D_MTI20260619001_ff.jpg

Nagyapja miatt szeretett bele a néptáncba, táncművészek generációi tarthatják mesterüknek

Életének 96. évében, pénteken elhunyt Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Timár Sándort az MMA saját halottjának tekinti – közölte az intézmény.

Timár Sándor a szolnoki tanyavilágban született parasztcsaládban, amelyet az ötvenes években kuláknak minősítettek. Kisgyermekként a nagyapjától tanult táncolni, és ettől kezdve rajongott a néptáncért. A nagy hagyományú szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium táncegyüttesének vezetője lett, de kutatóorvos szeretett volna lenni. Az orvosi egyetemre származása miatt nem vették fel, ezért megpróbálkozott a Színművészeti Főiskola néptánc szakával is, de ott sem járt sikerrel.

Timárt a SZOT Művészegyüttes akkori vezetője, a kolozsvári születésű Molnár István hívta társulatába, így kezdődött néptáncos élete. A szintén táncos Martin Györggyel az erdélyi néprajzkutató, népdalgyűjtő Kallós Zoltán meghívására mentek Székre, és az ott filmre vett táncokat itthon visszanézve tanulták meg.

A kép Nagyecseden készült 1977-ben, balra kalappal Bulyáki Gergely, a népművészet mestere, jobb szélen Timár Sándor koreográfus, táncpedagógus. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
A kép Nagyecseden készült 1977-ben, balra kalappal Bulyáki Gergely, a népművészet mestere, jobb szélen Timár Sándor koreográfus, táncpedagógus. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Később a Budapesti Táncegyüttes szólistája lett, majd 1958-ban megalapította a Bartók Béla Táncegyüttest. A társulatnak negyedszázadon át volt művészeti vezetője és koreográfusa, az első tíz évben Vásárhelyi László társaként. Ebben az együttesben alakította ki új néptánc-pedagógiai módszerét, amely alapot adott a táncházmozgalom elindításához az 1970-es években, kísérő zenekaruk a Sebő együttes lett.

Timár Sándor 1970-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus szakát, 1971-től az Állami Balettintézet néptánc tagozatának tanára, később tanszékvezetője volt 1990-ig. A Magyar Állami Népi Együttest 1980-tól tizenhat éven át vezette, számos hazai és külföldi turnén szerepeltek, legtöbbet Észak-Amerikában. A társaság megújuló arculatának kimunkálása az ő nevéhez fűződik. Nemcsak népzenére, hanem például Liszt, Erkel, Bartók és Kodály muzsikájára is koreografált táncot.

Feleségével, Timár Böskével 1993-ban létrehozták saját társulatukat, a Csillagszemű Gyermektáncegyüttest, amellyel Európán kívül a világ legkülönbözőbb tájain képviselték hazánkat.

Pedagógusként is egyedülálló hazai és nemzetközi sikereket ért el, tanítványok százai tekinthetik mesterüknek, sokan közülük vezető táncművészek, sikeres koreográfusok, együttesvezetők és pedagógusok lettek a hazai néptáncművészeti életben.

Timár Sándort kétszer is kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrenddel (1997, 2010), 1977-ben Erkel Ferenc-díjat, 2014-ben Kossuth-díjat kapott a magyar néptáncoktatás egyedi módszertanának kidolgozása, a hazai táncházmozgalom elindítása és fenntartása, valamint a magyar néptáncművészet nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként, ugyancsak 2014-ben a Nemzet Művésze kitüntető címet is elnyerte.

Nyitóképen Timár Sándor 2014-ben. Fotó: MTI/Kovács Attila

Ez is érdekelheti

Táncra hív a Kobuci Kert

Idén is a népzene és a néptánc tölti meg Óbuda szívét: a Kobuci Kert és az NKA Halmos Béla Programiroda közös táncházsorozata újra várja a közönséget. A Zichy-kastély udvara estéről estére megtelik zenével és tánccal, ahol a résztvevők szinte észrevétlenül válnak egy közösséggé.

Üveges Krisztina: A szimbolikus gondolkodás régebbi, mint a beszélt nyelvünk

A Hagyományok Háza Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállításának társkurátorával, Üveges Krisztinával beszélgettünk.

Forradalmi koncert, Dalí divatvíziói és Nagy László, a képzőművész – Programajánló

Körkép az összmagyar néptánckultúráról, forradalmi koncert és táncház a Fonóban, könyvbemutató a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Dalí divatvíziói Debrecenben, iLand-koncert a Várkert Bazárban – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Radis Afrodité: A népzene akkor él igazán, ha együtt csináljuk

Radis Afrodité görög–magyar származású énekes egyszerre mozog otthonosan mindkét kultúra népzenéjében. A Pontos zenekar énekeseként friss hangzással nyúl a görög dallamokhoz, népi énekesként pedig azon dolgozik, hogy a hagyomány ne polcon tartott műfaj legyen, hanem közös tapasztalat.