thumbnail_240603-Verskert-PI-MJ_20_16.jpg

Debrecenben már a padok is Térey-verset mondanak

Tizenegy „mesélő” és öt „verselő” padot adtak át Debrecenben az elmúlt hónapban. Ezzel összesen tizenhat padra került fel egy-egy QR-kódokkal ellátott kis táblácska, amely meseírók, debreceni kötődésű költők műveihez vezetnek el.

A Liget téren és a Libakertben Benedek Elek, Kányádi Sándor, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Szabó Magda és Zelk Zoltán meséi közül választhatnak a pihenők, az Arany János tér parkjában Arany János és Petőfi Sándor, míg a Borsos-villa zöldövezetében Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Térey János verseit olvashatják. 

A Libakerttől a Vénkertig vezető sétálóúton több sportpálya és játszótér található, az árnyat nyújtó fák között sétálni sem utolsó, így a táblák olyan helyre kerültek, ahol a sport és a kultúra találkozni tud – sorolja a kultura.hu olvasói számára  Debrecenben tanuló kollégánk, Szilágyi Szilvia.

Az  UNESCO Irodalom Városa címét viselő lengyelországi Krakkóban több ilyen táblával ellátott paddal találkozhatunk  a köztereken – mondta  az ötlet forrásáról Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármester. A QR-kódokkal ellátott padok debreceni kihelyezése  a városvezetés  és a Mozdulj, Debrecen! mozgalom közös kezdeményezése.

A mesélő és verselő köztéri padok mellett a belvárosi Ady parkban szabadtéri könyvespolcon választhatnak és cserélhetnek egymás között olvasnivalót, a Déri téren, a Merengő-szobor mellett pedig egy interaktív installáció, a Verskert található.

Az installáció három éve született meg, a bezárkózás, a pandémia időszakában abból a célból, hogy a debreceniek versek útján üzenhessenek egymásnak.

Ez is érdekelheti

Cream-dalokkal kezdte zenei pályafutását a gyerekek és a családok kedvenc muzsikusa

Október 28-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Gryllus Vilmos zenész, előadóművész, zeneszerző, a kétszeres Kossuth-díjas Kaláka együttes tagja, mindemellett számos önálló nagylemez, dalgyűjtemény, daloskönyv, zenélő könyv és mesefilmzene szerzője.

Október 22-én történt

„Színház mindig volt, van és lesz. Az élőszó és az élő megjelenés ereje az mindennél erősebb” – fogalmazta a ma hetvenhatodik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színész, színházigazgató, zeneszerző, Mikó István, akit többek között a Thália Színház, a Soproni Petőfi Színház, az Operettszínház, a Turay Ida Színház és a szolnoki Szigligeti Színház előadásaiban, illetve az Egészséges erotika, a Lakótelepi mítoszok és a Hagyjátok Robinsont! című filmekben láthattunk. Mindemellett ismert szinkronszínész, valamint a Mindhalálig Beatles együttes tagja.

A magyar népmese az Üveghegyen innen és a székelyföldi Kisbaconon túl

Egyszer volt, hol nem volt a magyar népmese, és annyit vándorolt, míg a mesekönyvekbe került. Ha tudni szeretnénk, miért lett szeptember 30. a magyar népmese napja, akkor nem kell átkelnünk az Óperenciás-tengeren, elég elmennünk a székelyföldi Kisbaconba, ahol Benedek Elek született 1859. szeptember 30-án.

Szeptember 30-án történt

„Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni… Ezért aztán állandó jelleggel boldogtalan vagyok. Mert nem hiszek igazán a sikerben sem: nagyon sokszor úgy gondolom, nem érdemlem meg a tapsot” – nyilatkozta első filmszerepe után az 1929. szeptember 30-án született – és 1982-ben elhunyt – operaénekesnő, színésznő, Házy Erzsébet. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művésznő a Magyar Rádió énekkarában kezdte pályáját, majd 1951-ben debütált az Operaházban, ahol legnagyobb sikerét a Manon Lescaut címszereplőjeként aratta, Ilosfalvy Róbert partnereként.