thumbnail_240603-Verskert-PI-MJ_20_16.jpg

Debrecenben már a padok is Térey-verset mondanak

Tizenegy „mesélő” és öt „verselő” padot adtak át Debrecenben az elmúlt hónapban. Ezzel összesen tizenhat padra került fel egy-egy QR-kódokkal ellátott kis táblácska, amely meseírók, debreceni kötődésű költők műveihez vezetnek el.

A Liget téren és a Libakertben Benedek Elek, Kányádi Sándor, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Szabó Magda és Zelk Zoltán meséi közül választhatnak a pihenők, az Arany János tér parkjában Arany János és Petőfi Sándor, míg a Borsos-villa zöldövezetében Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Térey János verseit olvashatják. 

A Libakerttől a Vénkertig vezető sétálóúton több sportpálya és játszótér található, az árnyat nyújtó fák között sétálni sem utolsó, így a táblák olyan helyre kerültek, ahol a sport és a kultúra találkozni tud – sorolja a kultura.hu olvasói számára  Debrecenben tanuló kollégánk, Szilágyi Szilvia.

Az  UNESCO Irodalom Városa címét viselő lengyelországi Krakkóban több ilyen táblával ellátott paddal találkozhatunk  a köztereken – mondta  az ötlet forrásáról Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármester. A QR-kódokkal ellátott padok debreceni kihelyezése  a városvezetés  és a Mozdulj, Debrecen! mozgalom közös kezdeményezése.

A mesélő és verselő köztéri padok mellett a belvárosi Ady parkban szabadtéri könyvespolcon választhatnak és cserélhetnek egymás között olvasnivalót, a Déri téren, a Merengő-szobor mellett pedig egy interaktív installáció, a Verskert található.

Az installáció három éve született meg, a bezárkózás, a pandémia időszakában abból a célból, hogy a debreceniek versek útján üzenhessenek egymásnak.

Ez is érdekelheti

A komatáltól a playlistig: hogyan hagy nyomot a barátság?

Bár elsősorban lelki-szellemi kötelék, a barátságnak legtöbbször tárgyi „bizonyítékai” is vannak. A baráti ajándékozás, a kapcsolódást fizikailag is megörökítő emléktárgyak gazdag története a komatálaktól egészen a digitális relikviákig vezet.

Március 2-án történt

„Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani” – fogalmazta a 2019. március 2-án elhunyt Artisjus-díjas táncdalénekes, előadóművész, humorista, showman, Koós János. A székely családban született művészt a Micsoda nagyszerű dolog című dal tette országosan ismertté, később pedig olyan örökzöld slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Járom az utam, az Ami szívemen, a számon, a Paprika twist, a Kit érdekel, a Barátok nélkül, az Annyi ember él a Földön és a Kislány a zongoránál.

Hadifogságba esett, börtönben ült és segédmunkásként is dolgozott a finom irónia nagymestere

Száz éve, 1926. január 26-án született Mensáros László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, aki nemcsak feledhetetlen színpadi alakításaival és filmjeivel, hanem versmondásával és önálló estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.

Milyen klasszikusokat olvassunk újra még idén?

Gyerekhősök, belső számvetések, morális zsákutcák és túlélési történetek – ezekről lesz most szó – a grundtól a Hargitáig, a Senki szigetétől egy stockholmi kórteremig.