000_ARP1804258_16.jpg

Csaknem egymillió eurót fizettek Tintin-képregényekért

Több mint 191 ezer euróért (76,9 millió forint) kelt el a Tintin Amerikában című képregény egyik példánya, amelyet volt tanárának dedikált 1933-ban az alkotó, a Hergé művésznéven ismert Georges Rémi.

A Le Vingtième Siecle belga hetilap gyerekmellékletében, a Le Petit Vingtième-ben 1932-ben megjelent lapokat Hergé 1933-ban dedikálta egy bizonyos Charles Helsen atyának, aki a brüsszeli Szent Bonifác Intézet – ahol a szerző öt évig diákoskodott – cserkészcsapatának volt az egyik tanítója.

„Helsen atyának, az irányítása alatt töltött szép évek emlékére, kalandkeresés közben a Sonian erdőben, az Alpokban és a Pireneusokban... Egyébként Tintin is én vagyok, aki szintén végigment volna ezen az úton...” – írta Hergé.

A példány mostanáig egy bolíviai gyáros leszármazottja, a képregényeket 30 éven át gyűjtő Felipe Ortiz-Patino birtokában volt, aki nemrég döntött az elárverezés mellett. A 75, aukcióra bocsátott képregényből 48 kelt el, köztük a Tintin Kongóban 1931-ben kiadott és Hergé által szintén aláírt példánya, amelyet 101 944 euróért (41 millió forint) vásároltak meg – jelentette a Belga hírügynökség a Tajan francia aukciósház bejelentésére hivatkozva.

Az eladott Tintinekből összesen több mint 934 ezer euró (376 millió forint) folyt be. Tintin az egyik leginkább keresett képregényhős az aukciósházak árverésein világszerte; 2021-ben a Kék Lótusz egyik rajza, amely végül nem került bele a képregény 1936-ban kiadott változatába, rekordáron, több mint 3,1 millió euróért (1,2 milliárd forint) kelt el.

Ez is érdekelheti

Bármi lehet híd az olvasáshoz

Németh Vladimirral és Holló-Vaskó Péterrel beszélgettünk arról, lehet-e a képregény híd az olvasáshoz, miért külön világ a manga, és milyen jelentősége van a képi világnak egy ilyen kiadványnál.

Dr. Maksa Gyula: A képregény önálló olvasási forma

Dr. Maksa Gyulával beszélgettünk arról, hol tart ma a magyar képregény, mitől több puszta gyerekműfajnál és hogyan válhat a könyvtárak, olvasók és alkotók közös ügyévé.

Dr. Frank Zita: A képregény valódi alternatíva a képernyő helyett

Dr. Frank Zitával beszélgettünk arról, hogyan működik ma egy képregénykiadó Magyarországon, milyen készségeket fejleszt, és miért lehet a képregény valódi alternatíva a képernyők világában.

Hírmozaik – május 3.

Egész napos programsorozat a Manga – Hokuszai – Manga kiállításhoz kapcsolódóan, kétszázadik közgyűlésére készül az MTA, mesterséges intelligenciával készült Molière-darabot mutatnak be – hírösszefoglalónk.