyett, hogy hagynánk az olvasót a műveket eredeti formájukban befogadni, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy eltorzítjuk nagy írók műveit, és elhomályosítjuk a tükröt, amelyet az irodalom a társadalom elé állít.”

Laura Hackett, a Sunday Times című brit vasárnapi újság helyettes irodalmi szerkesztője, aki már gyerekkorában Roald Dahl rajongója volt, sokkal személyeseben reagált: „A Puffin szerkesztői szégyellhetik magukat amiatt a kontár munka miatt, amelyet a brit gyermekirodalom legkiválóbbjaihoz tartozó műveken végeztek el. Én ezért megtartom magamnak a régi Dahl-kiadásokat, hogy majd a gyerekeim élvezhessék az eredeti, illetlen, furcsa jelzőket tartalmazó szövegeket.”

Nyitókép: Joanna Lumley és Miriam Margolyes a James és az óriásbarack című filmben. Fotó: 7e Art / Walt Disney Pictures / Photo12 via AFP

A rovat további cikkei