A Néprajzi Múzeumban látható Shipibo-konibo. Népem portréi című sorozatának szabadtéri és műtermi felvételein a környező települések és Pucallpa városának lakosait örökítette meg, ahol maga is felnőtt. Díaz tudatosan eltávolodik az amazóniai indiánok sztereotip ábrázolásától, és a közösség tagjaként, belülről igyekszik újraalkotni a róluk és kultúrájukról kialakított képet. Munkája egyben tisztelgés a shipibo-konibo ősök és a perui fotográfia úttörői: Martín Chambi és a Vargas fivérek emléke előtt.
Külön érdekesség, hogy a perui kiállítással párhuzamosan a Néprajzi Múzeumban egy másik dél-amerikai művész kiállítása is megtekinthető. Az Indiánok. Lelkek. Túlélők, Claudia Andujar fotókiállításán 124 fotográfia, nagy méretű analóg nagyítások és digitális nyomatok, illetve a további vetített képanyag egyedi megvilágításban tárják a látogató elé a nemzetközileg is kimagasló életmű egy fontos szeletét. A látogató eljuthat a kronologikus felépítésű kiállításon a magyar származású művész Brazíliába érkezést követő magazinfotós időszaktól és kísérletezésektől az évtizedeken át a janomami indiánok között készített művészi és aktivista képekig, majd az életmű időskori feldolgozásáig. A tárlat az amazóniai esőerdők világáról is megrázó üzenetet hordoz.
Az etnográfiai fényképezés, a terepmunka kerül fókuszba az Együtt. Inaktelki képek 2000–2002 című időszaki fotókiállításon, amely egy kalotaszegi falu életét, a falut működtető közösségi kapcsolatokat mutatja be. Winter Erzsébet, a Néprajzi Múzeum fotográfusa dokumentációs céllal nagyjából ezer diapozitívot készített a településen. Ebből válogatva olyan kurátori konstrukció jött létre, amely elsősorban a hétköznapi életre, a közösséget fenntartó és működtető kapcsolatokra, az egyén és közösség viszonyára, a közösségi normákra és szabályokra koncentrál.
Továbbra is látogatható a Néprajzi Múzeumban az Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek című kiállítás, melynek középpontjában a cigány közösségekben „álruhában járó” legendás kutató, a „szőke cigány”, azaz Erdős Kamill (1924-1962) etnográfus, nyelvész alig ismert fényképei, a kevésbé kutatott kézirataiból, magnószalagjaiból kibomló történetei állnak. A tárlat (amelyről itt írtunk) a budapesti helyszín mellett utazó változata Tiszakeszi után április 30-tól május 7-ig Bajóton lesz látható a Petőfi Kulturális Program részeként.
A Néprajzi Múzeum az online tereiben is fókuszál arra, hogy a fényképgyűjteményei hozzáférhetőek legyenek. A két éve indult Etnofotó, a Néprajzi Múzeum fotó- és filmblogja rendszeresen frissül olyan fénykép-válogatásokkal, rövid cikkekkel, tanulmányokkal, izgalmas képekkel, amelyek a múzeum Fényképtárának és Mozgóképtárának anyagait, az ahhoz kapcsolódó kutatási eredményeket teszi elérhetővé és érthetővé az érdeklődők számára. Emellett a blog más hazai és külföldi vizuális gyűjtemények, kutatók és kortárs művészek néprajzi, antropológiai témájú anyagainak bemutatkozására is törekszik. Az elmúlt két esztendő során 93 bejegyzés került fel az oldalra, és 65 566 látogatót regisztrált a felületen.
