Szent Pál apostol megtérése – „pálforduló”
„Pál fordula fényességben”
Említettem már, hogy a jelentősebb szentek névünnepei általában a csillagászati hónap első, azaz a naptári hónap utolsó dekádjába esnek. Apostol is jut majd mindegyikbe, némelyik „fődekádba” kettő is. Vízöntő havát Szent Pál képviseli – ahogy maga mondta –, „a legkisebb az apostolok között”, nem találván méltónak magát az apostoli címre, mivelhogy korábban vezető szerepet játszott a keresztények üldözésében (IKor 15,9). Mint a Bibliában olvasható, Pál, akit ekkor még Saulnak hívtak, egy ízben az „Úrnak tanítványai ellen lihegve” Damaszkuszba ment. Az úton hirtelen nagy fényesség vette körül. Leesett a lóról, és látomásában szózatot hallott: „Saul, Saul, mit kergetsz engem?” (ApCsel 9,1–31.) Az élmény hatása alatt megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett. Pál fordulása (január 25.) ennek a „fordulatnak” állít emléket. Megtérésének Krisztus új szószólója névcserével adott nyomatékot. Ettől kezdve a zsidó Saul helyett római nevét, a Paulust használta (zsidó származása mellett római polgár volt születésétől fogva). A névcsere jelképes értelmű. Az eredeti Saul a zsidók szálfatermetű első királya volt, míg a latin paulus „kicsinyt” jelent, és az amúgy is aprócska Pál, aki „saulként” a legnagyobb volt az üldözők között, az apostolok sorában a legkisebbnek mondta magát.
A páli fordulatnak tágabb jelentést adott az a tény, hogy az addig csak zsidók közt térítő apostolokkal szemben Pál a pogányok misszionáriusa lett: a Törvény útjáról a Hit útjára tért, mint maga írta több helyütt. A keresztény mozgalom ezzel a lépéssel indult el ezen az úton, mely által világvallássá lett.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)
Kruspér István születésnapja – 1818
A geodézia tudósa, a mértékegységek szakértője, KRUSPÉR ISTVÁN (Miskolc, 1818. január 25. – Budapest, 1905. július 2.) először jogot tanult, majd érdeklődése a műszaki tudományok felé fordult és a bécsi Politechnische Institut illetve az akkor alakult bécsi Műegyetem egyik első hallgatója volt. Itthon a József Ipartanoda, majd a Műegyetem tanára lett. Sokféle tantárgyat oktatott hosszú pályafutása során: mértant, mechanikai technológiát, géptant, szerkezettant és geodéziát. Földmértan című könyvét az Akadémia nagydíjjal jutalmazta. Fő szakterülete a geodézia lett; ő állította össze Pest város felmérésének feltételeit. Foglalkozott a mértékegységek szabatos meghatározásával és értékük rögzítésével; ezzel kapcsolatban több tanulmánya is megjelent. Közreműködött annak az 1874. évi törvénynek az előkészítésében, amely a törvényes mértékrendszer magyarországi bevezetésére vonatkozott, így a méterre és a kilogrammra is. Az ő előterjesztése alapján állította fel a kormány a Mértékhitelesítő Bizottságot, a későbbi Országos Mérésügyi Hivatal elődjét, amelynek első igazgatója is volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)
Debreczeni Márton születésnapja – 1802
A XIX. század első felének legjelentősebb bánya- és kohómérnöke, DEBRECZENI MÁRTON (Magyargyerőmonostor, 1802. január 25. – Kolozsvár, 1851. február 18.) a híres selmeci akadémián folytatta tanulmányait. Rövid, alig 25 esztendős pályafutása során a technikai újdonságok egész sorát vezette be az erdélyi bánya- és kohóiparban. Az ő nevéhez fűződik az akkoriban erősen leromlott, egyébként nyersanyagokban rendkívül gazdag erdélyi bányászat újrateremtése. Zalatnai üzemfőnöksége alatt, az 1831-1841 közötti évtizedben az addig ráfizetéses erdélyi kohók újításai következtében nyereségesekké váltak. Teljesen átszervezte, korszerűsítette a vajdahunyadi vasgyárat. Egyik legjelesebb, külföldön is sok helyen alkalmazott újítása volt a róla elnevezett csigafúvó, amellyel tökéletesítette az olvasztókemencék levegőellátását. A kohósalakot ő használta először kéngyártásra. Saját tervezésű gőzmozdonyával biztosította a kohók anyagellátását.
1848-ban miniszteri tanácsossá nevezték ki és a bányaügyek vezetésével bízták meg. A szabadságharc bukása után Kolozsváron perbe fogták, fizetését megvonták, hat gyermekével nyomorban tengődött, mialatt a kohóknál szerzett higany- és ólommérgezéstől szenvedett. Még egyszer megkísérelte az erdélyi harcok során leállt, károkat szenvedett bányák és kohók üzembe helyezését. Ebbéli munkája során megbetegedett és mindössze 49 évesen meghalt. Hagyatékában sok kiadatlan szakmunkát – és meglepetésre addig eltitkolt szépirodalmi műveket is találtak, amelyek közül a szakemberek szerint kiemelkedő volt A kiovi csata című hősköltemény.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Ma ünnepli születésnapját Nagy-Kálózy Eszter, a Vígszínház művésze, akinek a főiskolai évek alatt az volt a vágya, hogy nagy filmekben játszhasson: „Ez megvalósult. Csak később éreztem meg, hogy valójában mennyire fontos számomra a színház. Anélkül ma már el sem tudom képzelni az életemet.”
Január 25-én történt
1077 Megkezdődött IV. Henrik német-római császár Canossa-járása: télvíz idején három napig vezekelt Canossa váránál, ahol VII. Gergely pápa tartózkodott, hogy az egyházfő ne átkozza ki.
1831 A lengyel szejm kimondta I. Miklós orosz cár detronizálását, ami a perszonálunió megszakítását és a Lengyel Királyság függetlenségének kikiáltását jelentette.
1838 Erkel Ferenc vezényletével bemutatták Bellini Az idegen nő (La straniera) című operáját a Pesti Magyar Színházban.
1904 Először jelent meg a belgrádi Politika című napilap.
1931 Bécsben aláírták a magyar–osztrák barátsági szerződést.
1949 Moszkvában megalakult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely 1991. június 28-án, a KGST budapesti ülésén oszlatta fel magát.
1954 Megkezdődött a berlini négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió féléves diplomáciai jegyzékváltással készített elő. A tanácskozás az európai biztonság, a német újraegyesítés és békeszerződés szempontjából eredménytelen volt. A Szovjetunió két hónappal később elismerte az NDK-t szuverén államként.
1955 Megkezdődött a műkorcsolyázó Európa-bajnokság a budapesti Városligetben.
1958 A brit AERA harwelli Atomkutató Intézet vezetői bejelentették, hogy a világon először sikerült ellenőrzött magfúziót végrehajtaniuk.
1964 Az Egyesült Államokban felbocsátották az Echo-2 műholdat.
1981 Elítélték Pekingben a kínai kommunista vezetőkből álló „négyek bandáját”.
1983 Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai bejelentették Genfben, hogy felfedezték a W-bozon részecskét.
1984 Jack Burns és David Batuski, az új-mexikói egyetem csillagászai bejelentették, hogy felfedezték a világegyetem valaha megfigyelt legnagyobb égi objektumát, egy 730 millió fényév hosszúságú galaktikus lánc alakzatot, a Perseus-Pegasus Filamentet.
2004 Leszállt a második amerikai önjáró Mars-robot a Mars bolygó Meridiani-alföldnek nevezett részén, majd víz után kezdett kutatni a vörös bolygón. Küldetése 2019-ig tartott.
2011 Tüntetések kezdődtek Kairóban az 1981 óta hatalmon lévő Hoszni Mubarak államfő rendszere ellen, amelyek több mint 800 halálos áldozattal járó zavargásokba torkolltak, majd az elnök lemondásához vezettek.
Január 25-én született
1759 Robert Burns skót költő, a romantika korszakának egyik legjelentősebb képviselője, Skócia nemzeti költője
1859 Kosztisz Palamász görög költő, az újkori görög irodalom klasszikusa
1874 William Somerset Maugham angol elbeszélő, regény- és drámaíró, a 20. század angol irodalmának egyik legtermékenyebb és legsikeresebb írója
1889 Dischka Győző Kossuth-díjas textilipari kutató, mérnök
1899 Paul-Henri Spaak belga politikus, 1938–39-ben, 1946-ban és 1947–49-ben miniszterelnök, 1957–61-ben a NATO főtitkára
1903 Vargha László Kossuth-díjas kémikus, akadémikus
1904 Dőry Lajos mezőgazdász
1909 Ignácz Rózsa erdélyi származású író, műfordító, színésznő
1913 Schnitzler József Kossuth-díjas orvosprofesszor
1931 Schäffer Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervező, érdemes és kiváló művész
1934 Orosz Pál olimpiai bronzérmes labdarúgó, az FTC örökös bajnoka
1934 Yvaral francia képzőművész, a számítógépes művészet egyik atyja, Victor Vasarely fia
1944 Ráduly Mihály jazzmuzsikus, fúvós
1948 Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, színész
1949 Paul Nurse Nobel-díjas brit mikrobiológus
1954 David Grossman Booker-díjas izraeli író
1954 Nagy Viktor Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész
1966 Nagy-Kálózy Eszter Kossuth és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész
1993 Döbrösi Laura énekes és színésznő
1996 Váradi Gergely magyar színész, A besúgó és a Mesterjátszma című magyar filmek szereplője
Január 25-én halt meg
844 IV. Gergely a 101. római pápa, a hagyomány szerint ő vezette be a Mindenszentek ünnepét
1939 Borsody László vívó, vívómester, a magyar kardvívás megalapozója
1939 Schneller István pedagógiai író, akadémikus, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem utolsó rektora
1978 Palló Imre Kossuth-díjas operaénekes, kiváló művész
1984 Halász Mihály Balázs Béla-díjas operatőr
1984 Boda Gábor szobrász, ötvös
1999 Kalász László József Attila-díjas költő
1999 Robert Lawson Shaw Grammy-díjas amerikai karmester
2013 Tóth Béla József Attila-díjas író
2014 Sax Gyula olimpiai bajnok sakkozó, nemzetközi nagymester, a kombinatív sakkozás nagymestere
2019 Kádár József Franciaországban élt festőművész, grafikus, fotóművész, múzeumalapító, művésznevén Le K’dar
2019 Dusan Makavejev szerb filmrendező, forgatókönyvíró és producer
A nyitóképen Nagy-Kálózy Eszter. Fotó: Emmer László
#eztörténtma
