Ember
A világábrázolás volt a mesterműve
Képzeljünk el egy 19. századi magyar birtokon egy volt katonatisztet, aki éveken át dolgozik azon, hogy pergamenpapírra rajzolja a világ legrészletesebb térképét. Ő volt Perczel László.
Az egyéniség csak a stressz hevében képes tökéletesen kiformálódni
„Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá” – állította Selye János, a 20. század egyik legnagyobb hatású orvoskutatója, aki először írta le tudományosan a stressz tünetegyüttesét.
Csak pár évre tervezett Amerikában, ma a Metben állítják ki a munkáit
Vannak pillanatok, amelyek koncentráltan magukban hordozzák azt, ami a jövőt meghatározza. Ilyen Albók János önarcképe, amely az 1939-es New York-i világkiállításon készült.
Nagy László életét végigkísérte a szorongás és a halálfélelem
Száz éve, 1925. július 17-én született Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, az 1945 utáni költőnemzedék emblematikus alakja, A nap jegyese, A vasárnap gyönyöre és a Jönnek a harangok értem című verseskötetek szerzője.
A magyar közvetlenség jobban esik, mint az angol udvariasság
Bernáth Zoltán terapeuta két országban is otthon van, és jól el is tudja magyarázni, melyek ennek a nemzetközi azonosságnak a legfőbb ismertetőjegyei.
Törő világklasszis csatár volt, de az élet őt is kicselezte
Hetven éve, 1955. május elsején született Törőcsik András, az Újpest legendás csatára, háromszoros magyar bajnok és kupagyőztes, aki negyvenöt válogatottbeli fellépésén tizenkét gólt lőtt, két világbajnokságon vett részt, és a világválogatottba is meghívták.
A legjobb német színésznő is magyar volt
Ferrari Violettát 15 évesen vették fel a Színművészetire, márpedig ha egy kamasz lány a zsűri egyhangú döntésével bekerült, nem lehetett kétséges a tehetsége.
Kőrösi Csoma Sándor az őshazát kereste, de egészen mást talált
Tizenhárom nyelven tudott tökéletesen. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti–angol szótárát, és megalapította a tibetológia tudományát. Utazásai mellett arra is kitérünk, hogyan ápolják emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott mai magyarok.
A kiszellőztetett fű a legjobb fű a focihoz
A tökéletes gyep nem a véletlen műve, hanem folyamatos odafigyelés és komoly szakértői munka eredménye – derül ki a Hajógyár Egy nap című videósorozata következő részében.
Istennel a hazáért és a szabadságért
Kétszázkilencven éve, 1735. április 8-án halt meg rodostói száműzetésében II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország fejedelme, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, akinek születésnapját, március 27-ét az Országgyűlés 2015-ben Rákóczi-emléknappá nyilvánította.
Negyvenéves a lólengés specialistája, Berki Krisztián
Március 18-án ünnepli negyvenedik születésnapját Berki Krisztián olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok és hatszoros Európa-bajnok tornász, a lólengés specialistája, akiről a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) lólengésben tornaelemet nevezett el.
Kevesen ismerik a nevét ennek a díszműkovácsnak, pedig a műveivel tele van az Instagram
„Észnek hódol az érc” – ez volt Jungfer Gyula hitvallása. Nap mint nap rengetegen csodálják a műveit, rendszeresen bukkannak fel a közösségi média képmegosztó felületein, fotósokat inspirálnak, fővárosi járókelőket ejtenek ámulatba, de ma már kevesen ismerik az alkotó nevét.
Bolyai Farkas számos felismerését mások nevéhez fűzi az utókor
Kétszázötven éve, 1775. február 9-én született a Nagyszebenhez közeli Bólyán Bolyai Farkas, az első jelentős magyar matematikus, Bolyai János apja. Bolyai Farkas igazi polihisztor volt, a matematika mellett többek között filológiával, rajzzal, erdészettel és zeneelmélettel foglalkozott, drámákat és tankönyveket írt. Elszigeteltsége miatt felismerései sajnos nem váltak közkeletűvé, így azokat mások nevéhez fűzik.
A szellemi honvédelem költő-parancsnoka: Csoóri Sándor 95
Kilencvenöt évvel ezelőtt született Csoóri Sándor költő, esszéíró, prózaíró és politikus. Egyik méltatója ezt mondta róla: a hetvenes években ő volt a magyar kulturális élet garabonciás szelleme.
Hatvanéves lenne Igaly Diána, az első női olimpiai bajnok sportlövőnk
Hatvan éve, 1965. január 31-én született Budapesten Igaly Diána olimpiai bajnok sportlövő, aki 2004-ben Athénban megszerezte a magyar sportlövészet hetedik olimpiai aranyérmét – nőként pedig elsőként szerzett hazánknak aranyérmet a sportágban.
A kurzushoz kötődése megpecsételte költői sorsát
Életműve méltatlanul merült a feledés homályába.