thumbnail_240603-Verskert-PI-MJ_20_16.jpg

Debrecenben már a padok is Térey-verset mondanak

Tizenegy „mesélő” és öt „verselő” padot adtak át Debrecenben az elmúlt hónapban. Ezzel összesen tizenhat padra került fel egy-egy QR-kódokkal ellátott kis táblácska, amely meseírók, debreceni kötődésű költők műveihez vezetnek el.

A Liget téren és a Libakertben Benedek Elek, Kányádi Sándor, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Szabó Magda és Zelk Zoltán meséi közül választhatnak a pihenők, az Arany János tér parkjában Arany János és Petőfi Sándor, míg a Borsos-villa zöldövezetében Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Térey János verseit olvashatják. 

A Libakerttől a Vénkertig vezető sétálóúton több sportpálya és játszótér található, az árnyat nyújtó fák között sétálni sem utolsó, így a táblák olyan helyre kerültek, ahol a sport és a kultúra találkozni tud – sorolja a kultura.hu olvasói számára  Debrecenben tanuló kollégánk, Szilágyi Szilvia.

Az  UNESCO Irodalom Városa címét viselő lengyelországi Krakkóban több ilyen táblával ellátott paddal találkozhatunk  a köztereken – mondta  az ötlet forrásáról Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármester. A QR-kódokkal ellátott padok debreceni kihelyezése  a városvezetés  és a Mozdulj, Debrecen! mozgalom közös kezdeményezése.

A mesélő és verselő köztéri padok mellett a belvárosi Ady parkban szabadtéri könyvespolcon választhatnak és cserélhetnek egymás között olvasnivalót, a Déri téren, a Merengő-szobor mellett pedig egy interaktív installáció, a Verskert található.

Az installáció három éve született meg, a bezárkózás, a pandémia időszakában abból a célból, hogy a debreceniek versek útján üzenhessenek egymásnak.

Ez is érdekelheti

A magyar népmese az Üveghegyen innen és a székelyföldi Kisbaconon túl

Egyszer volt, hol nem volt a magyar népmese, és annyit vándorolt, míg a mesekönyvekbe került. Ha tudni szeretnénk, miért lett szeptember 30. a magyar népmese napja, akkor nem kell átkelnünk az Óperenciás-tengeren, elég elmennünk a székelyföldi Kisbaconba, ahol Benedek Elek született 1859. szeptember 30-án.

Szeptember 30-án történt

„Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni… Ezért aztán állandó jelleggel boldogtalan vagyok. Mert nem hiszek igazán a sikerben sem: nagyon sokszor úgy gondolom, nem érdemlem meg a tapsot” – nyilatkozta első filmszerepe után az 1929. szeptember 30-án született – és 1982-ben elhunyt – operaénekesnő, színésznő, Házy Erzsébet. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művésznő a Magyar Rádió énekkarában kezdte pályáját, majd 1951-ben debütált az Operaházban, ahol legnagyobb sikerét a Manon Lescaut címszereplőjeként aratta, Ilosfalvy Róbert partnereként.

Petőfi és Arany levelezésétől Faludy 20. századáig – Szeptemberi irodalmi programajánló

A nyár végével, az ősz kezdetével egyre több helyen tartanak különféle irodalmi rendezvényeket, illetve olyan fesztiválokat, ahol irodalmi vonatkozású programok is vannak. Ezekből állítottunk össze egy csokorra valót, melyben a verses-zenés est éppúgy helyet kapott, mint az összművészeti produkció vagy a koncertszínházi előadás.

Egy igényes nyelvet használó műfordítónak szinten aluli a mesterséges intelligencia

A műfordító és a szinkronszínész munkájának láthatatlan alkotói folyamatait járja körül az Irodalmi Szigliget összművészeti fesztivál Magyar hangja című programja augusztus 22-én a Szigligeti Alkotóházban. Lanczkor Gábor író, költő, műfordítóval, az 1749 Online Világirodalmi Magazin főszerkesztőjével beszélgettünk, aki a fesztiválon Für Anikó színművésszel és szinkronszínésszel együtt Molnár Viola Anna újságíró, szerkesztő, műsorvezető vendége lesz majd a színpadon.