Idén három, Budapesthez viszonylag közeli, történelmi szempontból is különleges település lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF): a német Chemnitz, valamint a szlovén Nova Gorica és az olasz Gorizia közösen. A 2025-ös év azért is kiemelt, mert az Európai Unió most ünnepli a kezdeményezés 40. évfordulóját.
Kastélyok, zöld oázisok és a világ legnagyobb Marx-mellszobra
Chemnitz Németország keleti részének egyik legfontosabb gazdasági, kulturális és tudományos központja, mozgalmas történelmével és pezsgő kulturális életével hívja fel magára a figyelmet. A 12. században alapított Chemnitz kolostor körül gyorsan növekvő település a 19. századra ipari központtá vált, és hamarosan Szászország Manchesterjeként vált ismertté.
A város gazdag történelmi öröksége a különböző korszakok nyomait őrzi. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, de az újjáépítés során modern arculatot kapott. Az 1953 és 1990 közötti időszakban Karl-Marx-Stadtnak nevezték át, amelynek emlékét ma is őrzi a város egyik legismertebb nevezetessége, a hatalmas Karl Marx-emlékmű. A 7,1 méteres bronz mellszobor és az alatta található gránittalapzat az NDK időszakának egyik jelképe volt, ma pedig az egyik legnépszerűbb turistalátványosság Chemnitz szívében.
Chemnitz egyik leglenyűgözőbb része a Kassberg nevű városrész, amely Németország legnagyobb szecessziós és Gründerzeit épületegyütteseinek egyike. A 20. század elején épült gyönyörű homlokzatok és ólomüveges ablakok egy szabadtéri múzeum hangulatát idézik. A negyed különleges látnivalói közé tartozik az 1891-ben épült vásárcsarnok, a Friedenskirche templom, valamint a Karl-Schmidt-Rottluff Gimnázium, amely az évtizedek során Chemnitz történelmi változásainak szemtanúja volt.
Chemnitz környéke is bővelkedik látnivalókban, különösen azok számára, akik kedvelik a történelmi kastélyokat. Az Augustusburg kastély, amelyet az Érchegység koronájaként is emlegetnek, a 16. századból származik, és számos kiállításnak ad otthont, többek között egy motorkerékpár-múzeumnak és egy vadászmúzeumnak. A kastélyhoz közeli tó piknikezésre és csónakázásra is ideális helyszín, a környékbeli sörkertek és éttermek pedig tökéletes kiegészítést nyújtanak egy tartalmas naphoz. A Lichtenwalde kastély barokk stílusú kertjei különösen tavasszal és ősszel varázsolják el a látogatókat, míg a Scharfenstein kastély egyszerűsége az Érchegység természeti szépségével harmonizál.
Az, hogy 2025-ben Chemnitz birtokolja az Európa Kulturális Fővárosa címet hatalmas lendületet adott a város kulturális életének. A január 18-ai megnyitóval induló, tizenegy hónapon át tartó, Lásd a láthatatlant! (C the Unseen) címet viselő eseménysorozat különleges látványosságokat és programokat ígér, beleértve egy opera világpremierjét, valamint Edvard Munch műveinek kiállítását. Az év egyik legérdekesebb projektje a Purple Path művészeti és szoborösvény, amely 38 kisebb várost és falut kapcsol össze, bemutatva a kortárs művészet kiemelkedő alkotásait. Emellett a város híres panelgarázsai a #3000 Garages projekt keretében közösségi és művészeti terekké alakulnak át.
Egy város a semmiből
Nova Gorica, Szlovénia egyik legfiatalabb városa az olasz határ mentén található, és egyedülálló történelemmel büszkélkedhet. A második világháborút követő új határok és politikai átrendeződések hívták életre, amikor a párizsi békeszerződés értelmében az addigi regionális központot, Goriciát Olaszországhoz csatolták. Szlovénia ezen része így központ nélkül maradt, és szükségessé vált egy új város megépítése. Ebből született meg 1948-ban Nova Gorica, vagyis az Új Gorica.
Nova Gorica létrehozása példátlan vállalkozás volt. A modernista építészet elveit követve tudatosan tervezték meg a várost, amely a szocialista Jugoszlávia határokon túlnyúló ambícióit is tükrözte. A semmiből épült város lakóházak, egyetemek, iskolák, áruházak és kulturális központok otthona lett, amelynek neve és koncepciója is azt üzeni, hogy a régi Gorica öröksége egy új kezdetben él tovább.
Nova Gorica mára a Goriška régió központja, ahol az elmúlt évtizedek során az egykori szocialista modernizmus nyomai harmonikusan találkoznak a 21. századi városi fejlődéssel. A város bronzból készült makettje és a városépítőknek állított emlékmű a France Bevk téren ma is emlékeztet a város különleges történetére.
2011-ben Nova Gorica új szintre emelte határokon átnyúló kapcsolatait, amikor az olasz Goriziával és Šempeter-Vrtojbával közösen létrehoztak egy integrált nagyvárosi övezetet. Ez a különleges együttműködés megmutatja, hogy a történelem által elválasztott közösségek miként találhatnak újra egymásra. Nova Gorica határ menti helyzete különleges hangulatot ad a városnak. Szinte minden utca, tér és épület egy újrakezdés szimbóluma, amely egyszerre emlékezik a múltra és néz a jövő felé. Ezt az identitást erősíti a Bohinji nosztalgiavonat is, amely a várost átszelve köti össze a két országot.
A város környéke is tele van lenyűgöző látnivalókkal. A közeli Solkan híd, amely a Bohinji nosztalgiavonat egyik legismertebb állomása, a világ leghosszabb kőből készült vasúti hídja. A Kostanjevica dombon álló Boldogasszony angyali üdvözlet templom és a mellette található ferences kolostor nemcsak vallási, hanem történelmi szempontból is különleges. A kolostor kriptájában nyugszanak a francia Bourbon-család utolsó tagjai, akik a forradalom után találtak itt menedéket. A természet szerelmeseit a Panovec erdő, a Vipava-völgy borai, valamint a Goriška Brda szőlőültetvényei várják. Az utóbbit gyakran Szlovénia Toszkánájának nevezik, ahol festői tájakon kóstolhatjuk a helyi borokat és ízletes ételeket.
Az osztrák Nizza
Az olasz oldalon fekvő Goriziát (Görz) az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1867–1918 között az osztrák Nizzaként emlegették, a Habsburgok kedvelt üdülőhelye volt. Különleges földrajzi helyzete révén három kulturális világ – a latin, szláv és germán civilizáció – találkozási pontjává vált, ami jelentősen formálta történelmét és építészeti arculatát.
A város szíve a goriziai vár, amelyet nemrégiben felújítottak, és multimédiás installációkkal tették izgalmassá. A látogatók virtuális időutazást tehetnek a középkortól a 20. századig, miközben megismerhetik a vár legendás szellemét, a Dama Biancát is, aki állítólag elrejtett kincsek titkát őrzi.
A városban a Habsburg-időszak számos emléke fennmaradt. Az elegáns utcák és terek, mint a Piazza Transalpina, a barokk és klasszicista paloták mind azt sugallják, hogy Gorizia egykor a birodalom egyik ékköve volt. A város történelmi parkjai, mint a Piuma park vagy a Viatori park, valamint a különleges múzeumok, például a Divat- és Iparművészeti Múzeum vagy az Első Világháborús Múzeum, is emlékezetes kulturális élményt nyújtanak. Gorizia zsidó öröksége is fontos: a Via Ascoli zsinagógamúzeum betekintést nyújt a közösség múltjába. A várost övező szelíd dombvidék szőlőskertjeivel és villáival tovább növeli a történelmi hangulatot.
Nova Gorica és az olasz Gorizia közös pályázata elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet 2025-re. A GO!2025 programsorozat célja, hogy bemutassa, hogyan tud együttműködni két olyan város, amelyet a történelem viharai egykor szétválasztottak. A február 8-ai megnyitó ünnepségen is a közös történelem, a határok nélküli együttműködés és a kultúrák találkozása áll majd a középpontban. Ez az esemény nemcsak a város, hanem az egész régió számára új lehetőségeket és nemzetközi figyelmet hozott, tovább erősítve Nova Gorica és Gorizia szerepét Európa kulturális térképén.
Magyarország eddig két alkalommal adott otthont az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatnak: 2010-ben Pécs, 2023-ban pedig Veszprém nyerte el a címet.
