Az Év Bejglije verseny 2024 Fotó Magyar Cukrász Ipartestület.jpg

Megvannak az év bejglijei

A dunaharaszti Karl Cukrászdáé lett az év diós bejglije, és szintén ez a cukrászda nyerte az ínyenc kategóriát Bíboros nevű bejglijével, míg az év mákos bejglijének járó díjat a budapesti Még1kiflit Kézműves Pékség kapta a Magyar Cukrász Ipartestület tájékoztatása szerint.

Idén ötödik alkalommal hirdették meg az Év bejglije versenyt cukrászdák, vendéglátóhelyek és kézműves pékségek számára. A megmérettetés célja, hogy felhívja a figyelmet a kiváló alapanyagokból készült ünnepi süteményekre, és népszerűsítse a kézműves bejglit a minőségi termékeket kereső fogyasztók körében.

Kategóriánként háromfős zsűri értékelte a versenymunkákat. A három kategóriában idén is több mint ötven bejglit kóstolt és értékelt a szaktekintélyekből álló zsűri, akik mellé „műkedvelő” zsűritagok is csatlakoztak.

Az Év Bejglije verseny, 2024. Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület
Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület

A hagyományos diós kategóriában az aranyérmet Karl Zsolt (Karl Cukrászda, Dunaharaszti) nyerte el. Az ezüstérmet Fazekasné Both Anikó (Both Cukrászda, Tolna), a bronzérmet pedig Kiss Károlyné (Major Cukrászda, Budapest) kapta. A hagyományos mákos kategóriában az aranyérmet Bánki Viktornak (Még1kiflit Kézműves Pékség, Budapest) ítélték oda. Ezüstérmes lett Virágh Krisztina (Némi Kenyér Pékség, Budapest), a bronzérmet pedig Szabó Zsombor (Mignon Cukrászda, Debrecen) kapta.

Az ínyenc kategóriában Karl Zsolt (Karl Cukrászda, Dunaharaszti) nyerte az aranyérmet Bíboros elnevezésű bejglijével, amely egy aszalt szilvás, vörösboros, diós, valamint narancs- és citromhéjjal, fahéjjal és szegfűszeggel ízesített birsalmasajt-töltelékes, hagyományos pozsonyi tésztával készült bejglikülönlegesség. Az ezüstérmet Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) Téli Ambrózia elnevezésű bejglije, míg a bronzérmet Vámosi Péter (Karl Kávézó, Dunaharaszti) Csendes éj mannája elnevezésű süteménye kapta.

A több kategóriában is dobogós helyezést és ezzel a legmagasabb összpontszámot elérő versenyzőnek járó Év Bejglije Kézműves Nívódíj nyertese Karl Zsolt (Karl Cukrászda, Dunaharaszti) lett.

A Magyar Cukrász Ipartestület kiemelte, hogy idén sláger volt a pekándió, a füge és a vörösbor, kedvelt volt a fekete cseresznye, az áfonya, a meggy, a pisztácia és az aszalt szilva, de előfordult birsalma, csipkebogyó, sütőtök, cékla és mangó is a felhasznált alapanyagok között. A szokásos karácsonyi fűszereken túl – fahéj, szegfűszeg, citrom- és narancshéj – használtak a versenyzők gyömbért, ánizst, szerecsendiót, csillagánizst és édesköményt.

Ez is érdekelheti

Szepsy István feltette Tokajt a világ bortérképére

Nem csupán ráirányította a nemzetközi figyelmet Tokaj-Hegyaljára, hanem újjáteremtette a régió arculatát, és olyan minőséget hozott, amit a világ borelitje is komolyan vesz.

Szűcs Zsuzsanna: A mértékletesség ritmus, amihez a testünk mindig vissza tud találni

Hol ér össze a bibliai lakomák jelképes mértéktartása a mai túlfogyasztás, rohanás, érzelmi evés és ünnepi túlzások világával? És dietetikusi szemmel mit jelent ma a lakoma: bűnbeesést, gyógyulást vagy újraértelmezett harmóniát? Interjú Szűcs Zsuzsannával, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökével.

Munch – a megmentett falatok meséi

A Magyar Kultúra magazin lapjain Döme Barbara beszélgetett Wettstein Alberttal, a munch egyik alapítójával az ételmentés lehetőségeiről és jelentőségéről.

Az ünnep és a lakoma kéz a kézben járnak a Magyar Kultúra magazin új lapszámában

Hogyan étkeztek őseink? Hogyan befolyásolta a történelem azt, amit ma a tányérjainkon találunk, és vajon létezett valaha egészséges lakoma? Egyáltalán: hogyan kapcsolódnak ma össze az ünnepi időszakok és az evés? A Magyar Kultúra magazin ünnepi lapszáma a Lakoma fogalmát járja körbe, a kérdésekre a válaszokat pedig egész Kárpát-medence-szerte kutatja.