A szoknyás harangláb, a legbátrabb falu és a tökös-mákos rétes – Egy nap az Őrségben és környékén
Az Őrség hazánk egyik legszebb és legkülönlegesebb vidéke, mert egyszerre őrzi a középkori településszerkezetet, a népi építészetet, az érintetlen erdőket és a gasztronómiai hagyományokat. A nagyrészt Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található tájegység jelentős részét az Őrségi Nemzeti Park védi, a „fővárosa” pedig Őriszentpéter. Íme, néhány látnivaló, amit feltétlenül érdemes az Őrségben felkeresni.
Őriszentpéter, az Őrség fővárosa
Ahogy az Őrség neve a honfoglaló magyarok által az ország nyugati kapujának védelmére ide telepített őrállóktól eredeztethető, úgy a tájegység központjának, Őriszentpéternek a neve is ide vezethető vissza. Bár az Őrség fővárosának is nevezik, az 1280 óta jegyzett és 2005-ben városi rangot kapott település valójában hazánk egyik legkisebb, alig több mint ezres lélekszámú városa. Kirándulásunkat mégis érdemes ebben a Zala-parti, szeres elrendezésű, azaz kilenc, egykor önálló szer együtteséből összeállt kisvárosban kezdeni, hiszen a helyi látnivalók – például az Őrség Múzeum és az Árpád-kori katolikus templom – mellett az Őrségi Nemzeti Park központja is itt található.
A pankaszi szoknyás haranglábtól a magyarszombatfai fazekasházig
Őriszentpéter mellett még közel húsz település van az Őrségben. Ezek között a többnyire apró falvak között nincsenek igazán nagy távolságok, így kerékpáron és esetenként gyalogosan is megközelíthetők. A mindössze 370 lakosú Pankaszt elsősorban az 1755-ben épült, alul sátorszerű, zsúpfedeles „szoknyája” miatt szoknyás haranglábnak is nevezett pankaszi harangláb miatt érdemes felkeresnünk. A helyi fazekasság központjának számító Magyarszombatfán az Őrségi Kerámia Látogatóközpontban megismerkedhetünk a gerencsérek, azaz az őrségi fazekasok és a magyarszombatfai kerámiagyár történetével, utána pedig következhet a műemlék fazekasház, az udvarán cserépégető kemencével. Magyarszombatfa jellegzetessége még, hogy az Őrség legtöbb településétől eltérően nem szeres, hanem utcás elrendezésű faluképet mutat.
Velemér középkori freskói és Kercaszomor, a legbátrabb falu
Az alig több mint 70 lakosú Velemér legismertebb műemléke a Papréten emelkedő egyhajós, nyugati tornyos, késő román, kora gótikus stílusban épült Szentháromság-templom. Építésének ideje az 1200-as évek végére tehető, freskóit Aquila János festette 1378-ban. A templomot azonban nemcsak ezek a freskók teszik különlegessé, hanem az ablakok fényjátéka is, mivel a festők leleményességének köszönhetően a keskeny ablakokon beáramló fény a különféle jeles napokon az adott naphoz kötődő képekre vetül. Kercaszomornak is vannak természeti kincsei, 18. századi református temploma, haranglábja és tanösvénye, mégis a leginkább arról nevezetes, hogy az itteni lakosság 1920 augusztusában a kercai helyőrség katonáival együtt elűzte a megszálló szerb-horvát-szlovén katonákat, így 2008-tól a Communitas Fortissima, vagyis a Legbátrabb Falu címet viselheti.
Szalafő és Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes
A Zala folyóról elnevezett Szalafőn kiválóan megfigyelhető a honfoglalás kori szeres településszerkezet, ugyanis az alig több mint kétszáz lelkes községet hét különálló dombra épült szer alkotja, úgymint Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. Ez utóbbin található a híres Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes, ahol egy falumúzeumban tekinthetjük meg a népi építészet jellegzetes helyi emlékeit, az eredeti zsúpfedeles portákat és pajtákat, a kerített házakat, illeve az egykor éléskamraként és vetőmagtárolóként is használt kástukat.
Az Őrségi Nemzeti Park és a szőcei tőzegmohás láprét
Az Őrségi Nemzeti Park hazánk egyik legváltozatosabb nemzeti parkja, mozaikos erdőkkel, kaszálókkal, láprétekkel és patakvölgyekkel. Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből hozták létre 2002-ben, magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Területén több mint egy tucat tanösvény és számos jelzett túraútvonal található. A nemzeti park egyik legismertebb, fokozottan védett része a szőcei tőzegmohás láprét, amelynek páratlan növényvilágát pallós tanösvényen sétálva tekinthetjük meg, míg a Lápok Háza interaktív természetismereti kiállításán elméleti tudásanyaggal is kiegészíthetjük a látottakat.
Horgászbot és fürdőruha
A fürdőzéshez és a horgászáshoz sem kell messzire mennünk, mert a közelben található az Őrség egyik legkedveltebb nyaralóhelye, a Vadása-tó. A két tóból álló, erdővel övezett mesterséges tóegyüttest a Vadása-patak felduzzasztásával hozták létre. A kedvelt üdülő- és horgászhely egy három kilométeres sétával gyalog is körbejárható a Rókalyuk turistaösvény tábláit követve. Nem kell lejárni a lábunkat a gazdag és változatos halállományú Borostyán-tóig sem, ahol kiépített strand, strandröplabda- és strandfocipálya, fitneszpark, illetve kajak-, kenu- és vízibickli-kölcsönzési lehetőség áll rendelkezésünkre.
Három ország határán
Három ország – Magyarország, Ausztria és Szlovénia – irányába nyújt pazar panorámát a Vendvidék közepén, a 367 méteres Katalin-hegyen álló kétvölgyi Bűricza-kilátó, hiszen a domb alig háromszáz méternyire fekszik a magyar-szlovén határtól, és Ausztria sincs messzebb öt-hat kilométernél. A 2011-ben épült magaslatról körbetekintve látható a riegersburgi vár, a kapfensteini kastély, a Rába völgye, a Kőszegi-hegység, Kerkafő, Felsőszölnök és Apátistvánfalva. A jellegzetes formájú kilátóból a térség sajátságos településszerkezete is jól megfigyelhető: a dombok, rétek és erdők között rejtőző kisebb-nagyobb tanyák, házcsoportok együttesét szórványnak nevezik.
A hajdinás vargányalevestől az Őrség zöld aranyáig
Ha pedig már megéheztünk a sok látnivalótól, érdemes valamilyen helyi specialitással csillapítani az étvágyunkat. Ilyen például az Őrség egyik legkedveltebb tájjellegű étele, a dödölle. A főtt krumpliból és lisztből készült, pirított hagymával, szalonnapörccel és tejföllel tálalt étket régebben a szegények eledelének is nevezték. Ha egy kis húst is ennénk a dödölléhez, kérhetünk hozzá vasi pecsenyét, ami lényegében egy fokhagymás tejben pácolt, majd pirospaprikás lisztben kisütött sertéskaraj. A helyi specialitások közé tartoznak a hajdinából és az erdei gombákból készült ételek is, mint például a hajdinakása, illetve a hajdinás vargányaleves.
Jellegzetes őrségi sütemény a nyújtott rétes, sajátossága, hogy sok tejfölt használnak hozzá, és két oldalról tekerik fel. A tölteléke lényegében bármi lehet, de az igazi őrségi rétes a tökös-mákos ízesítésű. Őrségi finomság a hőkkönsütt perec is, amely a „hőkőről”, vagyis arról a forró kőről kapta a nevét, amelyen eredetileg kisütötték. A tájegység büszkesége az őrségi tökmagolaj, amit az Őrség zöld aranyaként emlegetnek. Ezt a nevet viseli a 2016-os országtorta is, amelynek a receptje máshonnan származik ugyan, de különleges ízvilágának egyik meghatározója a tökmag, és már az elnevezésével is az Őrség hírnevét öregbíti.
