Egész Budapesten legyen fesztivál!

Idén 26. alkalommal rendezik meg a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivált, amely évről évre a Müpa és a BFTK együttműködésében valósul meg, és már a régió egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb összművészeti fesztiváljává vált. Mi a fesztivál sikerének titka?

Minden fesztiválnál cél, hogy minél gazdagabb és szélesebb horizonton kínáljon választékot a közönség számára. Küldetés és egyben felelősség is, hogy izgalmas koncepciókat találjunk a fesztiválhoz, és a megfelelő módszerekkel érjük el a célcsoportunkat. A CAFe Budapest kedvéért a kortárs művészet világsztárjai jönnek el hozzánk, többek produkciója kapcsán nagy érdeklődést tudunk felkelteni, és komoly közönségsikereket érünk el. Emellett küldetésünk, hogy megmutassuk azokat az alkotásokat, amelyek még nem részesültek megfelelő publicitásban, vagy nem kaptak elegendő teret arra, hogy bemutatkozzanak. Itt a legfiatalabbakra gondolok vagy olyan új irányokra, művekre, amelyeknek helye lesz a legnagyobbak között. Szívügyemnek tartom, hogy megfelelő szűrővel megtaláljuk az ígéretes fiatalokat, és lehetőségeket adjunk nekik új produkciók készítésére, kreatív platformot és perspektívát teremtünk, ez fontos része a missziónknak. Ez felelősség és nagyon szép kihívás.

Fontos küldetésük a fiatalok felkarolásán túl, hogy a kortárs művészetet is felemeljék az őt megillető helyre. Mennyire van piacuk ma a kortársaknak Magyarországon?

A kortárs művészet fő rendezőelvként jelenik meg a fesztivál koncepciójában, ezért is került bele a négy évvel ezelőtt a megújult nevünkbe (Contemporary Arts Festival Budapest) a kortárs szó, amelyet azonban elég tágan értelmezünk, műfajok és generációk tekintetében is, hiszen korunk víziója folyamatosan jelen van a körülöttünk lévő világban, az építészetben, ha a kezünkbe veszünk egy könyvet, egy magazint, vagy ha kinézünk az utcára. Annyira felgyorsult a világ, hogy igényli az azonnali reakciót bármilyen épp zajló világjelenségre, amelyre akár egy kortárs szöveg vagy a kortárs táncművészet is alkalmas lehet. Még mindig sokakat riaszt azonban a kortárs szó: akár képzőművészetről, zenéről vagy irodalomról beszélünk, az emberek hátralépnek egyet, ha meghallják a kortárs kifejezést. A mi feladatunk, hogy élménnyé tegyük a találkozást a kortárs művészettel, mi olyan pillanatokat teremtünk, amelyekben mindenki átélheti, hogy ez a jelen művészete és ennél nincs izgalmasabb.

Milyen változások tapasztalhatók a közönség összetételében az elmúlt években?

A tendencia párhuzamba állítható azzal, hogy van egy jól megfigyelhető trend, amely látszik a közönség átalakulásán, bővülésén is: a fesztiválkedvelők egyre nyitottabbá válnak a formabontó megoldásokra és élményekre. Az utóbbi években a népszerű nemzetközi sztárok meghívásával nagyobb tömegekhez jutottunk el, melléjük sorakoztatjuk fel az itthon talán még kevésbé ismert, fiatalabb alkotókat, hiszen a CAFe Budapest lényegi küldetésének tekinti, hogy ráirányítsa a figyelmet az új generációra, az új formákra és erősítse a nézőkben, hogy milyen fontos a felfedezés élménye.

Mitől lesz a CAFe Budapest ?városfesztivál??

Budapest nagyon dinamikusan él, bármelyik szomszédos nagyvárossal felveszi a versenyt színházak, galériák, zenekarok, alternatív helyszínek tekintetében. Rengeteg program van nap mint nap a városban, ehhez az alapvetően is pezsgő városi élethez csatlakozik a fesztivál a saját eseményeivel. Budapest fizikai adottságait használjuk ki a különböző tematikus városi sétákkal, és különleges köztéri programokkal, legyen az egy helyszínspecifikus táncelőadás vagy épületfestés. Szeretnénk erősebbre fűzni a nézők a kapcsolatát a várossal, ennek az egyik legszebb példája a 100 szóban Budapest: rövid budapesti történetekkel pályázhatnak az emberek és csodásabbnál csodásabb sztorikat lehet olvasni a városról, amelyben élünk. Jó látni, hogy a közönség a CAFe Budapest idején belakja a teljes várost, hiszen a fesztivál keretében főváros legfontosabb intézményei és játszóhelyei fognak össze és gondolkodnak együtt ? a kis kiállítóterektől a legfontosabb fővárosi színházakig és koncerttermekig. Ebből áll össze az igazi CAFe Budapest-élmény. Eközben természetesen a köztereken is megjelenik a fesztivál különböző arculati elemekkel, plakátokkal, különleges köztéri eseményekkel, így egy igazán széles réteg találkozhat a fesztivállal.

Milyen fókuszpontok köré szerveződik idén a fesztivál?

Bartók Béla munkássága és mai értelmezése a CAFe Budapest visszatérő témája. Idén az évforduló kapcsán másik zenei legendánk, Kodály Zoltán munkásságának ihlető erejét is bekapcsoljuk, vendégországként pedig az izraeli művészet és kultúra áll a középpontban. A témák, a fókuszpontok megtalálása mindig organikusan alakul, Káel Csabával, az operatív testület elnökével közös gondolkodás eredménye: kézenfekvő, hogy a városunkban kik azok az emblematikus alakok, akikről beszélnünk kell, a CAFe Budapest keretében mindig arra vagyunk kíváncsiak, hogy minként reflektálnak ezekre az ikonikus életművekre a kortárs művészeink.

Miért fontos a műfaji határátlépő produkciók jelenléte a CAFe Budapest programkínálatában?

Ma már ritkaságnak számít a tisztán egy műfajba sorolható kortárs alkotás, hiszen a különböző alkotócsoportok és műfajok inspirálják egymást. A színházi szcénában a képzőművészet és az irodalom jelenléte egyaránt fontos: sokszor közösen születnek produkciók. A CAFe Budapest során például az Élőkép Színház Pirosruhások című produkciója közterületeken kelt életre női szobrokat. A kortárs galériákban a képzőművészet mellett kísérőként pedig rendszeresen megjelenik a mozgás és a zene. A Fugában a textiltervezők kiállítása, a Texhibition keretében a Góbi Rita Társulat Textil?Tér?Tánc című kortárs táncelőadásának bemutatójára kerül sor.

Kik a személyes kedvencei az idei fesztiválon?

Izgatottan várom Frenák Pál HIR-O premierjét, amit a Szerelmem, Hiroshima című gyönyörű film inspirált, és a Bozsik Yvette Társulat Kodály?Ligeti estje is különleges darabnak ígérkezik, mindkettő a Müpa Fesztivál Színházában látható majd. A táncbemutatókon túl közel áll hozzám a Mini-Fesztivál, mert ritkán játszott magyar műveket mutatnak be. Selmeczi György új bemutatójára is kíváncsi vagyok: zenéje és rendezései mindig erős üzeneteket hordoznak, most is különleges témát választott a Szent László-legendárium feldolgozásával. Korábban dolgoztam a Kolozsvári Magyar Operával, elismerésre méltó a teljesítményük: nehéz körülmények közt kiváló előadóművészeket karoltak fel, akik azóta is kiemelkedően helyt állnak világszerte.

Mi a legnagyobb kihívás a fesztivál szervezésekor?

Az új kommunikációs felületek megtalálása mindenképp szép és nagy feladat: ma már egy fiatalt nem feltétlenül a plakátokon és a rádión keresztül tudunk elérni, hanem az okostelefonján értesül minden információról, tehát nekünk is ehhez kell felzárkóznunk. A fiatalokban sok gátlás és ellenérzés lehet a kortárs művészettel szemben: mi szeretnénk megcáfolni azokat az elképzeléseket, hogy a galériák unalmasak vagy a koncerteken kizárólag idős emberek ülhetnek frakkban és komoly tekintettel. A programunk pontosan ezeket a sztereotípiákat írja felül és ez jól láthatóan működik. Oda megyünk, ahol a fiatal közönség kényelmesen érzi magát és megmutatjuk, hogy igen is lehet izgalmas a kortárs művészet, éppen ezért számít központi helyszínnek az A38 Hajó, az Akvárium Klub vagy idén például a Kuplung romkocsma. Izgalmas új helyszíneink is vannak: a Liszt Ferenc repülőtér egyes terminálján nagykoncertet tartunk, a 100 szóban Budapest című kiállítást pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba vittük.

Mit szeretnének elérni a következő években a fesztivállal? Hogy alakul a CAFe Budapest jövője?

Évről évre szeretnénk megújulni, felülmúlni önmagunkat. Szeretném, ha folytatódna az, amit elkezdtünk, fontosnak tartom, hogy Budapest mind a huszonhárom kerületében legyen fesztivál ? akár egy művelődési házban, kisebb galériákban vagy színházakban is. Odafigyelünk arra, hogy mi történik a városban, milyen igények lépnek fel, és hol lelhetők fel a kincsek, amelyeket még nem sikerült felfedezni, és ezeket megpróbáljuk a jövőben is felemelni és megmutatni a közönségnek.

Szakszon Réka