Elfogadták az Elvis-törvényt, a zenészek hangja is tulajdonjogi védelmet kap

Művészet

Júliusban lép életbe Tennessee államban az az új rendelkezés, amely kimondja azt, hogy a művészek képe mellett a hangjuk is tulajdonjogi védelem alá tartozik. Tennessee az első állam az Egyesült Államokban, ahol a hang nem a személyiségi jogi kategóriába esik. A szabályalkotásra azért volt szükség, hogy az előadóművészek munkáját védjék a mesterséges intelligenciától.

L'homme a tout faire  Roustabout   Year: 1964 - USA  Elvis Presley   Director: John Rich (Photo by Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP)
Elvis Presley A cirkusznak mennie kell című filmben 1964-ben. Fotó: Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP

Mint azt a 24.hu megírta, az új jogszabály szerint az előadók hozzájárulása lesz szükséges ahhoz, hogy énekhangjukból hangmintákat tápláljanak a mesterséges intelligencia adatbázisába.

A július 1-jén életbe lépő rendelkezést Elvis-törvénynek is nevezik. Egyrészt ez a törvény angol elnevezéséből képzett mozaikszó (Ensuring Likeness, Voice and Image Security Act), másrészt arra is utal, hogy a ’70-es évek végén, Elvis Presley halálát követően kellett hasonló jogszabályt alkotni, mivel sokan jogosulatlanul használták fel Presley nevét és képmását arra hivatkozva, hogy halála után azok szabadon felhasználhatóvá váltak. A vitát tisztázó törvényt végül 1984-ben fogadták el, amely kimondta, hogy a személyiségi jogok a tulajdonjogi kategória alá esnek, ezek pedig a halált követően átruházhatók.

A most elfogadott rendelkezés értelmében Tennessee államban a név, a fénykép és a képmás mellett a hang is a tulajdonjog védelme alá esik.